A hajóút kitűzése Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A hajóút kitűzése Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A hajóút kitűzése Magyarországon
Előadó : Kojnok Róbert Nemzeti Közlekedési Hatóság

2 Tartalom Jelenlegi jogi szabályozás
Jelenleg alkalmazott berendezések, jelek Kitűző jelek állapota és karbantartása Tervek a jövőben alkalmazott berendezésekre, jelzésekre, fejlesztési elképzelések A kitűző jelzések megjelenítése elektronikus térképen.

3 Kitűzés Jelenlegi jogi szabályozás -a nemzetközi szabályozás
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának keretében kidolgozásra került a 24. számú határozat „Resolution No. 24, the European Code for Inland Waterways (CEVNI)”, amely a hajózási szabályokat, továbbá a 22. számú határozat „Resolution No. 22, the Signs and Signals on Inland Waterways (SIGNI)”, amely a víziutak jelzésrendszerét tartalmazza, továbbá az 59. számú határozat „Resolution No. 59, Guidelines for Waterway Signs and Marking”, amely a jelzések elhelyezésére vonatkozó részletszabályokat A Belgrádi Egyezmény kimondja, hogy a Duna Bizottság hatásköre kiterjed a következőkre (is): „a Duna egész hajózható részén a hajózható vonalak kitűzésénél egységes rendszer létesítése és az egyes szakaszok különleges viszonyainak figyelembevételével a Dunán való hajózás alapvető szabályainak elkészítése”. E feladatának a Duna Bizottság – egyebek mellett - „a Dunai Hajózás Alapvető Rendelkezései”-nek (DHAR) kiadásával tesz eleget, amely a Duna hajóútjának jelzéseit is tartalmazza.

