Az intézmények szerepe a gazdasági rendszerekben Ing. Dudás Tamás, PhD.

Az előadások a következő témára: "Az intézmények szerepe a gazdasági rendszerekben Ing. Dudás Tamás, PhD."— Előadás másolata:

1 Az intézmények szerepe a gazdasági rendszerekben Ing. Dudás Tamás, PhD.

2 Intézmények az alábbiak? Szlovák nemzeti bank Szlovák nemzeti bank Házasság Házasság Adórendszer Adórendszer General Motors General Motors Selye János egyetem Selye János egyetem Család Család Magántulajdon Magántulajdon Az Amerikai Kongesszus Az Amerikai Kongesszus

3 Intézmények – egyszerűsített definíció Az emberek magatartását befolyásoló szabályok

4 Miért van szükség intézményekre? Az ember – homo oeconomicus Az ember – homo oeconomicus Hogyan tudnak az emberek együttműködni egymással??? Hogyan tudnak az emberek együttműködni egymással??? Mikroökonóomia – az összehangolást „láthatatlan kéz” végzi el Mikroökonóomia – az összehangolást „láthatatlan kéz” végzi el Intézményi közgazdaságtan – ott folytatja a vizsgálatokat ahol a mikroökonómia abbahagyja (csak a modern kapitalista rendszert lehet vizsgálni) Intézményi közgazdaságtan – ott folytatja a vizsgálatokat ahol a mikroökonómia abbahagyja (csak a modern kapitalista rendszert lehet vizsgálni)

5 Együttműködés és konfliktus Önérdek érvényesítése – nem jelent másokon való keresztülgázolást sem rosszindulatot Önérdek érvényesítése – nem jelent másokon való keresztülgázolást sem rosszindulatot Az önérdek a „hidegfejű racionalitást” testesíti meg, a gazdasági szereplők mások irányában semlegesen viselkednek és csak önmagukkal vannak elfoglalva Az önérdek a „hidegfejű racionalitást” testesíti meg, a gazdasági szereplők mások irányában semlegesen viselkednek és csak önmagukkal vannak elfoglalva A mai modern gazdaságban ez a viselkedés a domináns, de nem kizárólagos (előfordul még jóindulatú és rosszindulatú viselkedés) A mai modern gazdaságban ez a viselkedés a domináns, de nem kizárólagos (előfordul még jóindulatú és rosszindulatú viselkedés)

6 Miért működnek együtt önérdekű gazdasági szereplők? Rousseau, Hobbes, Spinoza – társadalmi szerződés elmélete – szabad emberek önakaratukból szerveződtek társadalomba belátva a tömörülés ésszerűségét Rousseau, Hobbes, Spinoza – társadalmi szerződés elmélete – szabad emberek önakaratukból szerveződtek társadalomba belátva a tömörülés ésszerűségét Adam Smith – a kooperációból gazdasági előnyök származnak Adam Smith – a kooperációból gazdasági előnyök származnak Az önérdek érvényesítésekor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gazdasági szereplők nem egyedül vannak Az önérdek érvényesítésekor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gazdasági szereplők nem egyedül vannak

7 Két farmer modell (fogoly dilemmája helyzet) Két farmer ugyanarra a piacra termel búzát Két farmer ugyanarra a piacra termel búzát A - farmernek önérdekénél fogva célja a búzatermelés növelése A - farmernek önérdekénél fogva célja a búzatermelés növelése B – farmer is hasonlóan gondolkodik B – farmer is hasonlóan gondolkodik A piacra beömlő többletbúza viszont lenyomhatja az árakat, így lehetséges hogy egyiküknek sem sikerül többlet bevételre szert tennie A piacra beömlő többletbúza viszont lenyomhatja az árakat, így lehetséges hogy egyiküknek sem sikerül többlet bevételre szert tennie Mindét farmer valódi érdeke tehát, hogy NE termeljenek többletet (függőség alakul ki) Mindét farmer valódi érdeke tehát, hogy NE termeljenek többletet (függőség alakul ki)

8 Van e kiút az előnytelen helyzetből? Ha a farmerek ritkán kerülnek a felvázolt szituációba, akkor bizalmatlanok lesznek egymással szemben Ha a farmerek ritkán kerülnek a felvázolt szituációba, akkor bizalmatlanok lesznek egymással szemben Ha azonban sok éven keresztül játszák a játékot, akkor megtanulják, hogy önös érdekeiket jobban követhetik a KOOPERÁCIÓ útjára lépve Ha azonban sok éven keresztül játszák a játékot, akkor megtanulják, hogy önös érdekeiket jobban követhetik a KOOPERÁCIÓ útjára lépve Mindig megmarad viszont a megegyzéstől való eltérésre kísértés (a csaló jelentős előnyhöz jut) Mindig megmarad viszont a megegyzéstől való eltérésre kísértés (a csaló jelentős előnyhöz jut) Mi van viszont akkor, ha nagy a játékban szereplők száma?? Mi van viszont akkor, ha nagy a játékban szereplők száma??

