Wesley János Főiskola 2013/14. első félév

Az előadások a következő témára: "Wesley János Főiskola 2013/14. első félév"— Előadás másolata:

1 Wesley János Főiskola 2013/14. első félév
Konfliktuspedagógia Csillag Ferenc közoktatási szakértő

2 A tárgyról: Antigoné: a fivéremet, fivérünket el kell temetni!
Kreon: tiltja a temetést. Konfliktus, amelynek alapja a hagyományok őrzésére vezethető vissza. Erkölcsi, etikai, morális kérdések, problémák. 2017. április 4. 2017. április 4. 2

3 Nem megtagadta egyik bátyánktól Kreón
ANTIGONÉ Nem megtagadta egyik bátyánktól Kreón mindünk jogát, a tisztes elhantoltatást? (…) De Polüneikészt, mert bukott ügyért veszett, sem eltemetni, sem siratni nem szabad – így hirdette város-szerte mindenütt: egy könny, egy rög nélkül heverjen ott a test, hogy lakmározzon rajta minden dögmadár! KREÓN Egész Thébában ő akadt csak egymaga, ki törvényemmel nyíltan szembeszállni mert. A nép előtt meg nem hazudtolom szavam: halálba küldöm! 2017. április 4. 2017. április 4. 3

4 Kötelező irodalom: Kötelező irodalom:
Szekszárdi Júlia: Konfliktusok pedagógiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2002. Csillag Ferenc - Takács István (2010): Utak – tévutak. Példák az iskolai konfliktusok kialakulására és kezelésére. Flaccus Kiadó, Budapest. 2017. április 4. 2017. április 4. 4

5 Ajánlott irodalom: Ajánlott irodalom:
Herczog Mária (2003.) szerk.: Megbékélés és jóvátétel. Család Gyermek Ifjúság Könyvek, Budapest. Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária – Serfőző Mónika (2006.): Fekete pedagógia – Argumentum Kiadó és Nyomda, Budapest Makai Éva - Trencsényi László (1997): Diákjogi esetek. Állampolgári Tanulmányok Központja, Budapest. Nem lehet belenyugodni abba, hogy azoké lesz a jövő, akik erőszakkal akarnak maguknak mindent megszerezni” Osztályfőnöki óra az erőszakról és a terrorról. Új Pedagógiai Szemle, 2005 /2, Szekszárdi Júlia: A konfliktuskezelés gyakorlata. Új Pedagógiai Szemle, 2001/5, 2017. április 4. 2017. április 4. 5

6 Számonkérés: Elvárás: aktív, alkotó részvétel az órákon,
3 saját élményű /iskolai/ konfliktus elemzése az előadások és a szakirodalom felhasználásával. Esettanulmányában a hallgató arról tegyen tanúságot, hogy gazdagodott a célként kitűzött kompetenciákkal. A gyakorlati jegyet órai konstruktív munkáik és esettanulmányuk alapján kapják a hallgatók. 2017. április 4. 2017. április 4. 6

7 Értelmezés A “konfliktus” a latin konfligere szóból származik, tehát fegyveres összeütközést jelent. E szó ma is gyakran előfordul harci események jelölésére, de rendszerint összetételben: ilyenkor fegyveres konfliktusról beszélünk. A “konfliktus” kifejezés egyedül már nem jelent feltétlenül életre-halálra menő összeütközést, de még tettlegességet sem. A mindennapi szóhasználat egyre inkább mindenféle emberi összeütközés szinonimájaként alkalmazza. 2017. április 4. 2017. április 4. 7

8 Egy másik értelmezés A konfliktus <lat.> : nyílt vagy rejtett ütközés, amely a tevékenységek közvetlenül tapasztalható szintjén, a társ.-i viszonyrendszerekben, tudati, érzelmi folyamatokban és az ezeket tükröző műalkotásokban jelenhet meg. A ~ során igények, szándékok, vágyak, érdekek, szükségletek, nézetek, értékek kerülnek egymással szembe. A ~ok maguk is folyamatjellegűek, vannak előzményeik, érési idejük, csúcspontjuk, leszálló águk, következményeik. Az adott csoport társas légkörének függvénye, hogy valamely ~lehetőség ~sá érlelődik-e, s ha igen, hogyan zajlik, miként zárul. 2017. április 4. 2017. április 4. 8

9 Értelmezzük az ábrát! (1.)
Vajon miért alkalmaz-zák a konfliktus értelmezé-séhez a villámlást ? 2017. április 4. 2017. április 4. 9

10 Értelmezzük az ábrát! (2.)
2017. április 4.

