Bemutatom iskolám GEOPOLITIKAI HELYZETETE TERMÉSZETI KÖRNYEZETE

Az előadások a következő témára: "Bemutatom iskolám GEOPOLITIKAI HELYZETETE TERMÉSZETI KÖRNYEZETE"— Előadás másolata:

1 Bemutatom iskolám GEOPOLITIKAI HELYZETETE TERMÉSZETI KÖRNYEZETE
ÉPÍTETT KÖRNYEZETE TÁRSADALMI KÖRNYEZETE TANULÓI REKRUTÁCIÓJA (KIK A TANULÓI?)

2 Az iskola mint rendszer
A rendszer alapelemei (egy elem változása visszahat az egészre) input (bemenet) folyamatok output (kimenet)

3 Az iskola mint rendszer
A rendszer alapelemei Input (spirituális, emberi, tárgyi) elvárások szabályok normák makrotársadalom helyi társadalom partnerek tanulók szülők pedagógusok egyéb személyzet épület, szervezett terek berendezés felszerelés taneszköz folyamatok menedzselés Interakciók érdek-érvényesítés nevelés oktatás-tanulás szociális gondoskodás output „megnevelt, megokosított” tanulók tapasztaltabb, fáradtabb, megélhetéshez jutott alkalmazottak elhasznált terek, berendezések, felszerelések műveltebb, szervezettebb társadalom elhasznált költségvetés

4 Az EFQM rendszere

5 AZ ISKOLA (2) ÉPÜLETE BERENDEZÉSE, ESZKÖZPARKJA
PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI HELYZETE FUNKCIÓJA TANULÓLÉTSZÁM, CSOPORTLÉTSZÁMOK. MENNYISÉGI VISZONYOK SZERVEZETE, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE STÁB (NEVELŐTESTÜLET) VEZETÉS

6 AZ ISKOLA (3) CÉLJAI, ALAPELVEI EREDMÉNYEI 1 (TOVÁBBTANULÁS)
EREDMÉNYEI 2 (EGYÉB) CURRICULUMMAL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRTÉNÉSEK EXTRACURRICULUM A (OKTATÁS, MŰVELŐDÉS) EXTRACURRICULUM B (NEVELÉS) EXTRACURRICULUM C (SZOCIÁLIS ELLÁTÁS) TEHETSÉGGONDOZÁS HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK SEGÍTÉSE TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐK SEGÍTÉSE GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG ETNIKAI-KISEBBSÉGI NEVELÉS-OKTATÁS SPECIÁLIS BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐK (GYP) FOGLALKOZTATÁSA KÖZÖSSÉGI LÉT, KÖZÖSSÉGI SZERKEZET ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, JOGOK

7 Az iskola (4) KAPCSOLAT FENNTARTÓVAL
KAPCSOLAT MÁS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL (ÓVODA, KOLLÉGIUM, MÁS ISKOLA STB.) KAPCSOLAT CIVIL MOZGALMAKKAL(ALAPÍTVÁNYOK, GYEREKSZERVEZETEK, SZÜLŐI SZERVEZETEK, SZAKMAI SZERVEZETEK STB.) KAPCSOLAT CSALÁDDAL KAPCSOLAT EGYÉB SZERVEZETEKKEL, INTÉZMÉNYEKKEL

8 Az iskola Tradíciók, időtényező a leírásban Egyéb, besorolhatatlan

9 A modern tömegiskola/népiskola
Háttérben: polgárosodás (demokratizálódó tudáskép) reformáció-ellenreformáció (küzdelem a lelkekért)

10 A modern tömegiskola/népiskola Pillérek 3/1/ + 2/1/
Protestánsok (Comenius) Osztály Tanév Tanóra (tantárgy) (önkormányzás) Ellenref. (jezsuiták) Tanterv Osztályozás (iskoladráma)

11 A N É G Y A L A P V E T Ő N E V E L É S I I D E O L Ó G I A Mihály Ottó felfogásában
a tradicionális iskola alternatívája Tradicionális Iskola (töltőállomás) Reformiskola (üvegház) Forradalmi (maga a forradalom) Megegyezés és alku iskolája (agora, piac)

12 A tradicionális iskola
Az iskola mint„töltő-állomás” A „klasszikus” műveltségfelfogás A gyermek mint üres „edény” – meg kell tölteni, „hiánylényből” kulturált lényt formálni, ellátni a műveltség kánonjainak megfelelő tudásokkal Kívülről („magas kultúra”), tradicionális értékek Átadni a jelen generációnak a múlt információit, szabályait, értékeit Tradicionális, intézményesült,megszokott, rögzült

13 A növendék passzív! (a nevelés „végbemegy” rajta)

14 Alternatív iskolák A növendék valamilyen módon aktív,
Részese a nevelési folyamatnak

15 Alternatíva 1. A reformiskola
Az iskola mint„melegház” A „romantikusok”Rousseau, Neill A gyermek mint növény (kertészhasonlat: a nevelő segíti, hogy saját törvényei szerint ő maga fejlődjön, megvédi az ártalmaktól) Belülről, kívánság, hajlam, „természet” Egy olyan kényszerítő környezetet létrehozni,amely a belső kvalitásokat„felszínre hozza”. Egyedi, újszerű és egyéni

16 Alternatíva 2. A forradalmi iskola
Az iskola mint„eszköz” A „forradalmárok” A gyermek maga is – nevelkedése közben - a társadalmi változás ágense, nevelkedése a valóság „forradalmi” átalakításának visszatükröződése, lenyomata önmagán (az „új ember kovácsa”) Az új rendszer, a forradalom politikai,gazdasági igénye Új embert nevelni az újtársadalmi rend számára Az iskolát mint a szociális változások emeltyűjét használni

17 Alternatíva 3. Az alku és megegyezés iskolája
A „progresszivisták” pragmatisták A gyermek mint filozófus, problémamegoldó „alkusz”(a célokban s eszközökben való megegyezés maga a nevelési folyamat fő eszköze és célja is egyben) Interakció belül és kívül Olyan környezetet kreálni,amely táplálja a tanuló és a társadalom. közötti természetes konfliktusokat és egyezkedéseket, Megoldható, de valódi problémák vagy konfliktusok a megszokott és a kibontakozó között

18 A reális iskola „koktél”: osszon el 100%-ot a komponensek közt!
F A

19

20 terek berendezés felszerelés tanulók épület SZ1./F Menedzs ment Sz2./F
Ki segítők SZ3. /F Tanítók, tanárok, nevelők. Nemzetközi szerződések törvények Korm.rendelet felszerelés tanulók Miniszteri rendelet épület Fenntartói rendeletek Nevelőtestület Valamely iskolai szervezet, közösség