9 Közlegelők tragédiája – Tragedy of commons Garett Hardin klasszikus cikkjében 1968-ban írta le ezt a problémát Garett Hardin klasszikus cikkjében 1968-ban írta le ezt a problémát A gazdák közös legelőre hajtják ki a teheneiket...ha valamelyik gazda önérdekének megfelelően több tehenet hajt ki a legelőre, akkor plussz nyereséget könyvel el, de a legelő állapota kicsit romlik A gazdák közös legelőre hajtják ki a teheneiket...ha valamelyik gazda önérdekének megfelelően több tehenet hajt ki a legelőre, akkor plussz nyereséget könyvel el, de a legelő állapota kicsit romlik Az egyre növekvő legeltetés (mindenki az önérdeket nézi) végül a legelő leépüléséhez vezet Az egyre növekvő legeltetés (mindenki az önérdeket nézi) végül a legelő leépüléséhez vezet

10 Közlegelők tragédiája – Tragedy of commons 10 gazda – minden gazda 1 tehén 10 gazda – minden gazda 1 tehén Egy tehén 1000 Kg-t gyarapodik Egy tehén 1000 Kg-t gyarapodik Összgyarapodás 10 000 Kg Összgyarapodás 10 000 Kg Az egyik gazda 2 tehenet hajt ki a legelőre Az egyik gazda 2 tehenet hajt ki a legelőre Egy tehén már csak 900 Kg-t gyarapodik Egy tehén már csak 900 Kg-t gyarapodik A gazda nyeresége – 800 Kg A gazda nyeresége – 800 Kg Az többiek vesztesége – 900 Kg Az többiek vesztesége – 900 Kg

11 Közlegelők tragédiája – Tragedy of commons Ha minden ember angyal lenne, nem volna szükség kormányra. (James Madison) Ha minden ember angyal lenne, nem volna szükség kormányra. (James Madison) A való életben azonban elég egy „bukott angyal”, hogy létrejöjjön a közlegelők tragédiája A való életben azonban elég egy „bukott angyal”, hogy létrejöjjön a közlegelők tragédiája A „bukott angyal” nagy nyereségre tesz szert a többi angyallal szemben, akik fokozatosan felhagynak az angyali viselkedéssel, hogy szintén nyereségre tegyenek szert A „bukott angyal” nagy nyereségre tesz szert a többi angyallal szemben, akik fokozatosan felhagynak az angyali viselkedéssel, hogy szintén nyereségre tegyenek szert

12 Van megoldás? Kolluzív szerződés – megegyezés arra vonatkozóan, hogy elkerüljük a valamennyi fél számára kockázatos vesengést. Az egyezséget megszegőket szankciókkal sújtjúk. Kolluzív szerződés – megegyezés arra vonatkozóan, hogy elkerüljük a valamennyi fél számára kockázatos vesengést. Az egyezséget megszegőket szankciókkal sújtjúk. Erőszakos kooperáció – előbb vagy utóbb kielemelkednek olyan intézmények, melyek a „köz” érdekeit képviselik a dezertőrökkel szemben – ma a legelfogadottabb intézmény erre a célra az ÁLLAM Erőszakos kooperáció – előbb vagy utóbb kielemelkednek olyan intézmények, melyek a „köz” érdekeit képviselik a dezertőrökkel szemben – ma a legelfogadottabb intézmény erre a célra az ÁLLAM

13 Az intézmények pontosabb meghatározása Az intézmények a gazdasági és társadalmi életben érvényesülő társadalmilag is szentesített szabályok, szokások, magatartási elvek és normák Az intézmények a gazdasági és társadalmi életben érvényesülő társadalmilag is szentesített szabályok, szokások, magatartási elvek és normák Az intézmények formális szabályok és informális kötöttségek amelyek magukban foglalják betartásuk kényszerét Az intézmények formális szabályok és informális kötöttségek amelyek magukban foglalják betartásuk kényszerét Az intézmények meghatározó eleme az ismétlődés Az intézmények meghatározó eleme az ismétlődés

