Bekezdésformázás Tepszis Barbara 8.a Salamon Róza (felkészítő tanár)

Az előadások a következő témára: "Bekezdésformázás Tepszis Barbara 8.a Salamon Róza (felkészítő tanár)"— Előadás másolata:

1 Bekezdésformázás Tepszis Barbara 8.a Salamon Róza (felkészítő tanár) Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és gyermekotthon

2 Igazítás: A bekezdés lehet jobbra zárt, balra zárt, középre igazított, sorkizárt. Az Igazítás fülön az alábbi fontos beállításokat tehetjük meg: A cellán belül igazíthatjuk az adatokat függőleges és vízszintesen. A szöveget igazítás felirat alatt tehetjük meg. Sortöréssel, ilyenkor a szöveget egymás alá tördelve helyezi el a program a cellán belül. Több cellát egy cellává alakíthatunk. A szövegben a betűméret automatikusan csökken a beállítás után. Ezeket a beállításokat a szöveg elhelyezése felirat alatt tehetjük meg, ahol csak rá kell kattintani a formázási lehetőség mellett található négyzetre. Az ablakban beállítható a szöveg elforgatásának mértéke, ha szükséges?!

3 Sortávolság: A szöveg bekezdésen sorainak egymástól való távolságát határozza meg. Lehet: szimpla, 1,5 sor, dupla, pontosan meghatározott érték, legalább, többszörös. Sorműveletek Sorok kijelölése táblázatban: A kijelölés elvégezhető a sorazonosító számra kattintva, amelynek következtében az egész sor kijelölt állapotba kerül,ha több összefüggő sort szeretnénk egyszerre kijelölni, akkor az egér segítségével az első sorazonosítóra kattintva, majd az egeret a kijelölés irányába mozgatva a kívánt jelölés megoldható! A CTRL billentyű lenyomása mellett végezhetjük el a kijelölést! Sormagasság állítása: A sorazonosítón jobb gombbal kattintva, a megjelenő helyi menüből a Sormagasság menüpontot választva egy ablakban megadható a sormagasság. A kívánt magasságot írjuk be az ablak megfelelő helyére, ha több sornak szeretnénk ugyanazt a magasságot adni, akkor jelöljük ki őket egyszerre, és használjuk a sormagasság állítása műveletsort!

4 Bekezdésköz: A bekezdés térköze a bekezdés előtti vagy utáni távolságot határozza meg, ha meg akarjuk változtatni a bekezdések közötti térközt, akkor növelhetjük a távolságot a bekezdés előtt, mögött vagy két bekezdés között is. Bekezdés behúzása: A bekezdés bal, illetve jobb szélét a beállított jobb és bal margókhoz helyezhetjük el. A bekezdés egyik sorát megkülönböztetésképpen külön is behúzhatjuk. Elterjedt szokás az első sor behúzása, amely a bekezdés első sorát egy adott hosszon behúzza, miközben a többi sort változatlanul a helyén hagyja.  

5 Szövegbeosztás: Az opció megadása esetén nem fordulhat elő, hogy a bekezdés utolsó sora, vagy a bekezdés első sora a bekezdés többi sorától külön oldalra kerüljön. A bekezdés teljes terjedelmében az oldalra kerül. Új oldalra: A bekezdés új oldalon kezdődik. Együtt a következővel: A bekezdés a következő bekezdéssel egy oldalon kezdődik. Nincs elválasztás: Nem teszi lehetővé az automatikus elválasztást a bekezdésben. Az előző formai jellemzők a Formátum/Bekezdés menüpontban beállíthatók. A bekezdés behúzásához használhatjuk a vízszintes vonalzón elhelyezett segédeszközöket is!

6 Tabulátorok: A tabulátorok a szöveg egyes sorainak megformázására alkalmasak! Tabulátorokat leggyakrabban akkor alkalmazunk, ha a következő karakter az előzőhöz viszonyítva távolabb kezdődik, és nemcsak 1 szóköz választja el őket, hanem ennél nagyobb távolság van köztük. Beállíthatjuk, hogy a következő szövegrész a soron belül hol kezdődjön tabulátorpozíció és milyen igazítást kapjon. Az igazítás lehet: balra-, középre-, jobbra zárt (olyan, mint a bekezdés igazításhoz), decimális (a tizedesvessző kerül a tabulátorpozíció alá kerül), vonal (függőleges vonalat szúr be a tabulátorhelynél!) A tabulátorjellel távolabb karaktersorozat előtt keletkezett üres szakaszt kitöltő karakterrel tölthetjük fel, amely lehet folytonos, pontozott, vagy szaggatott vonal.

