Hálózati együttműködés, egy eredményes Nyugat-dunántúli klaszter

Az előadások a következő témára: "Hálózati együttműködés, egy eredményes Nyugat-dunántúli klaszter"— Előadás másolata:

1 Hálózati együttműködés, egy eredményes Nyugat-dunántúli klaszter
Dr. Fábián Attila Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Soproni Regionális Tudományi Műhely MTA-MRTT V. vándorgyűlés Miskolc, október

2 A kicsi szép, de gyenge is!
Összefügg a nagyságrend és a teljesítőképesség (Globális versenyképesség) A kicsi szép, de gyenge is! Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a klaszterekben biztosítható További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság) Budapesten kívül ez nemzetközileg még a kalszterekben „látható” és megfelelő politikával talán versenyképessé te-hetőek!

3 A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése
ERŐSSÉGEK a régió Magyarország egyik legfejlettebb régiója, a régió földrajzi adottságát tekintve is az egyik legkedve-zőbb helyzetben van, képzett munkaerő, (MOST!, JÖVŐ??) jelentős külföldi és hazai beruházás, viszonylag erős közoktatás, növekvő számú felsőoktatá-si intézménnyel, megújuló energia, környezeti adottságok kedvezőek, jövedelmi szint magas (termelt GDP), erős feldolgozóipari koncentráció, klaszteresedési folya-matok egyes ágazatokban.

4 A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése
GYENGESÉGEK koncentrált munkanélküliség, növekvő regionális eltérések, tengelyproblémák a közlekedési infrastruktúrá-ban, nagy leterheltség (pl. 84,85,86-os utak) alacsony K+F és innovációs tevékenység a KKV-k változatlanul nem kapcsolódnak a mul-tinacionális cégekhez, a fejlett intézmények nem tudnak megfelelően integrálódni

5 A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése
LEHETŐSÉGEK javuló közlekedési lehetőségek, elérhetőség, turisztikai fejlesztések további klaszterek kialakulása K+F központok fejlődése, egyetemi integráció és fejlődés, környezetileg fenntartható fejlődés biztosítása, határokon átnyúló regionális kapcsolódások ki-aknázása

6 A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése
VESZÉLYEK magas hozzáadott értékű beruházások eltelepülé-se, és a szellemi tőke külföldre vándorlása a tranzit szerep fennmaradása a fejlettebb szom-szédok mellett A szétaprózódott településszerkezet további bomlá-sa a kereslettel egyre kevésbé képes szintet tartani a munkaerő kínálat minősége és szerkezete, és ennek tartós hatása van a régió vállalatainak nemzetközi versenyképességére

7 Versenyképességi problémák
A tartós növekedési tényezőknél jelentős az abszolút, illetve relatív lemaradás az országos átlagnál jobb foglalkoztatási ráta mellett is jelentős feszültségek jellemzik a munkaerőpiacot (mun- kaerőhiány, strukturális rések a kereslet és kínálat között, stb.) az alacsony kutatás-fejlesztési kiadások és helyi kapaci-tások, a felsőfokú képzés szerkezeti problémái és néhol alacsony színvonala a növekedés és versenyképesség egyre erőteljesebb korlátai a régióban.

8 A 15 éven aluliak aránya (2005)

9 A munkanélküliek aránya (2005)

10 A fejlesztési fókuszokon belüli regionális prioritások
A migráció – a belső migráció erősítése Infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztése, A térségi centrumok fejlesztése a kistelepüléses szerkezet miatt Munkahelyteremtés (különösen KKV), helyi foglalkoztatás és kapcsolódó oktatás integrált regionális kistérségi munkaerőpiaci és szakképzési információs rendszer humán és szociális információs rendszerek kiala-kítása

11 A fejlesztési fókuszokon belüli regionális prioritások
A szakképzés, élethosszig tartó tanulás segítése szak-képzési programokkal regionális gazdaság, szakképzés, felsőoktatás és felnőtt-képzés koordinálása a gyakorlati oktatás és a gyakornoki foglalkoztatás elő-térbe helyezése Az oktatás, képzés és gazdaság kapcsolatainak erősí-tése regionális együttműködési hálózat a felsőoktatásban szakképző intézmények, a közszféra és a gazdaság szereplőinek együttműködése

12 A fejlesztési fókuszokon belüli regionális prioritások
Az egyetemi – üzleti – innovációs tudás-központok kialakítása regionális tudásközpontok a meglévő felső-oktatási hálózat mentén térségi innovációs és technológiai közpon-tok hálózatának kiteljesítése regionális innovációs és befektetési alap létrehozása

13 Pannon Termál Klaszter
Alakuló ülés június 2-án Bükfürdőn, alapító tagok száma 27, csatlakozók száma 7, A klaszter céljai: piaci helyzet erősítés, új piacok termékfejlesztés támogatás, a humán erőforrás, és a szervezet fejlesztése