4 Kitűzés Jelenlegi jogi szabályozás -a Vkt
Kitűzés Jelenlegi jogi szabályozás -a Vkt. Rendelkezései és a vonatkozó rendeletek A víziközlekedésről szóló XLII törvény rendelkezései a kitűzés alapjául szolgáló vízi útról és hajó útról: 2. § (1) Az állam feladata h) az állami tulajdonban lévő felszíni vizeken és vízi létesítményeken (mesterséges vízi út) (a továbbiakban együtt: állami tulajdonú hajózható vizek) a vízi út - nemzetközi kötelezettségekre is tekintettel történő - fenntartása, fejlesztése, továbbá az állami tulajdonú hajózható vizeken szükségkikötők létesítése, működtetése „69. § (1) A miniszter az állam tulajdonában lévő hajózható vizeket - a vízi utak osztályba sorolása és nyilvántartása szabályainak megállapításával - rendeletben vízi úttá nyilvánítja. 72. § *  (1) A 2. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt, a 69. § (1) bekezdésében meghatározott víziutakkal kapcsolatos és a 71. §-ban foglalt állami feladatok forrását a központi költségvetés elkülönítetten biztosítja. A vízi úttal kapcsolatban tehát a Vkt előírásainak megfelelően megjelent a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításáról szóló 17/2002 (III.7.) KöViM rendelet. A rendelet meghatározza Vízállásokat (hajózási kisvíz, hajózási nagyvíz, LKHV LNHV) Osztályba sorolásokat – milyen mérető hajóval illetve tolt kötelékkel hajózható az adott osztályú víziút A Duna az fkm között VI/B és az fkm között VI/C osztályú (nemzetközi jelentőségű), ez a VI/B szakaszon 2X2 méretű kötelék (85x11,4 m bárka + továbbító tolóhajó) illetve VI/C szakaszon 3X2 illetve 2X3 méretű kötelék valamint 140x15 m önjáró hajó közlekedését jelenti merülés tekintetében 2,5 méter merülést jelent , hogy a A Duna víziútjával kapcsolatos hatósági, illetve szakhatósági eljárása során a hajózási hatóság a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásait is érvényesíti. (A BD ajánlása a vízmélységek tekintetében szintén 2,5 m a hajóút szélesség tekintetében pedig Gönyüig 120 m, Gönyü Bp 150m és Bp-Déli országhatár 170 m) A törvény egész fejezetet szentel a hajóútnak és a víziutnak. „69. § (1) A miniszter az állam tulajdonában lévő hajózható vizeket - a vízi utak osztályba sorolása és nyilvántartása szabályainak megállapításával - rendeletben vízi úttá nyilvánítja. (2) Vízi utat nemzetközi vízi úttá nemzetközi szerződés nyilváníthat. (3) A miniszter a nem állami tulajdonban lévő hajózható vizeket a tulajdonos kérelmére, rendelettel vízi úttá nyilváníthatja. (4) Azokat az állami tulajdonban lévő felszíni vizeket, amelyek hajózásra alkalmassá tehetők (tervezett vízi út), a miniszter rendeletben határozza meg. 70. § (1) A vízi úttá nyilvánítás során a miniszter meghatározza: a) a vízi út osztályba sorolását; b) a vízi út hullámjellemzők szerinti hajózási zónába sorolását; c) az adott vízi útszakaszon vagy a vízi út egészén létesítendő szükségkikötők legkisebb számát; d) a vízi úton a hajóút jellemző méreteit, beleértve a legkisebb és legnagyobb hajózási vízszintet. (2) A vízi utak nyilvántartását a hajózási hatóság végzi.” Vízi utas rendelet szerinti vízállásoka) hajózási kisvízszint (a továbbiakban: HKV): aa) változó vízállású víziutaknál - a nemzetközi jelentőségű európai víziutakról szóló európai megállapodás ajánlása szerint - a HKV az az év legalább 240 napján vagy a hajózási szezon 60%-ban fennálló vízszint, amely mellett a víziút osztálya szerinti, e rendeletben meghatározott követelmények teljesülnek, ab) duzzasztott folyószakaszokon, csatornákon és szabályozott vízállású tavakon a HKV az üzemrendben előírt üzemi kisvízszint; b) legkisebb hajózási vízszint (a továbbiakban: LKHV): a Dunára megállapított HKV, ba) a Dunának az 1811,00 fkm és az 1433,00 fkm közötti változó vízállású szakaszán az LKHV a tárgyidőszakot megelőző 30 év jégmentes időszakának adataiból számított 94% tartósságú vízhozamhoz tartozó vízszint, bb) amennyiben más víziútnál LKHV szerepel, akkor az a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon számított 94%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó vízszintet jelenti; c) hajózási nagyvízszint (a továbbiakban: HNV): a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítményeknek e rendelet előírásai szerint történő tervezésénél és kivitelezésénél mértékadó vízszint, ca) amely a tárgyidőszakot megelőző harminc év jeges időszakon kívüli részében 1 százalékos tartóssággal érvényesült magas vízhozam mellett adódik, illetve cb) duzzasztott folyószakaszon, csatornákon és szabályozott vízállású tavakon az üzemrendben meghatározott üzemi nagyvízszint; d) hajóúti vízmélység: a víziúton a HKV-nél a hajóútban mért vízmélység; e) hajózási szezon: a 75%-os vagy azt meghaladó mértékű jégzajlás, a külön jogszabályban meghatározott II. fokú árvízszintet meghaladó árvíz vagy más rendkívüli körülmény által okozott, a hajózási hatóság által kihirdetett hajózási zárlat időtartamát nem tartalmazó időszak.

5 Kitűzés Jelenlegi jogi szabályozás - a 17/2002 KöViM rendelet

6 Kitűzés Jelenlegi jogi szabályozás - a 17/2002 KöViM rendelet

7 Jelenlegi jogi szabályozás -a Vkt
Jelenlegi jogi szabályozás -a Vkt. Rendelkezései és a vonatkozó rendeletek A víziközlekedésről szóló XLII törvény rendelkezései a kitűzés alapjául szolgáló vízi útról és hajó útról: 71. § (1) A vízi utat folyamatosan olyan állapotban kell tartani, hogy az alkalmas legyen az osztályának megfelelő úszólétesítmények rendeltetésszerű közlekedésére. (2) *  A nagyhajók rendszeres közlekedésére alkalmas vízi úton a hajóutat ki kell tűzni. (3) A vízi út és a szükségkikötők rendeltetésre alkalmas állapotban tartása, fejlesztése, a hajóút kijelölése és kitűzése a vízi út fenntartójának feladata. A zárt öbölben vagy medencében elhelyezkedő kikötőhöz csatlakozó vízterületen a hajóút fenntartása, kijelölése és kitűzése - a szükségkikötő kivételével - a kikötő üzemben tartójának feladata. Zárt öbölben vagy medencében elhelyezkedő több kikötő esetében a bejárat, a fordítóhely és a közösen használt vízterületek fenntartásáról, kitűzéséről a kikötők üzemben tartói együttesen gondoskodnak. (4) *  A hajóút kijelölését és kitűzését a vízügyi hatóság engedélyezi. (5) *  A hajózást irányító jelek elhelyezéséről a hajózási hatóság rendelkezik, illetve azt engedélyezi. (6) A vízi utat érintő létesítményeken a (4)-(5) bekezdések szerinti jelzések elhelyezése és üzemeltetése a létesítmény tulajdonosának feladata. 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet foglalkozik a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről. A rendelet: értelmező rendelkezései foglakozik többek között vízi közlekedés irányításának meghatározásával: a kitűzési és szabályozási tervvel a laterális és kardinális kitűzési rendszerrel , g) általános rend alapján történő, valamint a kisvízi, nagyvízi és téli kitűzéssel Továbbá kimondja a 3. § (1) pontban, hogy „Vízi úton a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére az e rendeletben megállapított jelek alkalmazhatók.

