Környezetmenedzsment rendszerek Rendszerkiépítés nemzetközi és magyarországi viszonylatban PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés.

Az előadások a következő témára: "Környezetmenedzsment rendszerek Rendszerkiépítés nemzetközi és magyarországi viszonylatban PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés."— Előadás másolata:

1 Környezetmenedzsment rendszerek Rendszerkiépítés nemzetközi és magyarországi viszonylatban PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

2 A fejlődés felgyorsulása Tanúsítások a világban Tanúsítások az EU-ban
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Bevezetés A fejlődés felgyorsulása Tanúsítások a világban Tanúsítások az EU-ban Tanúsítások az EU-n belül Magyarországon Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

3 A környezeti menedzsment kialakulása
A vállalatok környezettudatos irányítása óriási fejlődésnek indult a huszadik század végén. Az 1980-as években néhány nagy cég kezdte figyelembe venni a környezeti szempontokat mindennapi működése során, adott eljárásokat és megközelítéseket használva ehhez. Ahol volt ilyen pozíció, ott a környezetvédelmi megbízott általában szűk hatáskörrel és tudományos képzettséggel rendelkezett, feladatköre pedig a jogszabályok nyomon-követésére, a légnemű kibocsátások ellenőrzésére és a vízminőség vizsgálatára korlátozódott. A kis- és középvállalkozások nagyon ritkán tettek lépéseket, pedig néhány közülük igen újító módon közelítette meg a kérdést. A gazdasági szféra környezeti hatásai kevéssé tudatosultak az emberekben, ebben csak a nagy környezeti katasztrófák hoztak változást. Az átfogó környezetvédelmi szabályozás még a fejlett országokban sem jellemző. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.

4 Pozitív eredmények Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a környezeti szempontoknak a termékek tervezésekor, gyártásakor, csomagolásakor és szállításakor; A magas színtű környezettudatos vállalati működést felhasználják a termékek és a cég reklámozásakor és a helyi közösséggel való kapcsolatokban; A környezetvédelem legfőbb felelősségi körét az igazgatóság szintjére emelik; Beszámolnak a nagyközönségnek környezeti teljesítményükről, amit környezetre gyakorolt hatásaikkal együtt külső szakemberrel ellenőriztetnek.

5 Országos és nemzetközi szinten is felgyorsult a fejlődés
A nemzetek feletti szervezetek (pl.: az Európai Unió) és a nemzeti kormányok egyre szigorúbb jogi szabályozást és szabványokat vezetnek be (pl.: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO); 1992-ben rendezték meg a Rio de Janeiró-i Csúcsot, ahol a világ vezetői aktívan támogatták az üzleti szféra zöld kezdeményezéseit; A környezettudatos irányítási módszerek elterjesztésére világszerte vállalti egyesületek jöttek létre, megalakult a Környezettudatos Vállalatirányítás Nemzetközi Hálózata (INEM), a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) is hasznos kezdeményezéseket indított;

6 Országos és nemzetközi szinten is felgyorsult a fejlődés (folytatás1)
A szakszervezetek és a dolgozói érdekképviseleti fórumok komoly munkát folytatnak a szigorúbb munka-egészségügyi és – védelmi szabályok bevezetéséért és betartatásáért; A zöld csoportok újabb és újabb sikereket érnek el a vállalatok és kormányzatok befolyásolásában a környezetvédelem területén; Új szakma alakult ki, a környezetvédelmi vezetőknek már intézetük is alakult.

7 Környezettudatos irányítás és KIR
A környezettudatos irányítás a környezettudatos szervezetek – általában vállalatok – vezetését, működtetését jelenti oly módon, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék, és minél kevésbé terheljék a telepítési, munkahelyi és természeti környezetet. A környezettudatos irányítás egy olyan alapkoncepció, megközelítés vagy akár magatartási forma, amely alapján működteti a vállalatot a vezetőség. A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) vagy környezeti menedzsmentrendszer (KMR) a vállalat általános menedzsmentrendszerének része.

8 Vállalatok reakciói a környezet védelme érdekében hozott szigorú jogszabályok, a határértékek betartása a gazdálkodó szervezeteket arra kényszeríttette, hogy vagy módosítsák technológiákat, vagy a meglévőket egészítsék ki tisztító berendezésekkel, A vállalatok egy része ráállt ezen berendezések gyártására, kisebb szennyezéssel és hulladéktermeléssel járó technológiákat állítottak termelésbe.