14 Intézmény vs. szervezet Intézmény – magatartást irányító norma Intézmény – magatartást irányító norma Szervezet – azonos célokkal rendelkező egyének csoportosulása Szervezet – azonos célokkal rendelkező egyének csoportosulása A szervezet képes elrendelni a kötelező magatartást vagy cselekedetet, az intézmény nem feltétlenül A szervezet képes elrendelni a kötelező magatartást vagy cselekedetet, az intézmény nem feltétlenül

15 Intézmény és szervezet közötti különbség Offe szerint A szervezeti kötelezettségek diadikusak, az intézményi szabályok pedig triadikusak, azaz kívülállók alapozzák meg és kényszerítik ki, olyanok, akik nem vesznek részt magában az intézményesített interakcióban A szervezeti kötelezettségek diadikusak, az intézményi szabályok pedig triadikusak, azaz kívülállók alapozzák meg és kényszerítik ki, olyanok, akik nem vesznek részt magában az intézményesített interakcióban A szervezetekben a kötelességek alárendelődnek a szándékolt következményeknek, az intézmény esetében ilyen alárendelődés nincs A szervezetekben a kötelességek alárendelődnek a szándékolt következményeknek, az intézmény esetében ilyen alárendelődés nincs

16 Intézmény és szervezet közötti különbség Offe szerint Ha egy szervezet sorozatosan kudarcot vall, akkor ez általában megpecsételi sorsát és megszűnik Ha egy szervezet sorozatosan kudarcot vall, akkor ez általában megpecsételi sorsát és megszűnik Az intézmény azonban túlélheti megvalósulásának számtalan kudarcát Az intézmény azonban túlélheti megvalósulásának számtalan kudarcát Például a házasság intézményi mintáját nem befolyásolja a számtalan rossz házasság példája Például a házasság intézményi mintáját nem befolyásolja a számtalan rossz házasság példája

17 Az intézmények stabilitása Az intézmények általában hosszú ideig fennmaradó társadalmi jelenségek Az intézmények általában hosszú ideig fennmaradó társadalmi jelenségek Az intézmények stabilitását az azonos reprodukció (Offe) folyamata magyarázza. Az egyes generációk átmentik az intézményeket a következő generációkra Az intézmények stabilitását az azonos reprodukció (Offe) folyamata magyarázza. Az egyes generációk átmentik az intézményeket a következő generációkra A stabilitás ára viszont a merevség – sok intézmény még akkor is fennmarad, amikor az általuk szabályozott viszonyok már lényegesen megváltoztak A stabilitás ára viszont a merevség – sok intézmény még akkor is fennmarad, amikor az általuk szabályozott viszonyok már lényegesen megváltoztak

18 Kettős kontingencia Kontingencia – véletlenszerűség Kontingencia – véletlenszerűség Az azonos reprodukció nem korlátlan, hanem ún. kettős kontingeniának van alávetve Az azonos reprodukció nem korlátlan, hanem ún. kettős kontingeniának van alávetve A társadalomban élő egyéneknek 2 kérdésre kell folyamatosan válaszolniuk: A társadalomban élő egyéneknek 2 kérdésre kell folyamatosan válaszolniuk: Az A vagy a B szabályból kell-e kiindulni? Az A vagy a B szabályból kell-e kiindulni? Bármelyik szabály esetén, be kell-e tartani azt, vagy meg kell szegni? Bármelyik szabály esetén, be kell-e tartani azt, vagy meg kell szegni? Az intézmények stabilitását a megváltoztatásuk szabályozása is biztosíthatja Az intézmények stabilitását a megváltoztatásuk szabályozása is biztosíthatja

19 Hogyan születnek az intézmények? Spontán - pl. számrendszer, család... Spontán - pl. számrendszer, család... Tervezetten – adórendszer, nemzetközi könyvelési normák, vizsgaszabályzat Tervezetten – adórendszer, nemzetközi könyvelési normák, vizsgaszabályzat

20 Intézményi hiszterézis Az egyének választási lehetőségeit a fennálló intézmények határozzák meg Az egyének választási lehetőségeit a fennálló intézmények határozzák meg A gazdasági szereplők viszont lázadnak a nekik nem tetsző intézmények ellen és ellenállásukkal lassan aláássák azokat – ezt nevezzük intézményi hiszterézisnek A gazdasági szereplők viszont lázadnak a nekik nem tetsző intézmények ellen és ellenállásukkal lassan aláássák azokat – ezt nevezzük intézményi hiszterézisnek