KONTROLLING.

Az előadások a következő témára: "KONTROLLING."— Előadás másolata:

1 KONTROLLING

2 I.1. A KONTROLLING ÉRTELMEZÉSE
Mi a kontrolling? A kontrolling nem más mint a tervezést, ellenőrzést és információellátást koordináló vezetési alrendszer A kontrolling nem más mint áttekintő, értékelő, koordináló és integráló tevékenység, a vezetési (tulajdonosi) funkció gyakorlásának eszköze A kontrolling nem más mint a tervezés és a számvitel vezetési szempontból történő összekapcsolása A kontrolling nem más mint költség és eredmény (nyereség) menedzsment. (Teljesítmény és ráfordítás menedzsment)

3 Mi nem a kontrolling? A kontrolling nem ellenőrzés!
„Management Control System” – a kontrolling tevékenységek általános megjelölésére A kontrolling nem minden! A modern vállalat vezetésének fontos és elengedhetetlen része, a többi vezetési funkció mellett és azokkal együtt lehet hatásos. Nem régi módszer új köntösben! Új szemlélet, új vezetési filozófia

4 Lényege: „Saját szakterületemen magabiztos vagyok, mégsem döntök csak rutinosan, megérzéseim alapján, biztos információk nélkül” „Egyedül minden kontrol nélkül én sem vagyok képes maradéktalanul áttekinteni az egész vállalatot” „Felelős döntéseket csak a kontrollingra támaszkodva hozhatok” A kontrolling célja: Folyamatosan biztosítani a vezetés koordináló reagáló adaptációs képességét a kitűzött tervek elérése érdekében.

5 I.2. A KONTROLLING ÉS A MENEDZSMENT KAPCSOLATA
Példával illusztrálva a kapcsolat legyen olyan mint: Rally versenyzésben a vezető és a „Mitfahrer” kapcsolata A hajózásban a kapitány és a révkalauz kapcsolata A kapcsolat lényege: kontrolling  nem lát el vezetési, irányítási feladatokat, csak jelzi a bajokat, okokat menedzsment  azok kiküszöbölése, a döntés és a beavatkozás

6  a kontrolling szervezeti kapcsolatait a funkcionális nyitottság probléma megoldási módját az interdiszciplináris közelítésmód tevékenységi körét az integráció és koordináció jellemzi A vállalati kontrolling működésének 4 alapvető pillére/funkcionális területe: Vezetési folyamatrendszer tervezés számvitel ellenőrzés informatika Tervezés Számvitel Kontrolling Informatika Ellenőrzés Anyagi folyamatrendszer

7 I.3. A KONTROLLING KAPCSOLATAI
1. A tervezés és a kontrolling kapcsolata Stratégiai tervezés - stratégiai kontrolling Operatív tervezés – operatív kontrolling A párosítás a gyakorlatban kétféle módon jelentkezhet: A stratégiai és operatív kontrolling tevékenységi körében és szervezeti felépítésében is elválik Egyetlen folyamat két egymásra épülő szakaszának, egyetlen szervezeti egységben történő végzése

8 2. Számvitel és kontrolling kapcsolata
pénzügyi számvitel (Financial Accounting)  törvény szabályozza vezetésorientált számvitel (Management Accounting)  vezetés igénye alakítja  a kontrolling, mint vezetési alrendszer a pénzügyi számviteltől bizonyos mértékig függetlenítette magát, de az általa szolgáltatott információkat a kontrolling fontos építőköveként kezeli. A kontrolling feladata: a számvitelileg széttagolt folyamatot egységes egészként kezelje és az ehhez szükséges információkat a vezetés számára továbbítsa.

9 3. A szervezetek és a kontrolling kapcsolata
Kettős vetületben jelentkezik: ún. fogadó szervezeti kapcsolatok: a kontrolling tevékenységek (funkciók) működési környezete, illetve ennek szervezeti formája (kontrolling-barát szervezetek) ún. működő szervezet: maga a kiépített kontrolling szervezet (felépítése, kapcsolódásai)

10 I.4. A KONTROLLING FELADATAI
Legfőbb feladata: a tervezési-elszámolási és beszámolási rendszer koordinálása. 6 alapvető kérdés a kontrolling lényegének érzékeltetéséhez: „Tudja Ön pontosan, hogy a pénzt mely termékekkel keresi és melyekkel veszíti el?” „Tudja Ön, hogy bizonyos intézkedések hogyan hatnak az eredményre?” „Tudja Ön, hogy miként alakulna az eredmény az üzemgazdaságossági elvek szerint az adózás torzító hatása nélkül?” „Időben megtudja Ön, hogy a terv szerint alakul-e, vagy pedig letér a pályáról?” „Át tudja ültetni a vállalati stratégiát konkrét eredmény- és intézkedési tervekbe?” „Tudja Ön, hogy mitől emelkednek folyamatosan az általános költségek?”  a vagyont, a likviditást és az eredményt helyezi a középpontba.

