KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc"— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A könyvviteli rendszer működése
52. lecke

3 A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FOGALMA
KÖNYVVEZETÉS AZ A TEVÉKENYSÉG, amelynek keretében a GAZDÁLKODÓ A TEVÉKENYSÉGE SORÁN FELMERÜLŐ vagyonra, jövedelemre ható GAZDASÁGI ESEMÉNYEKRŐL (a számviteli törvény-ben rögzített szabályok szerint) - ZÁRT RENDSZERBEN, FOLYAMATOSAN NYILVÁNTARTÁST VEZET, és azt az üzleti év végén lezárja.

4 KÖNYVVEZETÉSI RENDSZEREK FOGALMA
KETTŐS KÖNYVVITEL Valamennyi gaz-dasági esemény (művelet) feljegy-zése zárt rend-szerben EGYSZERES KÖNYVVITEL Csak a pénzmoz-gással járó gazda-sági műveletek feljegyzése zárt rendszerben BEVÉTELEKRŐL VEZETETT NYILVÁNTARTÁS A pénzügyileg is realizált (befolyt) bevételek feljegy-zése idősorrend-ben

5 A KETTŐS KÖNYVVITEL LÉNYEGE HÁRMAS SZABÁLYA
 Minden gazdasági eseményt két számlán kell feljegyezni. az egyik számla TARTOZIK, egy másik számla KÖVETEL oldalán.  A vagyont a számvitel kettős vetületben * (- eszközök, - források) veszi számba, rögzíti a könyv-viteli számlákon.  Azonos összegben.  Egymással kölcsönös összefüggésben (az egyik változás meghatározza a másikat).  A kettős könyvvitelben a vagyonra ható valamennyi gazdasági esemény feljegyzésre kerül. Ez a szabály biztosítja, hogy a kettős könyvvitel egy önmagában számszerűen ellenőrző zárt rendszer. * A vagyon lényegét és csoporto- sítását tartalmazza

6 A KETTŐS (FELJEGYZÉS) KÖNYVVITEL
Alapja Például: ha a vállalkozó anyagot vásárol készpénzért, akkor NŐ az anyagai értéke és CSÖKKEN a pénze,  A vállalkozó vagyonát két szempont – a vállalkozási tevé-kenységben betöltött szerepük és eredetük (ESZKÖZÖK és FORRÁ-SOK) – szerint indokolt, a szám-vitelben kötelező csoportosítani. Az ESZKÖZÖKET és a FORRÁ-SOKAT külön-külön is ki kell mutatni. ha a vállalkozó anyagot vásárol hitelben (utólagos fize- tés mellett), akkor NŐ az anyagai értéke és NŐ a kötelezettsége. A vállalkozó vagyonának teljes körű, pontos kimutatása. Célja  Minden gazdasági eseménynek kettős hatása van.

7 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS)
MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS) SZÁMLÁK TARTALMILAG ESZKÖZ SZÁMLÁK FORRÁS KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS SZÁMLÁK ÁRBEVÉTEL, BEVÉTEL AKTÍV ALAKILAG PASSZÍV

8 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET
 Az egységes számlakeret FOGALMA: a könyvviteli számlák csopor- tosítása tartalmuk és jellegük szerint, a gazdasági műveletek össze- függéseinek kijelölése, a könyvelés szabályainak ki- jelölése, a könyvviteli számlák egységes számozásának és elnevezésé- nek biztosítása.  Az egységes számlakeretet a szám-viteli törvényben fogalmazták meg.  Az egységes számlakeret CÉLJA, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatá-sainak egységes rendszerbe foglalásával SEGÍTSÉGET ADJON a gazdálkodó SZÁM-VITELÉNEK MEGSZERVE-ZÉSÉHEZ, BIZTOSÍTSA a számviteli törvény szerinti BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ALAP-INFORMÁCIÓKAT.  A számviteli törvény tíz számla-osztályt határozott meg: 1-4. MÉRLEGSZÁMLÁK, 5., 8-9. EREDMÉNYSZÁMLÁK, 6-7. SZABADON HASZNÁL- HATÓ SZÁMLÁK, 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK.

