PERIFÉRIÁK Kimeneti perifériák Bemeneti perifériák.

Az előadások a következő témára: "PERIFÉRIÁK Kimeneti perifériák Bemeneti perifériák."— Előadás másolata:

1 PERIFÉRIÁK Kimeneti perifériák Bemeneti perifériák

2 MONITOROK Általános jellemzők:
Képfelbontás: a képen hány pontból áll egy sor és hány sorból egy kép (pl. 640x480). Színmélység: 1 képpont hány féle színű lehet – 256 szín (8 bites), színű high color (24 bites), 16 millió színű true color (32 bites). Méretek: a pontátmérő értéke általában 0,28 mm, jobb monitoroknál 0,24 mm. A képcső átmérőjét hüvelykben szokás megadni pl. 17” (1”=2,54 cm). A képernyő látható részének átlója ennél jóval kisebb. Képarány: A kijelző oldalhosszúságainak aránya. A legáltalánosabb a 4:3-hoz arány, szélesvásznú képernyőnél pedig a 16:9-hez, 16:10-hez. Fényerő: A monitor fényességét jellemzi. Milyen fényes az elektronok felvillanása (CRT), milyen erős, fényes a háttérvilágítás (LCD) ( cd/m²) MONITOROK

3 Katódsugárcsöves monitor – CRT (Cathode Ray Tube)
Működése: A képcső hátsó részén található elektronágyú elektronsugarat lő a képernyőre. Az elektronsugarat elektromágneses tekercsek térítik el a megfelelő irányba, így az elektronnyaláb soronként járja végig a képernyőt. Az elektronok a lyukmaszkhoz érve egybefüggő képponttá állnak össze, így biztosítva, hogy csak a hozzájuk tartozó foszforszemcséket érhessék el. A képernyőn foszforvegyület található, amely az elektronsugár hatására fényt bocsát ki, lumineszkál. Színes megjelenítés: A képernyő egy pontjának színe három különböző (piros, kék, zöld) fényt kibocsátó foszforszemcse additív színkeveréséből adódik. Három elektronágyú három nyalábját használják: egy a piros, egy a zöld, egy pedig a kék fényt adó szemcséket gyújtja ki. Jellemzői: Képfrissítés: másodpercenként hányszor rajzolja újra a képet (pl. 72 Hz). Sugárzás: manapság alacsony sugárzásúra készítik a monitorokat (LR – Low Radiation), a régebbieknél a sugárzás ellen monitorszűrővel vagy speciális szemüveggel lehet védekezni. Sorfolytonosság: a kép sorfolytonos (Non-Interlaced), ha egyik sor után közvetlenül a másik jelenik meg. Ennek ellentéte a váltottsoros (Interlaced) megjelenítés, ahol először az összes páratlan, majd az összes páros sor rajzolódik ki.

4 Folyadékkristályos kijelzők – LCD (Liquid Crystal Display)
Működése: A működés alapja a fény polarizációja, illetve, hogy a folyadékkristály-molekulák elrendezése képes elforgatni a poláris fény síkját. A polarizálatlan (minden irányban rezgő) fényforrás fényét az 1. polarizátor polarizálja (egy síkban rezgő fénnyé alakítja). A két szűrő között levő folyadékkristály molekulái feszültségmentes állapotban 90 fokkal elforgatják a fény rezgési síkját. A fényt a 2. polarizátor átengedi, így keletkezik egy fehér képpont. Ha a folyadékkristály-molekulákra feszültséget kapcsolunk, a fény rezgési síkja nem fordul el, ezért a 2. polarizátor nem engedi át a fényt, így fekete képpont keletkezik Egy színes képpont működéséhez három, kis kék, piros és zöld színszűrőt tesznek egymás mellé. Az LCD panelt ilyen cellákból alakítják ki. A mai kijelzőket már vékonyréteg-tranzisztorokkal vezérlik, ezek a TFT (Thin Film Transistor) LCD kijelzők.

