AGRÁRGAZDASÁGTAN II. Ágazati elemzések

Az előadások a következő témára: "AGRÁRGAZDASÁGTAN II. Ágazati elemzések"— Előadás másolata:

1 AGRÁRGAZDASÁGTAN II. Ágazati elemzések

2 Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana
Empirikus megközelítésű agrár-gazdaságtani ismeretkör Elméleti + gyakorlati agrár-közgazdasági ismeretek A mezőgazdasági termelési ágazatok működésének és fejlődésének közgazdasági törvényszerűségeivel foglalkozik Az agrártermelés és a kapcsolódó tevékenységek bonyolult folyamatában szükséges a közgazdasági, agrár-közgazdasági ismeretek, módszerek és azok alkalmazásának logikai rendje

3 Ágazat Korábban: nyersanyag-termelés
Napjainkban: vertikum, vagy termékpálya mentén történő megközelítés (product oriented approach) Legfontosabb logikai elem: a termékek és szolgáltatások piaci viszonyainak feltárása és megismerése

4 Ágazati elemzések területei:
Az ágazatok jelentőségének vizsgálata Az ágazat keresleti piacának megismerése Az ágazat kínálati piacának megismerése Az ágazat költség és jövedelem vizsgálata Ágazat SWOT elemzés Az ágazatot érintő agrárpiaci rendtartás

5 Az ágazatok jelentőségének vizsgálata
A makrogazdasági mérőszámok (pl. GDP) a mezőgazdaság, esetenként az élelmiszer-gazdaság összegének arányában, százalékában. Az ágazat mezőgazdasági főtermékének, melléktermékeinek, félkész és feldolgozott késztermékeinek szerepe a lakossági fogyasztásban, az iparban. Az ágazat termelési értékének aránya a főágazatokon (növénytermesztésen, állattenyésztésen) belül. Az ágazat szerepe a lakosság foglalkoztatásában.

6 Az ágazat mezőgazdasági- és élelmiszertermékei a nemzetközi munkamegosztásban, mennyiségi és deviza-bevételi nagyságrendi mutatók alapján. Az ágazat szerepe a földterület hasznosításában (az általa lekötött terület nagysága, aránya, stb.). A jellemzők, mutatók vizsgálhatók statikusan (a legutóbbi öt év átlagában) és dinamikusan, a változások tendenciáinak felvázolásában. Esetenként – szükség szerint – a regionális differenciák is felvázolhatók (megyei vagy tájegységi differenciák az erre használható mutatókban)

7 Az agrárökonómia vizsgálati módszerei
Ökonómiai koncepciók határelemzés fogyasztáselmélet vállalatelmélet ipari szervezet és viselkedés közjavak elmélete Kvantitatív módszerek analízis statisztikai becslés előrejelzési eljárások játékelmélet optimalizálás információs rendszerek

8 Az agrárökonómiai elemzések forrásai
Statisztikai adatok (KSH évkönyvek) Mikroökonómiai források (vállalati adatok aggregálása) Trendszámítások Szakmai szervezetek adatszolgáltatásai, tanulmányai (becslések, értékelések) Tesztüzemi rendszer (AKI) Gazdaságpolitikai elemzések Ágazati elemzések Esettanulmányok

9 Az ágazat keresleti piacának megismerése
A magyar búzatermelés gazdasági szerepének mutatói 1. A búzatermelés aránya a nemzetgazdasági GDP-ben, % 2. A búza aránya a mezőgazdasági bruttó termelési értékben, % 3. A búza aránya az összes exportban (devizabevétel %-a) 4. A búza vetésterületi aránya, % …vagy Lakossági fogyasztás, 1000 t Takarmányozás, 1000 t Vetőmag, 1000 t Egyéb ipari felhaszn., 1000 t Tartalék, 1000 t Összes belföldi kereslet, 1000 t (és ezek index mutatói)

10 Az ágazat kínálati piacának megismerése
A leggyakoribb és legfontosabb viszonyítások alapok a következők: a világszínvonalhoz viszonyítva (nem a világátlag, hanem a mai alkalmazható technológia mellett elérhető optimum); a világátlaghoz képest; az európai átlaghoz képest; a fő versenytársak átlagához képest; a hazai vállalati differenciák (kisüzemek, középüzemek, nagyüzemek); a hazai technológiai különbségek szerinti differenciák (pl. hagyományos, félintenzív, intenzív, szuperintenzív technológiák színvonalkülönbségei).

11 Az ágazat költség és jövedelem vizsgálata
Anyagköltség összesen Ebből: vetőmagköltség műtrágyaköltség növ.véd.sz.költség Munkabér Segédüzemi költség Ebből: traktorköltség tehergépkocsi költség kombájnköltség szárítási költség egyéb s.üz. Egyéb költség Közvetlen költség összesen Üzemi általános költség Főtermék közvetlen költsége Gazdasági ált.költség Termelési költség Értékesítési átlagár Ft/%

12 Ágazati SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
Azok a belsőgazdasági tényezők, amelyekben a vizsgált területnek versenyelőnye lehet a piacon piaci részesedés, termékminőség, gyakorlott munkaerő, szaktudás, földrajzi fekvés, földterület minősége elosztási (disztribúciós) hálózat kiépítettsége GYENGESÉGEK Azok a belső gazdasági tényezők, amelyekben a vizsgált területnek versenyhátránya lehet a piacon Piaci részesedés hiánya, Alacsony termékminőség, csomagolási problémák, Állandó vagy időszakos munkaerőhiány Szakképzetlenség, Kedvezőtlen földrajzi fekvés, nagy szállítási távolságok, Földterületek rossz minősége, ökológiai adottságok hiánya, Elosztási (disztribúciós) hálózat kiépítettlensége, szállítási problémák

13 Ágazati SWOT elemzés LEHETŐSÉGEK
A külső gazdasági környezet azon tendenciái, amelyek kedvező piaci pozíció elérését teszik lehetővé a vizsgált terület számára Technológiai fejlesztés lehetősége, A piacok bővülése, Kedvező beszerzési feltételek elérése, Versenytársak kiszorítása FENYEGETETTSÉGEK, VESZÉLYEK A külső környezet azon tendenciái, amelyek kedvezőtlenek a vállalkozás számára Piacvesztés, Kedvezőtlen gazdaságpolitikai hatás, Versenytársak fokozott beruházásai, Fogyasztói szokások megváltozása, Életszínvonal változása

14 Az ágazatot érintő agrárpiaci rendtartás
Milyen szinten szabályozott Közvetve vagy közvetlenül szabályozott vagy befolyásolt szabályozás Mik a rendtartás eszközei a termelés mennyiségi szabályozása, amely lehetséges termelői önkorlátozással és kvótarendszerrel; árrendszer (pl. garantált ár, irányár, minőségi felár), exportszabályozás (támogatás, engedélyezés, vámrendszer, lefölözés), importszabályozás (engedélyezés, vámrendszer, lefölözés), agrárintervenció (termékfelesleg, illetve hiány keletkezésekor egyaránt alkalmazható), egyéb jogi szabályozás. Fejlődési tendenciák?