9 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET FELÉPÍTÉSE
A SZÁMLAOSZTÁLY ADATOKAT BIZTOSÍT SZÁ-MA NEVE JELLEGE TARTALMA 1. Befektetett eszközök Aktív Eszköz A mérleghez 2. Készletek 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások 4. Források Passzív Forrás 5. Költségnemek Aktív Költség Az eredmény- kimutatáshoz 6. Szabadon használható Tartalomtól függő Vezetői döntéstől függő A vezetői információhoz 7. 8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások Aktív Költség Az eredmény- kimutatáshoz 9. Értékesítés árbevétele és bevételek Passzív Árbevétel, bevétel 0. Nyilvántartási számlák - Eszköz, Forrás, Költség, Bevétel A vezetői információhoz, mérlegbeszá- molóhoz

10 SZÁMLAREND  a főkönyvi számla és az   
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével OLYAN SZÁMLARENDET KÖTELES KÉSZÍTENI, amely szerint könyvelve a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.  A SZÁMLAREND TARTALMAZZA: Minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és meg- nevezését, a számla tartalmát, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlával való kapcso- latát, a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, a bizonylati rendet.  A SZÁMLAREND ÖSSZEÁLLÍ-TÁSÁÉRT, annak folyamatos KARBANTARTÁSÁÉRT, a NAP-RAKÉSZ KÖNYVVEZETÉS HE-LYESSÉGÉÉRT A GAZDÁLKODÓ KÉPVISELETÉRE JOGOSULT SZEMÉLY A FELELŐS.  A vállalkozó a megalakulástól számított 90 NAPON BELÜL köteles a számlarendet elkészíteni.

11 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA
 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁ-MOZÁSA A TÍZES SZÁMREND-SZERBEN TÖRTÉNIK. AZ ELSŐ számjegy jelöli a SZÁMLAOSZTÁLYT.  PÉLDÁUL: 1. Számlaosztály: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Számlacsoport: IMMATERIÁLIS JAVAK . A MÁSODIK számjegy a SZÁMLACSOPORTOT, 12. Számlacsoport: INGATLANOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK A HARMADIK számjegy a SZÁMLÁT, 123. Számla: ÉPÜLETEK, ÉPÜ- LETRÉSZEK, TU- LAJDONI HÁNYADOK A NEGYEDIK számjegy az ALSZÁMLÁT. 1231. Alszámla: RAKTÁRAK

12 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS
számlacsoport száma Aktívák MÉRLEG Passzívák  A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE  41.  B. FORGÓESZKÖZÖK E. CÉLTARTALÉKOK  42.  I. KÉSZLETEK  II. KÖVETELÉSEK F. KÖTELEZETTSÉGEK   III. ÉRTÉKPAPÍROK  IV. PÉNZESZKÖZÖK  C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. PASSZÍV IDŐBELI  48. ELHATÁROLÁSOK A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A MÉRLEG KAPCSOLATA

13 ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 58. II.
A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői 91-94.  I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 58. II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE 96. III. EGYÉB BEVÉTELEK 81. IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 82. V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 83. VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 86. VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

14 PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 87. IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői 97.  VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 87. IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 98. X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK 88. XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 89. XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG F. ADÓZOTT EREDMÉNY 413. 22. EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE OSZTALÉKRA, RÉSZESEDÉSRE 47. 23. JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS 419. G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

15 ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 81-84.* II.
A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői 91-94.  I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 81-84.* II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGE III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE 85. IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI 96. V. EGYÉB BEVÉTELEK 86. VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a vázlaton szereplő tételekkel. * A es számlák neve és tartalma eltérő forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén.

16 A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES
SZÁMLASOROS) SZÁMLAELMÉLET SÉMÁJA MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNYSZÁMLÁK Eszköz- számlák (E) Egyenleg T 400 Költség, (ráfordítás) számlák (K) Egyenleg T 650 Bevétel- számlák (B) Egyenleg K 700 Forrás- számlák (F) Egyenleg K 350 MÉRLEG SZÁMLÁK ÖSSZEVONT EGYENLEGE T 50 EREDMÉNYSZÁMLÁK K 50 Mérleg Eszközök Források 350 Nyereség Főösszeg Főösszeg 400 Eredménykimutatás Költségek (ráf.) Bevételek 700 Nyereség Összesen Összesen 700 Képlete: E – F = B – K vagy E + K = F + B

17 Köszönöm a figyelmet!