Ellenőrzés fajtái. 6. TÉMAKÖR: AZ ELLENŐRZÉS ÉS BEAVATKOZÁS JELENTŐSÉGE A HATÉKONY KONTROLLINGBAN –

Az előadások a következő témára: "Ellenőrzés fajtái. 6. TÉMAKÖR: AZ ELLENŐRZÉS ÉS BEAVATKOZÁS JELENTŐSÉGE A HATÉKONY KONTROLLINGBAN –"— Előadás másolata:

1 6. TÉMAKÖR: AZ ELLENŐRZÉS ÉS BEAVATKOZÁS JELENTŐSÉGE A HATÉKONY KONTROLLINGBAN –

2 Ellenőrzés fajtái

3 Korszerű ellenőrzési módszerek Információs teszt Komplex vezetői ellenőrzés Hálótervezés Értékelemzés Kontrolling Munkaköri ellenőrzés Eredmény ellenőrzés

4 Ellenőrzés fogalma Elemei: Ellenőrzés: audit ( ≠ könyvvizsgálat)
1. ténymegállapítás 2. viszonyítás 3. következtetés Ellenőrzés: audit ( ≠ könyvvizsgálat) Pénzügyi ellenőrzés (financial audit) Teljesítmény ellenőrzés (performance audit) Nemzetközi szakirodalom: Audit: könyvvizsgálat, számvevőszéki ellenőrzés, belső ellenőrzés is (external / governmental / internal auditor )

5 Ellenőrzés Csoportosítási lehetőségek:
Gyakoriság szerint ( eseti, folyamatos, évenként ismétlődő) Tulajdonforma szerint (piaci tulajdonosi, állami) Hatalmi ágak szerint ( törvényhozói, végrehajtói, bírói) Függetlenség szerint (külső, belső) Időpont szerint (gazdasági esemény előtti / közbeni / utáni) Tartalom szerint irányulhat: Könyvvizsgálat: a pénzügyi beszámoló megbízható valós képet ad a vállalkozás pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetéről Szabályszerűségi ellenőrzés: tranzakciók megfelelnek-e a törvényi és egyéb előírásoknak Teljesítmény-ellenőrzés

6 Könyvvizsgálat Célja: (Szt. 155-158§, Gt.):
annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

7 KONTROLLING FELADATOK AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETÉN (ismétlés)
Cél: Speciális kontrolling szemléletű terv-tény összehasonlításra épülő ellenőrzési rendszer kialakítása az alábbi jellemzők érvényesítésén keresztül: az ellenőrzés segítő (és nem szankcionáló) jellegének kidomborítása, az ismeretanyag interdiszciplináris jellegű felhasználása, a csoportmunka teljesítmény többletének kihangsúlyozása, az alkotó potenciál kialakulását gátló tényezők feltárása, az időtényező hatásának figyelembe vétele

8 Belső ellenőrzés Fogalma:
A különböző típusú, egymást kiegészítő, de egymást nem helyettesítő tevékenységek olyan rendszere, amely átfogja a szervezet működésének egészét. Célja: Előírásoknak, szabályzatoknak valló megfelel megfelelés ellenőrzése Erőforrások felhasználásának gazdaságossága Döntés-előkészítésben segítség a vezetőknek Tervek megvalósulásának ellenőrzése, eredményesség

9 A belső ellenőrzés fajtái
Vezetői ellenőrzés Függetlenített belső ellenőrzés Tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés

10 Munkafolyamatba épített belső ellenőrzés
Általában a tömegszerű, ismétlődő folyamatok ellenőrzésére szolgál. A tevékenységet részfolyamatokra bontják, a részek végén általában automatikus ellenőrzés Előnye: A hibák időben felismerhetők, nem generálnak további hibát. Működéséhez szükséges részfolyamatok azonosítása követelmények meghatározása eltérések esetén beavatkozás Fajtái: Önellenőrzés Előző munkafázis ellenőrzése Önállósult szakellenőrzés

11 Függetlenített belső ellenőrzés
Célja: szabályszerűség, eredményesség és hatékonyság vizsgálata Feladatai: Vagyonvédelem Programok megvalósulásának vizsgálata Erőforrás-gazdálkodás Hatékonyság Pénzügyi fegyelem Általában munkaterv alapján

12 Vezetői ellenőrzés Előfeltételei: feladatok egyértelmű meghatározása, hatékony információcsere Gyakorisága függ: Feladat fontosságától Ellenőrzött alkalmazott felkészültségétől, gyakorlati idejétől Vezetői bizalomtól Feladatok időigényétől Leggyakoribb formái Beszámoltatás Aláírási jog

13 felső szintű középszintű alsószintű vezetői ellenőrzés

14 A vezetői ellenőrzés módszerei
Az információs rendszer ismereteinek felhasználása Aláírási jog gyakorlása rendszeres eseti Beszámoltatás szóban írásban eseti rendszeres Helyszíni ellenőrzés

15 Különbségek a belső ellenőrzési rendszer és a kontrolling között
Általában előre rögzített munkaterv Dinamikus, tervező, koordináló, ellenőrző Általában megtörtént események vizsgálata Jelenre összpontosít, kitekintő A belső ellenőr a jelentés elkészítéséig felel, intézkedési joga nincs A kontrollernek intézkedési joga is van

16 Függetlenített belső ellenőr
Kontrolling Függetlenített belső ellenőr Folyamatosan végzett operatív ellenőrző-koordináló tevékenység Előre meghatározott munkaterv alapján végzett ún. időszakos ellenőrzés Az információs rendszer által szolgáltatott adatokon kívül támaszkodik mások folyama- tosan rendelkezésre álló ismereteire, az egyes szakterü- leteken dolgozó szakemberek (mérnökök, stb.) közremükö- désére, s így a munkájának eredményessége az együtt- müködés, tehát a csapat- munka függvénye. Egyedül, általában magányosan teljesíti ellenőrzési feladatát kivéve az átfogó komplex ellenőrzések végrehajtását

17 Függetlenített belső ellenőr
Kontrolling Függetlenített belső ellenőr Koordináló szerepénél fogva egyrészt meghaladja az ellen- őrzésnek csak a követelmények- hez viszonyító tevékenységét, másrészt mindig az adott pilla- natban legfontosabb ügyekkel, a ma eseményeivel foglalkozik. Az előre jóváhagyott munka- tervének megfelelően általában a korábban megtörténteket, lezaj- lottakat, a múltat ellenőrzi, azok tapasztalatairól von le következtetéseket, tesz javaslatokat. A különféle belső szabályozásokban meghatározott módon és mértéken beavatkozási, intézkedési joga, hatásköre is van Munkája a megállapításokat, következte- téseket tartalmazó jelentés átadásával általában lezárul, beavatkozási joga nincs, intézkedéseket csak kezdeményezhet, kizárólag a szervezet vezetője tehet intézkedést.