8 Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet
A 27/2002 GKM rendelet (kitűzési) megállapítja még A vízikjözlekedés irányítására szolgáló jelek tekintetében a a jelek elhelyezésének (tervezési, üzemeltetési, fennmaradási) eljárási szabályait, A jel kihelyezésére vonatkozó szabályokat (1) Az irányító jelek kihelyezése a vízi út fenntartójának feladata. (2) Ha olyan létesítménnyel (híd, kompkötél, távvezeték és egyebek) összefüggésben kerül irányító jel kihelyezésre, amelynek tulajdonosa nem a vízi út fenntartója, akkor a jel kihelyezése a létesítmény tulajdonosának kötelezettsége. (3) A hajózási hatóság által elkészített szabályozási tervbe újként felvett jelet, illetve jeleket az adott év április 15. napjáig kell kihelyezni. Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére a hajózási hatóság esetenként állapítja meg a határidőt. (4) A jel kihelyezését elrendelő vagy engedélyező hajózási hatóság a kihelyezést megelőzően helyszíni szemlét tarthat. (5) A jel kihelyezését eltűrni köteles ingatlan tulajdonosát külön jogszabály *  alapján kártalanítás illeti meg. (6) Természeti területen és védett természeti területen *  irányító jel csak a növényzet károsodása nélkül helyezhető el. A jel üzemeltetése vonatkozó szabályok A kérelemre induló eljárás keretében kihelyezett irányító jelet az engedélyes, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala rendelkezése alapján kihelyezett jelet a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság üzemelteti. (3) A jel karbantartásra történő bevonása csak azonos jellel történő pótlása mellett végezhető. (4) Ha a jelet sérülés éri, vagy az eltűnik a jel haladéktalan pótlásának, illetve helyreállításának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli. (5) A jel üzemeltetője gondoskodik arról, hogy változó vízállású vízi úton az úszó irányító jel a hajóút valós helyzetét mutassa.

9 Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet
A 27/2002 GKM rendelet (kitűzési) megállapítja még A hajóút kitűzésére szolgáló jelek tekintetében (1) A hajóutakat a folyókon és csatornákon laterális, a tavakon kardinális rendszerben kell kitűzni. (2) A hajóutat a 2. számú mellékletben meghatározott jelekkel kell kitűzni. (3) A kitűzést a) változó vízállású folyószakasz esetén általános, kisvízi, nagyvízi és téli, b) egyéb vízterületen általános és téli kitűzési rend szerint kell végezni. Az eljárások hasonlóak a hajózás irányító jelzésekéhez (tervezés, létesítés, üzemeltetést) A kitűző jel kihelyezéséről az alábbi rendelkezést tartalmazza a) állami tulajdonú vízi úton és a szükségkikötőhöz tartozó vízterületen a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, b) kikötőhöz csatlakozó és a kikötő vízterületén - a szükségkikötő kivételével - a kikötő üzemben tartója, több üzemeltető esetén az üzembentartók együttesen, c) egyéb vízterületen a kitűzési terv engedélyese köteles intézkedni. (2) *  A kitűzési terv - korábbi tervben nem szereplő, illetve módosított - jeleinek ki-, illetve áthelyezéséről a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság tárgyév április 15. napjáig a kikötő üzemeltetője és az egyéb vízterületen a terv engedélyese az engedélyben meghatározott időpontig köteles gondoskodni. (3) Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére az engedélyező a hajózási hatóság véleménye alapján esetenként állapít meg határidőt.

