Fizikai munkások álláskeresése, tömeggyártó üzemek toborzási eljárásai és a munkanélküli-járadék indokoltsági vizsgálata Bódis Lajos (Budapesti Corvinus.

Az előadások a következő témára: "Fizikai munkások álláskeresése, tömeggyártó üzemek toborzási eljárásai és a munkanélküli-járadék indokoltsági vizsgálata Bódis Lajos (Budapesti Corvinus."— Előadás másolata:

1 Fizikai munkások álláskeresése, tömeggyártó üzemek toborzási eljárásai és a munkanélküli-járadék indokoltsági vizsgálata Bódis Lajos (Budapesti Corvinus Egyetem Emberi erőforrások tanszék) OFA Hálózat Nyugat-dunántúli Regionális Iroda 2010. október 15.

2 Módszertan, terepek Összesen 55 interjú 28, szakképzettséget igénylő vagy betanított munkakört betöltő személlyel, vagy ilyen munkakört keresővel Tárgy: a munkavállalási, álláskeresési, munkaügyi kirendeltségi tapasztalatai (+10 személyről részletes információk) 7 nagy- vagy középvállalat egyszerre 1-3, munkaügyekben illetékes, vezető beosztású munkatársával, Tárgy: toborzási eljárások, a helyi munkapiac és a munkaerő-gazdálkodás összefüggései (+5 vállalatról részletes információk) 20 vezetői és ügyintézői interjú 5 munkaügyi kirendeltségen + a különböző ellátásokban részesülő munkanélküli ügyfelek kötelező jelentkezésének közvetlen megfigyelése, kirendeltségenként 3-3 munkanap ügyfélfogadási idejében Tárgy: az indokoltsági ellenőrzéssel kapcsolatos általános tapasztalatok, és a megfigyelt esetek megbeszélése A terepek kiválasztása: különböző régiók és eltérő helyi munkapiacok vizsgálata Az indokoltsági ellenőrzés megfigyelési helyszínei: lehetőleg ne legyenek különleges körülmények, a kirendeltségek eljárásai jobban összehasonlíthatók hasonló feltételek között; élénk munkapiac esetén a szereplőknek nagyobb mozgástere, az indokoltsági vizsgálatnak több a lehetséges kimenetele

3

4 Egyéni vizsgálat betanított és szakmunkásként dolgozók és álláskeresők körében 1. A műszakrend kitüntetett szerepe a munkavállalás összhasznosságában, törekvés az éjszakai műszak elkerülésére, a lényegesen taszítóbbnak számító munkakörülményeket alig kompenzálják a bérek 2. A hasonlónak tűnő munkahelyek ténylegesen meglehetősen részekre szabdaltak, félelem az összehasonlíthatóságtól és a felcserélhetőségtől, indokolatlanul nagy érzékenység a foglalkoztatás szervezetspecifikus körülményeire

5 Hogyan lehet szert tenni termelékeny dolgozókra, és hogyan lehet elégedetté tenni őket?

6 Vállalati vizsgálat 1. A munkaerő szűrése túlzott mértékben a foglalkoztatás során történik, csekély mértékben használják a termelékenység előrejelzését, és a megfelelő munkáltató- munkavállaló összepárosodásra, a termelékeny pályázók önszelekciójára alkalmas eljárásokat 2. Az indokoltnál alacsonyabb beruházások a tulajdonosok és a menedzsment részéről a szervezeti mechanizmusok összehangolásába, a menedzsment differenciált módszereibe Úgy tűnik, az egyszerűnek számító munkaszervezetekben sem működnek egyes menedzsment alapfunkciók Példa: jelentősnek tűnő különbségek az erőfeszítés-bér viszonyokban, indokolatlanul túlspecializált és rugalmatlan gyártósorok

