1 OKTATÁSOKTATÁS Szociológia előadás 2004. Február 26. Keszthely.

Az előadások a következő témára: "1 OKTATÁSOKTATÁS Szociológia előadás 2004. Február 26. Keszthely."— Előadás másolata:

1 1 OKTATÁSOKTATÁS Szociológia előadás 2004. Február 26. Keszthely

2 2 Alapfogalmak Oktatás: felnőttkorban betöltendő szerepek betöltéséhez szükséges ismeretátadás Nevelés: viselkedési normák megtanítása Emberi beruházás: mindazon ráfordítások, amik az egyén munkájának termelékenységét növelik

3 3 Módszerek Iskolai végzettség arányszámok Beiskolázási arányszámok 3-5 éves népességből óvodába jár 6-13 éves népességből általános iskolába jár 14-16 éves népességből szakmunkásba jár 14-17 éves népességből középiskolába jár 18-22 éves népességből felsőfokú intézménybe jár

4 4 Elméletek I. Iskola szerepe: régi időre tekint vissza. Világbanki stratégiában elsőrendű helyen az oktatás Bourdieu: iskolák kijelölik a tanulók helyét a társadalomban, csatornázzák a társadalmi mobilitást. Miller és Roby: papírkórság Ivan Illich: az iskolák a társadalmi autonómiát ássák alá. Javasolta a saját motíváción alapuló tanulást

5 5 Elméletek II. Coleman jelentés: iskola és családi háttér befolyásolja a későbbi életpályát Bernstein: nyelvi készségek Bourdieu: kulturális tőke Öröklés szerepe: nem bizonyított Herrstein és Murray: A haranggörbe: intelligencia megoszlása Gauss görbe szerint alakul Meritokratikus társadalom: ld. korábban

6 6 Nemzetközi tendenciák I. 50-70-es években fejlett országokban oktatási robbanás 80-as évektől csökkenés Fejlett országokban 100% általános beiskolázás, 85% középiskolai, 20- 40% felsőfokú Denilson: végzettség emelkedése jelentősen hozzájárul a gazdasági fejlődéshez

7 7 Nemzetközi tendenciák II. Fejlett országokban nincs analfabéta. Funkcionális analfabetizmus Oktatás költségvetési problémái Japán előretörése Boudon: felsőfokú beiskolázási arányszámok túlzott növelése problémákhoz vezethet

8 8 Magyarországi helyzet I. Korcsoport és iskolai végzettség 19 41 19 49 19 60 19 70 19 80 19 90 Százalék A 15 évnél idősebb népességből legalább 8 osztályt végzett 152032516678 A 18 évesnél idősebb népességből legalább befejezett középiskolai végzettségű 5,15,58,8152330 A 17 éves és idősebb népességből szakmunkásképző iskolai végzettségű -----14 A 25 éves és idősebb népességből befejezett felsőfokú végzettségű 1,81,72,74,26,59,4

9 9 Magyarországi helyzet II. Korcsoport és iskolatípus1950198019901995 Százalék A 14-16 éves népességből szakmunkásképzésben részesül 12,840,23935,3 A 14-17 éves népességből gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben részesül 16,240,142,458,3 A 18-22 éves népességből felsőfokú oktatásban nappali tagozaton részesül 3,49,210,414,9

10 10 Magyarországi helyzet III. ÉletkorLegalább 8 osztály, általános iskola Legalább érettségi Egyetemi és főiskolai diploma százalék 20-2497,341,1- 25-2997,041,913,3 30-2496,539,712,5 35-3996,741,112,5 40-4495,542,613,4 45-4990,633,511,7 50-5481,825,67,6 55-5967,020,27,7 60-6450,317,76,4 65-6936,313,45,0 70-7433,512,94,0 75-22,57,93,0

11 11 Magyarországi tendenciák IV. 80-as évek végén lemaradás a mutatók terén a fejlett országoktól. Oktatás minősége korábban megfelelőnek tűnt. Vannak kiemelkedő eredmények Átlagos színvonal nem túl erős 90-es években tudásszint romlott