10 Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet
A jel üzemeltetése (1) A jelet a kihelyezésre kötelezett üzemelteti. (2) Az időszakos kihelyezést a mederviszonyoktól, illetőleg a hajózás biztonsági előírásaitól függően kell alkalmazni. (3) Ha a jelet sérülés éri vagy az eltűnik, a jel kijavításának, illetve haladéktalan pótlásának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli. (4) A változó vízállású vízi úton az úszó jelet - a kitűzési tervben meghatározottak szerint - a hajóút mindenkori helyzetének megfelelően kell áthelyezni. Az úszó jel - kizárólag vízállásváltozás és ezzel összefüggően a hajóút határainak változása miatt - szükséges áthelyezésről a kitűzésért felelős személy dönt. (5) Ha az áthelyezés a vízi közlekedés biztonsága érdekében nem halasztható, akkor a jel üzemeltetéséért felelős köteles azonnal intézkedni. A tájékoztatásról a hajózási hatóság útján hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény formájában a jel üzemeltetéséért felelős köteles gondoskodni. (6) A jel üzemképességét és megfelelő helyzetét az üzemeltető köteles rendszeresen ellenőrizni, és szükség esetén helyreállításáról gondoskodni. Folyóknál a kitűzési tervben meghatározottak szerint, mellékági jegesedéskor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor a hajóút téli kitűzését a következő szabályok szerint kell végezni: a) az átálláskor a világító bójákat radarbójára kell cserélni, valamint az időszakos bójákat be kell vonni, b) határszakaszon az illetékes határvízi bizottság által elfogadott eljárási rend szerint kell eljárni, c) a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül kell végrehajtani. (7) Tavak, állóvizű csatornák és zárt medencés kikötők vízterületén az úszó jelek általánosról téli kitűzésre átállítását a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, illetőleg a kitűzési tervben meghatározottak szerint kell végrehajtani a következőképpen: a) az átálláskor az úszó jeleket be kell vonni, b) a parti kitűző jelek fényeinek üzemeltetését a kitűzési tervben megállapított időszakban kell biztosítani, c) a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül végre kell hajtani. (8) A változó vízállású vízi út kitűzésének általánosról kisvízire történő átállítása esetén: a) HKV-nél alacsonyabb vízszinteknél, valamint ha a vízi út osztályának megfelelő vízmélység az előírt szélességben már nem áll rendelkezésre, az általános kitűzésről át kell állni a kitűzési tervben meghatározott kisvízi kitűzésre, b) a kisvízi kitűzés jeleit folyamatosan - külön bejelentés nélkül - a hajóút határára kell helyezni, c) ha az előírt vízmélység a kétirányú hajózáshoz szükséges szélességben nem biztosítható, akkor találkozási tilalmat kell elrendelni, a hajóút vízi útosztályában *  meghatározott minimális hajószélesség figyelembevételével.

11 Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet
A vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek kialakítása, méretei . Jelek elhelyezése - A mindkét irányú hajózásra vonatkozó jelet úgy kell elhelyezni, hogy az a hajóúttal párhuzamos legyen. Szükség esetén ettől legfeljebb 10°-kal szabad eltérni, vagy a kétirányú láthatóság érdekében két egymás mellett °-ra elhelyezett táblát kell elhelyezni. - Ha a jel csak az egyik irányba haladókra tartalmaz rendelkezést, akkor azt a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni. Szükség esetén ez legfeljebb 60°-ig csökkenthető. - Ideiglenesnek tekintendő az a jel, amely vízi vagy vízközeli munkák, vagy egyéb okok miatt korlátozott ideig kerülnek kihelyezésre. Egyes irányító jelekre vonatkozó különleges előírások Az egyes irányító jelekre vonatkozó különleges előírásokat a jelet tartalmazó tervlap tartalmazza. Az e mellékletben ábrázolt méretek centiméterben kerültek megjelölésre és a 2. számú melléklet 1. rész 2. pontjában az 1000 méteres szemlélési távolságra megállapított (általános) méreteket tartalmazzák. Ezeket a méreteket a szemlélési távolság szerint arányosan kell növelni, illetve csökkenteni. A jelek tábláin - a jobb láthatóság érdekében az ábrák szerint - fehér keretet kell alkalmazni. A jelek műszaki jellemzői - A jeleket olyan anyagokból kell készíteni és módon kell kialakítani, hogy a környezeti és időjárási hatásoknak ellenálljanak, és olyan technikai megoldást kell alkalmazni, amely a jelek folyamatos üzemelését biztosítja. - Az irányító jel láthatóságát a vízen közlekedők számára annak megfelelő elhelyezésével és kialakításával kell biztosítani, azaz (a) a jelet a hajózási nagyvízszint (a továbbiakban: HNV) feletti kellő magasságban kell elhelyezni, illetve egyes vízi utakra a hajózási hatóság meghatározott magasságot is előírhat, (b) biztosítani kell a jel láthatóságát mindaddig, amíg a hajónak a jellel közvetített utasítás betartásához az adott jelre szüksége van, (c) a jel fényvisszaverő képességének biztosítania kell a jel legalább 1000 méter távolságból való jó láthatóságát, (d) a jel mérete a 2. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint növelhető, (e) az úszó testen elhelyezett irányító jel láthatóságára a kitűző jelnél meghatározott szabályokat kell kiegészítésül alkalmazni.