7 Hogyan szerezhet a HR menedzser versenyelőnyt a vállalatának és elismertséget önmagának?

8 Munkavállalói preferenciák és versenyhelyzet a helyi munkapiacokon A műszakrend kitüntetett szerepe a dolgozói preferenciákban Vezetési eszközök, munkaszervezeten belüli egyenlőtlenségek, dolgozói preferenciák és foglalkoztatás Betanítás és szervezeten belüli mobilitás Szerződéstípusok Toborzás és szűrés Hátrányos megkülönböztetés

9 Bérek és ösztönzés Béren kívüli juttatások Összefoglalás: általános kontra specifikus munkaerő-gazdálkodási technikák

10 Az indokoltsági (magatartási) szabályok érvényesítése a munkaügyi kirendeltségeken 1. A passzív ellátásokkal kapcsolatos ösztönzési problémák kezelése általános szűkítéssel, az aktív eszközök és az állásfelajánlás bővítéséhez fűződő várakozások, 2. Egyszerre alul- és túlszabályozottság, a bürokratikus szabályok költségei nem térülnek meg Példa: a munkanélküliek aktiválásának, az önálló álláskeresés ellenőrzésének nincs kimutatható lényeges hatása az elhelyezkedésre, széles körű kétely az indokoltsági szabályok ellenőrzésének értelmével kapcsolatban 3. Bizonyos eljárásokat alig alkalmaznak, például megállapodás-módosítás, kizárás, jogorvoslati eljárás

11 A szakpolitikai célok és bürokratikus eljárások hajója túlzsúfolt, mit volna érdemes kidobni, és mit jobban elrendezni?

12 Rendszeres megjelenés a munkaügyi kirendeltségen A kirendeltség által felajánlott, megfelelőnek minősülő munkahely elfogadása Bekapcsolódás a felajánlott képzési programba Önálló álláskeresés A kirendeltség tájékoztatása a körülményekben beállott változásokról Indokoltsági vizsgálat és álláskeresési megállapodás

13

14

15 Összegzés 1. Jelentős hozzáadott értéket a szakszerűbb eljárások adhatnak a vállalati HR-ben és a foglalkoztatáspolitikában is A rugalmasság/szervezetspecifikusság és a standarditás/összehasonlíthatóság együttes kezelése, preferenciák megismerése és hatékony összepárosítási eljárások HR: kiválasztás és béren kívüli juttatások menedzselése felől eltolódás a betanítással és munkamegosztás/koordinációval kapcsolatos eljárások felé Foglalkoztatáspolitika: állásfelajánlás és relatíve költséges aktív eszközök felől eltolódás az ügyfelek differenciált kezelését és kategorizálását eredményező eljárások felé

16 Összegzés 2. Az elemzés a gyakorlat számára nem „kell” típusú állításokat adhat, hanem a gondolkodás strukturálásához járulhat hozzá A HR és foglalkoztatáspolitikai szakmai eljárások legnagyobb problémája a reflexió és a vita hiánya, az ellenőrizetlen spontaneitás Ezzel szemben, a „tényeken alapuló szakpolitikát” hangsúlyozza a programfejlesztés és az apparátusi eljárások menedzsmentjének szintjén

17 Összegzés 2. Az érvényes helyzetértékelés nem hierarchikusan és nem tekintélyi alapon oszlik el; ott a döntési jog van, bár az is egyre kevésbé Egyre inkább az egyenrangúak/munkatársak kölcsönös ellenőrzése (peer control) alapján, például gyakran érdemes mérlegelni a szakpolitikai vagy szervezeti menedzsment alternatívák összetevőit, költségeit és várható hasznait (Az önálló ügyintéző hatalma az elemző, sőt a szakpolitikus és az apparátusi vezetővel szemben) Közszféra (foglalkoztatáspolitika, oktatáspolitika, egészségügy stb. eltérő helyzete) és vállalati szféra

18 +1 Kutatáshasznosítás: alap- és továbbképzések, szakmai gyakorlat, a tevékenységüket nehezen integráló apparátusok egyfajta „összekötésének” kísérlete http://szervezetelemzes.ning.com/events/fizikai-munkasok- allaskeresese http://szervezetelemzes.blog.hu/2009/12/24/hr_menedzsment_soro zatgyarto_uzemekben