9 A fejlődés iránya az újra használatot- és
újrahasznosítást megvalósító technológiák elterjesztése, a vállalati környezeti menedzsment rendszerek kialakítása és működtetése.

10 A fejlődés iránya (folytatás)
A nemzetközi környezetvédelmi szabványsorozat kialakítását először a Világkereskedelmi szervezet (WTO) elődjének (GATT) uruguayi értekezletén (1992) szorgalmazták. Az ipar ilyen irányú törekvései: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet A gazdálkodó szervezetek környezetmenedzsment rendszereinek szabványosítása, szabályozása a kilencvenes évtized elején indult meg. Számos ország és cég alakított ki a saját környezetmenedzsment rendszert (brit BS 7750:1992 szabvány - egy külső fél is megszerezhette a tanúsítványt).

11 Szabványok kialakítása
1996-ban a BS 7750 szabvány szerint egy nemzetközi szabványt hoztak létre, az ISO et. az Európai Unió 1993-as 1836/93 – as számú rendelete létrehozta az EMAS-t (Enviromental Management /Ecomanagement/ and Audit-Scheme), „az ipari vállalatoknak a környezeti vonatkozású irányítást és üzemellenőrzést szolgáló közösségi rendszerben való önkéntes részvételéről”. 1994-ben javított, BS 7750:1992 nemzeti környezetvédelmi szabvány A BS 7750 szabványt márciusában az ISO szabvány

12 EMAS célja Az EMAS bevezetésével megvalósult szabályozás célja a környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javítása, amelynek megvalósítása érdekében: a vállalat kialakítja környezetirányítási rendszerét; meghatározott időközönként értékeli környezeti teljesítményét; környezeti politikájában, környezeti programjában megfogalmazza a javításhoz szükséges változtatásokat; értékeli, hogy teljesítménye miben és mennyiben felel meg az EU - szabályozásban foglalt követelményeknek.

13 Az EMAS módosítása Az Európai Uniós EMAS és az ISO es szabványcsalád közti versenynek a áprilisában közzétett EMAS módosítás vetett végett. Ez már nemcsak kizárólag termelő vállalatokat említ, hanem szervezetekről ír, mely megfelel az ISO szerkezetében foglaltaknak. az ISO szabvány részleges átvétele. (az ISO szabvány 90%-os átfedéssel bír az EU rendelet felé, melyre már szerkesztésekor is törekedtek). (Regulation (EC) No 761/2001 of the European and of the council of 19 March 2001 allowing voluntary participation by organization in a Community eco-management and audit scheme).

14 Az EMAS és az ISO 14 001 közötti különbségek
az EMAS a nyilvánosság számára is hozzáférhető környezeti jelentés kiadását is előírja illetve kötelezővé teszi a kezdeti felmérést. Az ISO kizárólag a környezetvédelmi politika közzétételét követeli meg. A kettő közül az EU az EMAS-t preferálja és ez hazánkban is érvényes. Az ISO nem követel meg konkrét kibocsátási határértékeknek történő megfelelést, az EMAS viszont igen.

15 Ipari vállalatok helyzete
Ma az iparvállalatok – ha létre akarják hozni saját környezeti menedzsment és auditálási rendszerüket – legalább hatféle szabvány és előírás közül választhatnak. Nemzetközi szinten a következő lehetőségek elfogadottak: az International Chamber of Commerce (Nemzetközi Ipari Kamara) által kiadott Business Charter for Sustainable Development, a CERES elvek (Coalition of Environmentally Responsible Economics) és a Chemical Manufacturers Association által kiadott Responsible Care Program.

16 Statisztikák Európában összesen körülbelül 4050 EMAS regisztráció – 2004-ig 400 szervezet - 50 alkalmazottig 150 szervezet alkalmazottal A regisztrációk fele német

17 Az EMAS kiépítésének ösztönzése az EU tagállamokban
Dánia: A közbeszerzés előírja az EMAS rendszert Pénzügyi és adókedvezmény (ritka) Gyorsított engedélyezési eljárás Az EMAS környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el (zöld elszámolás) EMAS nyilatkozat helyettesíti a kötelező zöld mérleget A felügyeleti díjat, amelyet mindegyik iparágnak kötelező befizetnie a helyi vagy a regionális környezetvédelmi hatóságnak, az EMAS szervezetek esetében 50%-kal csökkentették.