12 Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet
Egy jel műszaki leírása A.4.1  jel a jel jelentése: kötelékek találkozása és előzése tilos; - a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblákon el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblákat, amelyek jelzik annak a szakasznak a hosszúságát, amelyen a kötelékek találkozása és előzése tilos;

13 Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet A rendelet előírásai a kitűzésre

14 Vízügyi illetékességi térkép

15 Jelenleg alkalmazott berendezések, jelek
A hajózás biztosítására parti és úszó jelek szolgálnak. A mind a parti mind pedig az úszó jelek lehetnek világítóak és nem világítóak (vak). A megvilágírtáshoz szükséges áramot a parti jelek hálózati áramról, vagy akkumulátorról kapják. A biztonságos működést befolyásolják az esetenkénti lopások és rongálások, valamint a viharkárok. A parti jeleket veszélyeztetik még az árvizek és a jeges árvizek is. Az úszó kitűző jelek állandóak vagy ideiglenesek. Az állandó jelek a hajózási nagyvízszint alatti vízállás-tartományban folyamatosan a helyszínen vannak, az ideiglenes jeleket meghatározott vízállásokhoz kötve helyezik ki, illetve szedik be. A világító úszó kitűző jelek áramellátása akkumulátorról történik. Az úszó kitűző jeleket az uszadék, a zajló jég vagy egyegy hajó elsodorhatja, ami esetenként zavarja a hajóforgalmat. Az úszó jeleket árvízkor, vagy jeges időszakban az előírásoknak megfelelően beszedik, illetve biztonságos helyre szállítják. A jelenleg használatos szivar alakú bóják általános gyakorlat szerint vaslemezből készülnek. Hengeres test, amelynek felső részén található a szabványos mérető radar reflektor, és az alján vaslemez uszony biztosítja az egyenes úszáshelyzetet erős keresztszélben.

16 Kitűző jelek állapota és karbantartása
A jelenlegi állapot vegyes képet mutat. Hajózás irányítására szolgáló jelek állapota változó, az újonnan kihelyezett jelek általános állapota jó, a régebben kihelyezett jelek sokszor gazdátlanok illetve az üzemeltető nehezen azonosítható Az úszó jelek vonatkozásában a vízügyi igazgatóságok az üzemeltetői a bójáknak, s a karbantartás és az ellenőrzés is hozzájuk tartozik. Közzététel A hajózási hatóság a víziközlekedésben érintetteket hajósoknak szóló hirdetményben tájékoztatja a kitűző jelekről, az ideiglenes hajóforgalmat érintő rendelkezéseiről, valamint a víziút állapotáról. Bizonyos területeken forgalmi rendekben szabályozza a vízi közlekedést. Ezek a területek Budapest Mohács (határ) Ezeken a területeken is a kitűzést a forgalmi rendben meghatározottak alapján a vízügyi igazgatóságok végzik