5 Plazmakijelzők – PDP (Plasma Display Panel)
Működése: A működés alapja a gázkisülés. Az elektródák közötti neon és xenon gázban a feszültség hatására gázkisülés jön létre. A kisülés során keletkező ultraibolya fény gerjeszti a cellákban található foszforvegyület-réteget, ami ennek hatására fényt bocsát ki. Az egymás mellett elhelyezkedő cellák különböző foszforvegyület-szemcséi gerjesztés hatására piros, zöld illetve kék színű fényt bocsátanak ki, így színes képpontokat hoznak létre.

6 Nyomtatók Általános jellemzők:
Elektronika feladata az adatok fogadása a számítógép felől, a mechanika irányítása, az esetleges hibaüzenetek küldése a számítógépnek. Az adatok a teljes kinyomtatásig a számítógépben vagy a nyomtató RAM-jában tárolódnak. A mechanika fontosabb részei a papírtovábbító illetve a fejmozgató egység. Színes nyomtatás: Szubtraktív színkeverés – CMYK (cián, magenta, sárga, fekete) színek megfelelő aránya.

7 Tintasugaras nyomtatók
Működése: A nyomtatófejre erősített, tintával töltött kazetta a papír szélességének megfelelően oldalirányba mozog, a nyomtatófejben kamrák vannak, amik a fúvókákhoz csatlakoznak. A piezokristályos működtetésű nyomtatóknál a piezo kristály az elektromos jel hatására „rácsap” a tartályra, ami benyomódik, így tinta lövell ki a fúvókán. A tintacsepp a papírra csapódik. A hőhatású nyomtatókban elektromos áram melegíti fel a kamra alján egy vékony réteg tintát. A tinta felforr és buborék keletkezik. A tintacsepp kinyomódik a fúvókából a papírra. A nyomat minősége jó, fénykép nyomtatására is alkalmas. A nyomtató ára viszonylag alacsony, ám a tintapatronok magas ára miatt megnő a nyomtatás költsége. A működés viszonylag csendes és lassú. Használat közben a fúvókák eltömődhetnek, vagy elkoszolódhatnak, a tinta beszáradhat.

8 Lézernyomtatók Működése:
Legfontosabb része az OPC (Organic Photo Conductor) – dob; ezt a forgó hengert az egyik oldalán negatív töltésűre töltik. A feltöltött hengert lézerfény pásztázza végig, ahol fény éri, ott elveszíti a töltését (fényelektromos hatás). A továbbforduló henger elhalad a festékporral töltött kazetta (toner) előtt, a hengerre rátapad a festékpor. A papír amikor a dobbal érintkezik, másik oldalán egy pozitív töltésű henger forog, aminek hatására a festékszemcsék az OPC hengerről a papírra tapadnak. Innen két fűtőhenger megolvasztja a festékporban található viaszt, így rögzítve a festéket a papíron. A színes lézernyomtatókban egymás után 4 festőhenger és négy különböző színű toner található. A nyomatok minősége nagyon jó, a készülék beszerzési ára magasabb, a nyomtatás csendes és gyors.

9 HŐNYOMTATÓ A nyomtatófejbe épített fűtőellenállások érintkeznek a papírban található hőre érzékeny festékanyaggal, így alakul ki a nyomtatási kép. Külön festékre nincs szükség, csak megfelelő papírra. Például a pénztárgépek nyomtatják a blokkot ezzel a technikával.

10 INPUT EZKÖZÖK 1. Billenytűzet 2. Egér

11 Billentyűzet A billentyűzet a számítógép legfontosabb (elsődleges) adatbeviteli eszköze, input perifériája. Működése: -saját integrált áramkörök, beépített processzor -minden gombjához tartozik egy kis elektromos kapcsoló -lenyomáskor érzékeli a kapcsoló változását, és megszakítást kér a cpu-tól -a mikroprocesszor lenyomáskor egy scan-kódot küld, felengedéskor felengedési scan kódot Fajtái: -kezdetben 84 nyomógombos, napjainkban leginkább 101, 102 és 105 gombos -országonként változik a billentyűzetkiosztás