11 Értelmezzük az ábrát! (3.)
TIBOR PÁL 2017. április 4. 2017. április 4. 11

12 Esetleg Pali vagy Tibor Élt-e már át hasonló helyzetet?
Elemezzük! 1./ Mit kellene tennie a feleknek? 2./ Mit tehetne egy munkatárs? 3./ … és a főnök? TIBOR PÁL 1./ Mi a konfliktus kiindulópontja? 2./ Hogy érzi magát Tibor? 3./ Hogy érzi magát Pál? Esetleg Pali vagy Tibor anyukája? Élt-e már át hasonló helyzetet? 2017. április 4. 2017. április 4. 12

13 Konfliktusok a pedagógiai folyamatban
1. A konfliktusok típusai: Látszatkonfliktus – nem tekinthető valódi konfliktusnak; rövid idejű, a felszínen zajló, többnyire félreértésen alapuló, indulatos megnyilvánulás Peremkonfliktus – gyenge hatású, gyors lefolyású, mely pedagógiai eszközökkel rövid idő alatt megszüntethető Központi konfliktus – mélyen és hosszan befolyásolja a pedagógiai folyamatot Extrém konfliktus – erős, hosszantartó; súlyos válságok és devianciák is felléphetnek mind az egyén mind a csoport életében 2017. április 4. 2017. április 4. 13

14 2. A konfliktusok megjelenése és lefolyása
Nyílt interakció (manifeszt) – egyetlen vagy több ismétlődő, verbális vagy cselekedeti összeütközés Rejtett (látens) – nincs hagyománya a konfliktus vállalásának; a problémákat a nehéz körülményekre vezetik vissza 2017. április 4. 2017. április 4. 14

15 3. A konfliktusok pedagógiai hasznosítása a nevelés folyamatában
Felszínre kerülnek a lappangó problémák A pedagógus számára jelző értékű, felhívja a figyelmet a problémákra; árnyaltabbá teszik a megismerést Ráirányítják a figyelmet a pedagógiai tévedésekre, hibás döntésekre A saját élményű konfliktusok módot adnak a szociális tanulásra, a szociális képességek fejlesztésére A nevelési folyamaton kívül eső konfliktusok feldolgozása hozzájárul a helyes konfliktuskezelési szemlélet kialakításához 2017. április 4. 2017. április 4. 15

16 4. A konfliktusmegoldás menete A problémák tudatosítása, tisztása
A konfliktus okainak megismerése Szempontváltás A megoldási lehetőségek feltérképezése, értékelése, megfelelők kiválasztása A megoldás hatékonyságának utólagos értékelése 2017. április 4. 2017. április 4. 16

17 5. A konfliktusok konstruktív megoldásához szükséges képességek
Önmagunk és mások tisztelete Figyelem és megértési készség Beleélőképesség = empátia Önérvényesítés Együttműködés a csoportban Nyíltság és kritikus gondolkodás Fantázia, kreativitás, humor 2017. április 4. 2017. április 4. 17

18 Alapelv: Thomas Gordon
„Tisztelem igényeidet, de sajátjaimat is tisztelnem kell. Nem akarok élni hatalmammal, hogy győzzek, miközben te veszítesz, de azt sem akarom, hogy az én vereségem árán te győzz. Egyezzünk meg tehát abban, hogy közösen keressünk egy olyan megoldást, mely mindkettőnknek jó, s így egyikünk sem veszít.” – Thomas Gordon 2017. április 4. 2017. április 4. 18

19 A konfliktusok létrejöttének szereplői
A pedagógus, aki az iskolát és ezzel együtt a norma-rendszert is képviseli  a szabályzatok szerepe. 2017. április 4. 2017. április 4. 19

20 A konfliktusok létrejöttének szereplői 2.
tanuló tanulócsoport Tanár Tanuló szülő (szülők) munkatársi kör (pedagógusok) vezető, igazgató külső kör – pl. lakosság 2017. április 4. 2017. április 4. 20

21 Miért bölcs élőlény a szamár? Készség a kompromisszum-kötésre
2017. április 4.

22 Miért kellenek konfliktusok?
Sok esetben a gyorsaság, a rátermett-ség bizonyítását szolgál(hat)ja. Az életkori sajátosságoknak megfelelő jelenség, melynek önérdek-érvényesítő ereje is van. De tanít a kompromisszumokra is. „FAIR PLAY” 2017. április 4. 2017. április 4. 22

23 Az elfogadás problematikája:
2017. április 4.

24 Térjünk át az esettanulmányra!
Csoport alakítás következik. 2017. április 4.

25 Vége az első résznek! 2017. április 4. 2017. április 4. 25