11 1. A tervezés területén Stratégiai tervezés területén: gondolatébresztés orientálás (motiváció) koordinálás nyomon követés értékelés javaslattétel Operatív tervezés területén: irányadás feltétel ellenőrzés koordinálás nyomon követés értékelés, eltéréselemzés javaslattétel

12 2. A számvitel területén A vezetésorientált számviteli rendszer kialakítása 3. Az informatika területén A kontrolling tevékenységet támogató információrendszer egyik alapvető feladata az innovatív vállalati magatartás biztosítása Ez determinálja a kontrolling vállalati szerepkörét, munkavégzésének jellegét: Stabil környezetben  regisztrátori jellegű szerepkör Változó környezetben  navigátori szerepkör legyen kezdeményező, azaz indikáló tulajdonságokkal felruházva Dinamikusan változó környezetben 

13 4. Az ellenőrzés területén
Cél: Speciális kontrolling szemléletű terv-tény összehasonlításra épülő ellenőrzési rendszer kialakítása

14 I.5. A KONTOLLING IDŐHORIZONTJA
Stratégiai kontrolling Operatív kontrolling Orientáció környezet és vállalat: adaptáció a vállalati folyamatok gazdaságossága Tervezési fokozat stratégiai terv taktikai és operatív tervezés, költségvetés Dimenziók esélyek/kockázatok erős/gyenge oldalak ráfordítás/eredmény költség/hozam Elérendő cél létbiztonság/siker-potenciál gazdaságosság, nyereség, rentabilitás

15 Eszközei: Stratégiai kontrolling eszközök: Stratégiai vállalati egységek fejlesztése Termék mátrix Célcsoport mátrix Szcenárió technika Operatív kontrolling eszközök: Pénzügy és számvitel Költség- és teljesítmény számítás Fedezetszámítás Statisztika és eredményszámítás Gazdaságossági elemzések Beruházás számítás Tőkefolyamat vizsgálata Mutatószámrendszerek

16 A kontrolling rendszer elemei:
A tervezési és ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése Kellő mélységű teljesítmény, költség és eredmény elszámolási rendszer létrehozása, működtetése Megfelelő mutatószámrendszerek kialakítása, alkalmazása Olyan beszámolási rendszer kifejlesztése, mely megfelelő információkat szolgáltat a vezetési szinteknek Releváns információkat biztosító vezetői információs rendszer kifejlesztése

17 Mit is jelent a kontrolling működése?
„A kontrolling a vállalat tervezési és információs rendszerének kiépítéséről, karbantartásáról és működéséről gondoskodik. Munkájában elsősorban a felső vezetés igényeinek, feladat meghatározásának kell megfelelnie. A kontrolling elemzéseinél mind a pénzügyi, mind a vezetői számvitel információit felhasználja, illetve az utóbbi információkat jelentős részben maga állítja elő. Így a költség- és teljesítményszámítás inputjai a pénzügyi számvitelből származnak, outputjainak zöme azonban már a vezetői információs rendszer szerves részét képezi. A kontrolling tevékenységének első kulcsfogalma a tervezés. A kontrolling módszertanilag előkészíti és szakmailag (és nem tartalmilag) ellenőrzi a tervkészítés folyamatát. Tehát a kontrolling feladata az, hogy például helyes formulákat használjunk fel az infláció következményeinek figyelembe vételére, de az már nem az ő felelőssége, hogy jól becsüljék meg

18 a várható infláció mértékét
a várható infláció mértékét. A kontrolling feladata az egyes tervfejezetek összehangolása és a tervnek a felső vezetés részére történő előterjesztése. Ez a feladatkör a stratégiai tervekre, több éves üzleti tervekre és az éves tervekre egyaránt kiterjed. A kontrolling-szervezet folyamatosan ellenőrzi a vállalat működését. Ehhez kialakít egy megfelelő teljesítménymérési mutatószámrendszert, amelynek segítségével időszakosan beszámol a tulajdonosoknak, illetve a felső vezetésnek a különböző időtávú tervek teljesítéséről – ismét azon elv alapján, hogy a módszertani és szervezési felelősség az övé, tartalmi felelősség pedig az érintett szakterületek (marketing, pénzügy stb.) vezetőié. A kontrolling mára a vállalati tevékenység egyik alapvető fontosságú, integráló funkciójává vált.” Chikán Attila