18 Az EMAS kiépítésének ösztönzése az EU tagállamokban (folytatás1)
Ausztria Kevesebb szabályozás Értesítése a létesítmény tervezett javításáról Az engedélyezés összevonása Bizonyos felülvizsgálatok és regisztrációs kötelezettségek eltörlése Közbeszerzésnél előnyt jelent Norvégia Kevésbé gyakori felülvizsgálat az EMAS-t bevezető szervezeteknél A környezeti audit és felülvizsgálat díja kedvezőbb (50%) Közbeszerzésnél elvárás

19 Az EMAS kiépítésének ösztönzése az EU tagállamokban (folytatás2)
Belgium A Vallon Regionális Környezetvédelmi Minisztérium a támogatások megítélését az EMAS kötelező megvalósításához kötötte lerakók, vízkezelő üzemek és égetők esetében (ez több, mint 40 telephelyet érint) Cseh Köztársaság Az EMAS nyilvántartásba vett szervezeteknek lehetőségük van integrált engedélyt kapni.

20 Az EMAS kiépítésének ösztönzése az EU tagállamokban (folytatás3)
Szlovák Köztársaság Szabályozói juttatások nemzeti szinten A SEVESO II. engedély időtartamának meghosszabbítása 12 hónapról 18 hónapra Az IPPC engedély időtartamának meghosszabbítása 8 évről 10 évre Pénzügyi ösztönzők nemzeti szinten A szlovákiai ökocímke díját 5%-kal csökkenti

21 Az EMAS kiépítésének ösztönzése az EU tagállamokban (folytatás4)
Olaszország Az IPPC-vel, hulladékkezeléssel, víz- és légszennyezés megelőzéssel kapcsolatos engedélyek megújításakor az EMAS-nyilvántartásba vett vállalatok az engedélymegújítási kérelmet kiválthatják a hatóságnak benyújtott, az EMAS tanúsítványt is tartalmazó tájékoztatással. Luxemburg Gyors ügyintézésű és hosszabb időtartamra szóló engedélyek az EMAS és/vagy ISO minősítésű szervezeteknek Az EMAS hitelesítést figyelembe veszik a hatósági kibocsátás-szabályozás tervezésekor

22 Az EMAS kiépítésének ösztönzése az EU tagállamokban (folytatás5)
Hollandia Formális előnyök ‘Keretengedély' (éves terhelés) Az EMAS környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el Informális előnyök Új engedély esetén rövidebb eljárás (mivel áttekinthetőbb a szervezet és jobb az adatszolgáltatás). Kevesebb ellenőrzés, helyszíni szemle (mivel jobban megbíznak a szervezetben, és inkább ott töltenek több időt, ahol nincs jó irányítási rendszer).

23 ISO a világban ISO es szabvány szerint kiépített környezetközpontú irányítási rendszerrel rendelkező szervezetek száma 103 583. 2002. januárjában ez az érték 46 836 volt. Különösen jelentős növekedés volt tapasztalható 2002 és 2006 között Kínában, ahol ről a tanúsított szervezetek száma 12 683-ra változott 4 év alatt.

24 A környezettudatos vállalatirányítás helyzete Magyarországon
1998-ban 209 Mrd forintot fordított környezetvédelemre, amely összeg 2001-re 432 Mrd Ft-ra nőtt, és 2005-re elérte a 786 Mrd forint értéket. A gazdasági szféra környezetvédelmi beruházásainak legnagyobb része a kibocsátási paraméterek javítására irányul. A területi koncentrációt illetően a közép-magyarországi régió áll az élen, ahová az egyszeri környezetvédelmi beruházásoknak és a folyó kiadásoknak kb. a fele, a közvetetten környezetvédelmi hatással is rendelkező beruházásoknak több, mint kétharmada összpontosul.

25 Tanúsítások száma Magyarországon
2004-ig 9500 ISO 9001-es minősítés 2006-ban a 14001:1997, illetve az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerint tanúsított szervezetek száma hazánkban 993 darab Vállalatok méretét tekintve: A nagyvállalat (45,6 %), a középvállalkozás (31,3 %), a kisvállalkozás (19,6 %), a mikrovállalkozás pedig (3,5 %) részarányt képvisel. Magyarországon az EMAS szerinti regisztrációval rendelkező szervezetek száma a januári állapot szerint 2! (Audi Hungária Motor Kft., Dunapack Rt.).