12 12 Iskolázottság és társadalmi helyzet Értelmiségi: elvben szükséges felsőfokú végzettség Ferge Zsuzsa – Gazsó Ferenc vizsgálata Fontos kérdés az egységes képzést nyújtó intézményekbe járás idejének hossza

13 13 Oktatásból kimaradottak helyzete Nem végezték el a 8 általánost. 4-5%, életpályájuk hátrányosan alakul Kb. fele a roma etnikumhoz tartozik Szakképzetlen fizikai munkát végeznek, alacsony bér, hátrányos helyzetűek maradnak. Magas a munkanélküliség

14 14 Kisegítő iskolák 94-ben 42000 tanuló, 4,3% járt ide Nem felelnek meg a rendes iskolai követelményeknek. Nem maradnak ki az oktatásból, így jobbak az esélyeik. Czeizel: aggasztóan nő az ilyen iskolát igénylők száma Ladányi és Csanádi: fontos szerep a családi háttérnek

15 15 Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen át tartó tanulás előmozdítása Versenyképesség – humán tőke beruházás

16 16 Az EU közös, konkrét célkitűzései az oktatás területén 1.Minőség – hatékonyság 2.Hozzáférés 3.Nyitás

17 17 1.stratégiai cél minőség,hatékonyság Tanárképzés és továbbképzés fejlesztése Készségek fejlesztése a tudásalapú társadalomhoz Műszaki és tudományos képzésben részvétel növelése Források legjobb kihasználása

18 18 2. stratégiai cél Oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenkinek Nyitott oktatási környezet Tanulás vonzóbbá tétele Aktív állampolgárság, egyenlő lehetőségek, társadalmi kohézió

19 19 3. stratégiai cél Oktatási rendszerek nyitása Munka világa és kutatás kapcsolatának erősítése Vállalkozói készségek fejlesztése Idegen nyelv tanulás fejlesztése Európai együttműködés fejlesztése

20 20 Európai Bizottság Közleménye 2003. Európai mérföldkövek az oktatásban és képzésben Lisszaboni Európai Tanács „follow up”-ja (2010-ig a tagállamok okt.képzési rendszerei hova jussanak el)

21 21 1.mérföldkő 2010-re el kell érni, hogy a korai iskolaelhagyók átlagos aránya az EU- ban ne legyen 10 %-nál nagyobb (EU -18,8 Mao- 12,3 cél 2010: - 10,0)

22 22 2. mérföldkő 2010-re az EU-ban a matematikai, természettudományos és műszaki végzettséggel rendelkezők számát legalább 15 %-kal kell növelni, ugyanakkor a nemek közti egyenlőtlen eloszlásnak mérséklődnie kell (EU-25,7 Mao -10,1 cél 2010: +15,0)

23 23 3. mérföldkő 2010-re az EU-ban a 22 éves korosztályba tartozó fiatalok legalább 85 %-ának meg kell szereznie a felső középfokú végzettséget (EU –75,4 Mao- 87,2 cél 2010: - 85,0)

24 24 4. mérföldkő 2010-re az EU-ban az olvasási készség terén alacsony szintű jártassággal rendelkező 15 évesek számát a 2000. évi szinthez viszonyítva legalább 20 %-kal kell csökkenteni (EU –17,2 Mao- 22,7 cél 2010: - 13,7)

25 25 5. mérföldkő 2010-re az EU-ban az egész életen át tartó tanulásban részt vevők átlagos aránya a felnőtt, munkaképes korú lakosságnak (25-64 évesek) legalább 12,5 %-a kell legyen (EU –8,5 Mao- 3,3 cél 2010: - 12,5)

26 26 6. mérföldkő Befektetés a humán erőforrásokba A lisszaboni EU csúcs jelentős növekedés elérésére szólított fel a humánerőforrás-befektetések 1 főre eső szintjében (EU –5,0 Mao- 5,15 ………..)