17 Kitűzési térkép Duna 1563,5-1560 fkm között

18 NKH által kiadott ideiglenes rendelkezés (HSZH)
85/Du/2007. számú Hajósoknak szóló hirdetmény Az Újpesti vasúti híd felújítási munkálataival kapcsolatos korlátozások. (Brückenbauarbeiten mit Beschränkung bei Donau-km:1654.5) A víziközlekedésről szóló évi 42. törvény 56.§-ában kapott felhatalmazás, a NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága Hajózási Hatósági Főosztály – Hajózási, Tengerészeti és Kikötő Osztály KU/HO/99/172/0/2007. számú határozata alapján az alábbi hirdetményt teszem közzé:A Hídépítő Speciál Kft. hídpillérek bevédésével kapcsolatos munkálatokat végez: a Duna fkm szelvényében lévő Újpesti vasúti híd térségében, a kijelölt hídnyílásokon kívül, november 05 – től visszavonásig, az alábbiak szerint: A munkavégzés miatt az Újpesti Vasúti híd jobb parttól számított 4. hídnyílása a kétirányú hajóforgalom számára kijelölésre kerül. A hídnyílásban a hegy és völgymeneti irányban kihelyezésre kerülnek a Hajózási Szabályzat I-7 Melléklet szerinti D.1.a) és A.10-es jelzések. A kijelölt hídnyílás radarbójákkal kerül megjelölésre. A jobb parttól számított és 5. hídnyílásban a munkavégzés miatt az áthajózás tilos, ezért a hídszerkezet mindkét oldalán a Hajózási Szabályzat I-7 Melléklet A.1 jelzései (Áthaladni tilos) jelzések kerülnek kihelyezésre. A Duna 1653,0 fkm-nél a bal partban és az 1656,5 fkm-nél a jobb partban kihelyezésre kerül a Hajózási Szabályzat I-7 Melléklet szerinti B.8 (Fokozott elővigyázatosság) és C.4 (Hajózási korlátozások, tudakozódjék) jelzések. A VHF 10-es rádiócsatornán állandó figyelőszolgálatot tartanak. A hajóút áthelyezése miatt a Duna 1654,0 és az 1656,0 fkm között november 05-én órától óráig TELJES HAJÓZÁSI ZÁRLAT kerül elrendelésre. Az 56/Du/2007 számú Hajósoknak szóló hirdetmény november 05-én órától visszavonásra kerül. 456Felhívom a térségben közlekedő vízi járművek vezetőinek figyelmét, hogy a fenti térségben fokozott körültekintéssel közlekedjenek! A hirdetményben foglalt szabályozás betartása, illetve végrehajtása a víziközlekedésben résztvevők részére a 39/2003.(VI.13.) GKM rendelettel kihirdetett Hajózási Szabályzat I. részének 1.22 cikkében, valamint II. részének 1.11 cikkében foglaltak alapján kötelező.. Budapest, 2007.október.29.

19 Hajósoknak szóló tájékoztató részlet a Dunai kitűzésről

20 A meglévő bóják lecserélése olyan bójákra, amely
Tervek a jövőben alkalmazott berendezésekre, jelzésekre, fejlesztési elképzelések A víziút kitűzésének korszerűsítésével az NKH nem készít terveket. Ami fellelhető az a 2007-ben a Duna hajózhatósága kapcsán készült javaslat, amely lényegében a bóják korszerűsítését tartalmazza. A meglévő bóják lecserélése olyan bójákra, amely A jelenleg ellátott funkciókat továbbra is üzembiztosan ellátja (navigációs fény, radar reflektor, stb) Korszerű energia felhasználású Több funkciót ellát (meteorológiai adatok mérése illetve továbbítása) Függőleges úszáshelyzetű Pozíció tartó

21 Tervek a jövőben alkalmazott berendezésekre, jelzésekre, fejlesztési elképzelések - látványterv

22 A kitűző jelzések megjelenítése elektronikus térképen
ENC – azaz elektronikus navigációs térkép megjelenése már idén várható a Duna vonatkozásában. A RIS- kapcsán megjelent Uniós irányelv szerint az Inland ECDIS részeként lesz felhasználható. Jelentős mértékben segíti a hajózást (főleg, ha a vízmélységgel kapcsolatos adatok megfelelő részletességű és pontosságú) A kitűzési jelek szerepelnek rajta Az ECDIS összeveti a radarképet a térképi állománnyal és külön jelzi a bóják hiányát illetve azonosságát.

23 Elektronikus térkép és a kitűző jelek

24 Köszönöm a figyelmet!