26 Az ISO es szabvány szerinti tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok megoszlásának alakulása megyénként

27 A környezettudatos vállalatirányítás helyzete Magyarországon
Magyarországon a multinacionális vállalatok erőteljesen képviseltetik magukat a „zöld” kezdeményezésekben és a kereskedelmi csoportokon keresztül jól szervezettek, de a kis- és középvállalkozások alig vesznek részt ebben a munkában. Így az EMAS, illetve az ISO bevezetése igen visszafogottnak mondható. Az iparágakat tekintve először azok a vállalatok tettek közzé éves környezeti jelentést, melyek működése a környezetet terhelte. A környezetirányítási rendszer (KIR) bevezetésével kívánták bizonyítani környezetvédelmi elkötelezettségüket.

28 A környezettudatos vállalatirányítás helyzete Magyarországon (folytatás1)
Ma is ezek az iparágak, ágazatok járnak élen; közülük is kiemelkednek: a vegyipari, az olaj- és földgáz, illetve a közüzemi vállalatok, újabban pedig a papíripari vállalatok. Ez a kör egyre bővül: jelenleg már a pénzügyi szolgáltatást végző vállalatok, kereskedelmi és reklámcégek, valamint más szolgáltató szervezetek is készítenek környezeti jelentés, és a KIR bevezetésének az útján vannak.

29 Az ISO 14001-es szabvány szerint regisztrált vállalatok ágazati megoszlása

30 KÖVET- INEM A magyarországi KIR nyilvántartás hivatalos kezelője a KÖVET-INEM Hungária. A KÖVET (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület) októberében alakult, az INEM magyar tagjaként. Főtitkára Tóth Gergő A KÖVET nem nyereségorientált, a kormányzattól és érdekcsoportoktól függetlenül működő kiemelten közhasznú szervezet. Szolgáltatásokat nyújt, és gyakorlati programokat szervez a környezetre kisebb terheket rovó vállalati működés elterjesztése érdekében. A KÖVET politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem "zöld mintavállalatok", de felelősséget érző cégek, akik működésüket is ezen szempontok szerint alakítják, alkalmazzák és terjesztik a környezettudatos vállaltirányítás eszközeit és módszereit.

31 Akkreditáló Testület Az Akkreditáló Testület független, pártatlan intézmény vagy szervezet, amely felelős a környezeti hitelesítők akkreditálásáért, és a környezeti hitelesítők felügyeletéért. A tagállamok megbízhatják a jelenlegi akkreditáló intézményüket vagy egyéb alkalmas szervezetet jelölhetnek ki erre a feladatra. Az Akkreditáló Testület feladata: elkészíti, felülvizsgálja és frissíti a környezeti hitelesítők listáját és akkreditálási működési területeket (akkreditálás a Közösségben NACE kód alapján történik) az adott tagállamban (Magyarországon a TEÁOR 2003 szerint). A lista változásáról értesíti az Illetékes Testületet (megállapodás szerint a Közösséget is).

32 Forum of Accreditation Bodies
Az Unió összes Akkreditáló Testülete évente legalább egyszer összeül, és információt cserél (az akkreditálási folyamat minden tagállamban közel egységes legyen, és egyenlő feltételekkel történjen ("Forum of Accreditation Bodies" - FAB). A FAB kidolgozza az akkreditálás, az illetékesség és az környezeti hitelesítők vizsgálatára vonatkozó irányelveket.

33 ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA
A rendszerépítési folyamatok a XX. Század második felében indultak meg, miután az erre vonatkozó szabványokat megalkották. Az EU-ban évről-évre növekszik a KIR rendszerrel rendelkező vállalatok száma.

34 ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI
Ismertesse a környezettudatos vállalatirányítás fejlődését az EU-ban! Sorolja fel milyen motivációs eszközöket alkalmaz az EU az EMAS kiépítésének ösztönzésére! Ismertesse a környezettudatos vállalatirányítás helyzetét Magyarországon!

35 ELŐADÁS Felhasznált forrásai
Juhász Cs.-Koczor T.: (2002). Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház. Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

36 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Integrált rendszerekben rejlő lehetőségek, együttes kiépítés Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.