7 Szegély: A szegély és az oldalszegély esetében beállíthatjuk, hogy melyik oldalon, milyen típusú, milyen vastagságú, milyen színű keretet megjelenjen. Természetesen elkészíthetők olyan keretek is, amelyek nem zártak, szükséges mind a négy határoló oldalt kerettel ellátni. A Beállítások között találjuk a szöveg és a keret közti távolság beállításának lehetőségét. Mintázat: A mintázat megadásakor állíthatjuk be a kitöltés színét, a mintázat stílusát és színét.  FONTOS! A keret jobb és bal oldalának helyét oldalszegély esetén a margóbeállítás, bekezdéskeret esetén a bekezdés margótól való távolságát meghatározza. A szegélyek és hátterek kialakítására és formázására vonatkozó lehetőségeket a Formátum/Szegély és mintázat menüpontja foglalja össze.

8 Felsorolások és számozások:
A felsorolásra és a sorszámozásra együttesen jellemző beállítási lehetőségek: Mindkét típus esetében beállíthatjuk a szöveg behúzását (jobbra, vagy balra és milyen mértékben). A felsorolásra és a sorszámozásra külön-külön jellemző speciális beállítási lehetőségek: Felsorolás: Felsorolás esetén a bekezdés első sora elé szimbólumot helyezhetünk el. Amennyiben a kívánt szimbólumot nem találjuk meg a Word által felkínált lehetőségek között. Ugyanúgy beállíthatjuk a felsorolásjel helyzetét is. Sorszámozás: Ezeket a beállítási lehetőségeket a Testreszabás opción belül találjuk meg.

9 Hasábok: Hasábok készítése: Ha a dokumentumban különféle hasábszámú szövegrészek fordulnak elő, akkor a hasábok elkészítéséhez szakaszokra kell osztanunk a dokumentum szövegét. A szakasztöréseket azon pontokra kell beillesztenünk, ahol változik a hasábszám. A szakasztörések beszúrásához válasszuk a Beszúrás/Töréspont Szakasztörés Folyamatos menüpontját. A szakaszok elkészítése után adhatjuk meg a hasábok kívánt darabszámát,utána állíthatjuk be a szélességüket, és függőleges vonalakat helyezhetünk el a hasábok között. A hasábok beállításait tartalmazó párbeszédablak a Formátum menüben található meg.

10 Iniciálé: A dokumentumunkat díszíthetjük a kódexekből és újságcikkekből ismerős iniciáléval. Kijelöljük az iniciálénak szánt betűt vagy betűket a bekezdés elején, aztán válasszuk ki a Formátum menü Iniciálé menüpontját. A megjelenő párbeszédablakban beállítható Kétféle iniciálétípus van Az iniciálé betűtípusa Az iniciálé által elfoglalt sorok számok vannak Az iniciálé távolsága a szövegtől

11 Stílus alkalmazása Az egyetlen bekezdéshez szeretnénk eltérő bekezdésstílust rendelni, vigyük a kurzort a bekezdésbe, ha több bekezdésre, akkor kijelöljük azokat. Egy bekezdésstílus karakterjellemzőinek kijelöljük a módosítani kívánt szövegrészt. Ha egyetlen szóra szeretnénk más karakterstílust alkalmazni, akkor kattintsunk a szóra, ha több szót szeretnénk módosítani, ki lehet jelölni azokat. Kattintsunk az alkalmazni kívánt stílusra, majd az Alkalmaz gombra. Ha a keresett stílus nem látható a Stílusok mezőben, akkor válasszunk másik stíluscsoportot a Lista mezőben. A bekezdés- vagy a karakterstílus egyszerűen és gyorsan kiválasztható a Formázás eszköztár Stílus mezőjében. Stílus készítése Új bekezdésstílus létrehozásának leggyorsabb módja az, hogy először egy kijelölt bekezdést megformázunk, és elvégezzük rajta a kívánt beállításokat.

12 A vonalzó használata: Nagyon sok bekezdés formázási művelet végrehajtható a vonalzón található elemek segítségével is. Az alábbi ábrán látható az egyes vonalzó elemek funkciója. Ezeket az elemeket kell az egér segítségével a megfelelő helyre állítani, és így elkerülhető a párbeszédablak használata. A vonalzó használata különösen a tabulátorpozíciók elhelyezésénél megkönnyíti a munkánkat. Ezen a képen benne vannak a behúzások, tabulátorok,margók és igazítások.

13 Forrás