14 A Pannon Termál Klaszter piaci korridorjai
POZSONY PRÁGA BÉCS BERLIN GRAZ MÜNCHEN LJUBLJANA TRIESZT ZÁGRÁB

15 A RÉGÓ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI ERŐSSÉGEI
CÉL: KIHASZNÁLNI A földrajzi elhelyezkedés, természeti adottságok Termálvízkincs volumene, minősége A fürdőhelyek magas száma Hévízi tó, mint világattrakció Magas termálvendég létszám Gyógy- és wellness-szállodai kapacitás és vendéglétszám folyamatos bővülése Magas a kereskedelmi szálláshelyek férőhely kapacitása Települési, kistérségi együttműködések Határon átnyúló együttműködések Erőteljes turisztikai háttérbázis

16 A RÉGIÓ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI GYENGESÉGEI
CÉL: LEKÜZDENI A közlekedési infrastruktúra fejletlen A vonzerők kidolgozatlanok, tematikus kínálat, komplex termé-kek A szabadidő eltöltés lehetősége hiányos, koordinálatlan Információs csatornák hiányosak A települési turisztikai felkészültség hiányos (humán, marketing, stratégia, forrásfelhasználás, stb.) Regionális, közös hovatartozás szemlélet hiánya Egységes regionális arculat, imázs hiánya A közös marketing kialakulatlansága (régió, kistérség, település) Humán erőforrás részleges hiányosságai Gyenge együttműködési hajlandóság (magán, állami szféra, stb.)

17 EGÉSZSÉGTURISZTIKAI VERSENYTÁRSAK A NÉMET PIACON HAZAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN
Egészség-turizmus Ausztria Csehország Románia Szlovákia Szlovénia Ár/érték arány R E Gyógyhatás Szolgáltatási színvonal J Infrastruktúra Programok Elérhetőség Image

18 Eredmény a mutató számok értékelése alapján
Összes látogatók és változásuk évek között Négy éves időhorizontban a bázis év teljesítményéhez képest, az ügyfelek száma nőtt. Ez a növekedés összességében 118,4%-t jelent. 2003-ban fő 2006-ban fő Összes bevétel és változásuk évek között 2003 évi bevételekhez képest, a kapott információ szerint, 2006-bann 29.6%-al több pénz költöttek el a fürdők látogatói. 2003-ban eFt 2006-ban eFt

19 A PANTERM SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA, IRÁNYÍTÁSA
KLASZTER KÖZHASZNÚ EGYESÜLET KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ELNÖKSÉG (7 tag) FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG (3 tag) KHT MENEDZSMENT KÜLSŐ SZAKÉRTŐK MENEDZSMENT PARTNEREK EGÉSZSÉG-TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÓ, TANÁCSADÓK, INTÉZMÉNYEK TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐK SZÁLLÁSHELYEK, HOTELEK KÓRHÁZAK, SZANATÓRIUMOK KIEGÉSZÍTŐ, BESZÁLLÍTÓ VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI, JOGI TANÁCSADÓK INTÉZMÉNYEK ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZINTÉZETEK

20 A KLASZTER MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYEI
az egészségturizmus kínálatának nemzetközi versenyképességgel rendelkező hálózata jött létre a klaszter többletérték-termelő hálózattá vált földrajzilag ésszerű határok között működik, de szoros „klaszterszintű” együttműködést alakít ki a szomszédos klaszterekkel is nagyságrendjében olyan taglétszámmal műkö-dő szervezet, amely átlátható és a napi együtt-működés lehetőségét nyújtja

21 A KLASZTER SZOLGÁLTATÁSAI
kialakulnak és működnek a szakmai alcsoportok az oktatás, a minőségbiztosítás és a szakmai tanácsa-dás is integrált része a hálózatnak a klaszter része a „szolgáltató gazdasági társaság”, a-mely működésének ráfordításait bevételeiből képes fe-dezni kölcsönös megállapodás alapján a kompetenciák bizo-nyos része egy helyen összpontosul a határokon túlnyúló együttműködéssel távolabbi piaco-kon is biztosítható a jelenlét

22 A KLASZTER NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI
ESW EGYÜTTMŰKÖDÉS BURGENLAND Termálvilág + projektpartnerek PANNÓNIA PANNON TERMÁL KLASZTER SZLOVÉNIA Termálfürdők, hotelek STEIERMARK Termálfürdők, turisztikai irodák ELNÖKSÉG 8 fő Stratégiai célok megfogalmazása, döntések PROJEKTMENEDZSMENT 2 fő Döntések megvalósítása, kapcsolatok Tervek, intézkedések előkészítése döntéshez MARKETINGTANÁCS 8 fő

23 Célok: egy sikeres egészségturizmus deszti-náció felépítése a nemzetközi piacra új turisztikai termékek fejlesztése, érté-kesítése marketing a nemzetközi piacon Megvalósítás: közös márka megalkotása közös pályázatok közös szinergiahatások érvényesítése

24 A HATÁROK NÉLKÜLI RÉGIÓ SZUPERLATÍVUSZAI

25 Image

26 Köszönöm a figyelmüket!
„Csak akkor várhatni sikert, ha az anyagi erőhöz, mellyel ren-delkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszervezzük.” (gróf. Széchenyi István) Köszönöm a figyelmüket!