12 BILLENTYŰZET Billentyűzet részei:
Írógép billentyűzet - betűk, számok, speciális jelek Váltó billentyűk (önmagukban lenyomva nincs hatásuk): Shift betűnagyság váltó - (felfelé mutató nyíl, kettő van belőle, nem keverendő össze a kurzormozgató nyíllal!) Alt - funkció váltó Ctrl - vezérlő váltó Kapcsoló billentyűk (LED jelzi az állapotukat a jobb felső sarokban): Caps Lock - rögzített kis/nagybetű váltó (pl. ha csupa nagybetűvel akarunk írni) Num Lock - kurzormozgató/számváltó (ez dönti el, hogy a jobboldalon lévő billentyűzetcsoporttal számokat írunk, vagy kurzort mozgatunk) Scroll Lock - gördítésváltó Szerkesztő billentyűk Insert - beszúrás/átírás üzemmód váltása (ha a kurzor egy szó belsejében van, akkor beszúrásos üzemmód esetén a következő leütött betű arrébb tolja, átírásos üzemmód esetén pedig felülírja a tőle jobbra eső betűt ) Del - az aktuális pozícióban levő karakter törlése (törlés előre) Back Space - az aktuális pozíció előtti karakter törlése (törlés visszafelé) Enter - bevitel jelzése ill. szövegszerkesztőben a bekezdés végének a jelzése Tab – alapvető tulajdonsága, hogy arrébb „ugratja” a kurzort, beljebb viszi a szöveget, illetve segít akkor, ha egér nélkül akarjuk használni a számítógépet Space – ez a hosszú, alsó gomb különíti el a begépelt szavakat egymástól Numerikus billentyűzet - számok gyors bevitelére szolgáló rész a billentyűzet jobboldalán (ha a Num Lock LED nem világít, akkor ez a billentyűzet kurzormozgatásra használható) Kurzormozgatók Felfelé mutató nyíl (nem keverendő össze a SHIFT-tel), le, jobbra, balra nyilak: a kurzor mozgatása egy-egy hellyel valamilyen irányban Home: ugrás a sor elejére End: ugrás a sor végére PageUp: a szöveg mozgatása egy képernyőnyit felfelé PageDown: a szöveg mozgatása egy képernyőnyit lefelé Funkció billentyűk (F1-F12) - vezérlőgombok, , a futó program ad hozzá értelmet, az F1 általában help (segítség). Esc – „menekülő” billentyű, több program esetén is használható kilépéskor. Csatlakozás: ps/2, usb, vagy vezeték nélkül usb-s adóvevővel (27 MHz, 2,4 GHz, Bluetooth)

13 Egér Mutatóeszköz. A grafikus op-rendszerek használatához jelent meg. Müködés: -kurzort mozgatunk képernyőn. -kezdetben soros (COM) porton, majd ps/2-es porton, manapság már gyakori az usb-s csatlakozás -kezdetben 3 gombos, de kevés program használta ki a középső gombot, ezért ma már gyakoribb a 2 gombos Golyós egér -gumival bevont acélgolyóhoz illeszkedő két henger fogaskerekekkel, melyek forgásást fényérzékelők figyelik és ezek alapján továbbítja a jelet. - saját processzor Hátránya: koszolódik, és eltörhetnek a tengelyek

14 Egér Az optikai egér egy optikai fénysugarat bocsát ki magából, és ezzel érzékel egy speciális, négyzethálós fémrácsot, amelynek segítségével meghatározzák a mozgás irányát, sebességét. Előnye, hogy pontos és nehezebben romlik el, mint a másik két típus. Hátránya, hogy kell hozzá egy speciális négyzetháló, és korlátozott az egér mozgása. Csatlakozás: ps/2, usb, vagy vezeték nélkül usb-s adóvevővel (27 MHz, 2,4 GHz, Bluetooth) Egér felbontás(DPI): az egér gyorsaságát és pontosságát adja meg -a hagyományos egerek 500 DPI alatt vannak -gamereknek (játékra) szánt egerek 800/1600/2500 DPI-n működnek