Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jelmondat: Egység a sokféleségben

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jelmondat: Egység a sokféleségben"— Előadás másolata:

1 Jelmondat: Egység a sokféleségben
Az Európai Unió himnusza (adapted from Beethoven's 9th Symphony ) Kupán, 2006

2 1967 Európai Közösség MONTÁNUNIO + EGK + EURATOM = EK
intézményi és döntéshozatali egyesítés 1968 vámunió vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes kereskedelem Kupán, 2006

3 A vidék jellemzői, meghatározása
Gyenge gazdasági szerkezet Elvándorlás Átlagosnál nagyobb munkanélküliség Az országos átlaghoz viszonyítva alacsonyabb jövedelem Mezőgazdaság eltartó képességének csökkenése Öregedő agrárnépesség Kupán, 2006

4 A vidékfejlesztési politika céljai
birtokszerkezet javítása új tehnológiák elterjedése, minőség javítása erdőgazdaságok fejlesztése tevékenységek diverzifikálása szociális szerkezet megtartása biodiverzitás fenntartása életkörülmények javítása egyenlő esélyek Kupán, 2006

5 Kupán, 2006 Forrás:

6 A vidékfejlesztési politika kialakulásának lépései
Élelmiszerellátás -fő funkció Ártámogatások- nem megfelelő eredmények Regionális problémák megoldatlansága Strukturális alapok reformja Az “agrárpreferencia” helyébe a “vidékpreferencia” került 1996- Cork-i konferencia Integrált megközelítés Agenda 2000 CAP- CARPE Kupán, 2006

7 Az EU közös agrárpolitikájának fő célkitűzései
A mezőgazdaság termelékenységének növelése A vidéki lakosság megfelelő élet-színvonala A piacok stabilizálása Az ellátás biztonsága Megfelelő színvonalú fogyasztói árak EK szerződés 39. cikkely (1957) Kupán, 2006

8 A szabályozás fő területei
Közös piacpolitika Struktúrapolitika Az agrárjogi terület közösségi harmonizációja Kupán, 2006

9 Az EU agrár-környezetvédelmi politikájának kialakulása
CAP következményei a környezeti állapot romlása CARPE agrár-környezetvédelmi programok Kupán, 2006

10 A KAP eredményei:   Romló környezeti állapot
Túltermelés költséges intervenció Növekvő támogatás-igény További túltermelés az alacsonyabb hatékonyság konzerválása Versenyképesség-csökke-nés a világpiacon piactorzító hatás Fogyasztói jövedelem-el-terelés élelmiszer-kiadások növekvő hányada Támogatások jó része nem a termelőkhöz került (felvá-sárlók, hitelezők) növekvő jövedelem-különbségek (a gazda-gabb termelőknek kedvez) Jelentős termelés-növekedés biztonságos élelmiszerellátás Magas fogyasztói árak termelői jövedelmek növekedése, stabilizálása Piac-stabilizáció Kupán, 2006

11 A Cork-i Nyilatkozat Kupán, 2006

12 Az Európai Unió agrártámogatási rendszerének változása
Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy) Európai Közös Agrár és Vidékfejlesztési Politika (Common Agricultural and Rural Policy for Europa) Kupán, 2006

13 Kupán, 2006

14 Területi szemlélet – az 1970-es évek közepén új elem jelent meg a Közös Agrárpolitikában, a Hátrányos Térségek Irányelve Hátrányos körülmények között termelő gazdaságok (pl. lejtős területen, rossz időjárási viszonyok, gyenge talaj) külön támogatása A hátrányos helyzetű vidéki térségekben élők elvándorlásának megállítása A támogatást a termelő üzemek kapták, nem a vidéki gazdaság más szereplői Kupán, 2006

15 Az 1980-as években a területi szemléletet bővült
Az integrált fejlesztési programok, melyek a Közös Agrárpolitika (CAP) és a Strukturális Alapok regionális (ERFA) és szociális (ESZA) forrásait is felhasználták, Skócia, Franciaország és Belgium egyes részein indultak el Ezt követték a Görögországban, Olaszországban indult Integrált Mediterrán Programok 1988-ban a mezőgazdasági fejlesztési elemeket is beemelték a régiók fejlesztési támogatási programjaiba Hatékonyabban támogatták a vidékfejlesztést, és a vidékfejlesztésbe integráltan, változatosabbá tették a családi gazdaságok termelését Kupán, 2006

16 Az agrártermeléssel foglalkozó vállalkozók szerepköre változóban van
A vidékpolitika hangsúlya eltolódott a „több olcsó élelmiszert” jelszótól az emberek, a gazdaság és a vidéki környezet szélesebben értelmezett jóléte felé A vidéki területek gazdaságának megerősítésére és diverzifikálására helyeződik a fő hangsúly A hagyományos, kizárólag élelmiszertermeléssel foglalkozó „farmer típusú” gazdaság tevékenysége már kevésbé meghatározó Az agrártermeléssel foglalkozó vállalkozók szerepköre változóban van Az élelmiszerellátás mellett kialakuló új szerepkörök: más ágazatban is hatékony gazdasági tevékenységet folytatni képes vállalkozók, a helyi, térségi rekreációs és szabadidős tevékenységek szolgáltatói a természetes és kulturális örökség őrei és fenntartói Kupán, 2006

17 Az Agenda 2000 széles körben foglalkozik az Unió bővítésével és az EU pénzügyi alapjainak újrafelosztásával Az élelmiszertermelést, -feldolgozást és –exportot támogató alapok fokozatos csökkentése A Közös Agrárpolitikán (CAP) belül egy „második pillér” megalkotása a vidékfejlesztés támogatásához A Vidékfejlesztési Rendelet mely alapján az EU tagállamok kidolgozzák és végrehajtják a saját vidékfejlesztési programjaikat A LEADER+ Kezdeményezés, melynek célja a helyi partnerségek előmozdítása A SAPARD program (Special Accesion Program for Agriculture and Rural Development) – Az előcsatlakozás szakaszában lévő államok speciális mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási programja) Kupán, 2006

18 A meglevő és új vállalkozások
2007-től az Európai Bizottság az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap létrehozását javasolja, amely kifejezetten a vidékfejlesztésre irányul A termelők milliói fognak egyre inkább támaszkodni az élelmiszertermelésen kívüli forrásokból származó jövedelmekre A meglevő és új vállalkozások a termelők által előállított nyersanyagokat, alapanyagokat hasznosítják, jövedelmet termelnek a gazdaságok és az erdők környezetorientált, de ökonómiai racionalitással is bíró működtetéséből, használatából A jövőbeni versenyképes mezőgazdaság, a változatos rurális gazdasági élet részét fogja képezni A termelők és az általuk foglalkoztatottak száma csökken, életbevágó, hogy munkahelyek létesüljenek a feldolgozóiparban, a high-tech iparágakban, a kézművesiparban, a szolgáltatásokban, a turizmusban és a kapcsolódó ágazatokban. Kupán, 2006

19 Előzmények (2) 1973 ─ bővítés (Nagy-Britannia, Írország, Dánia)
1975 ─ Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF/ERFA) 1981 ─ bővítés (Görögország) 1986 ─ bővítés ( Spanyolország, Portugália) 1987 ─ Egységes Európai Okmány a Római Szerződés kiegészítése közösségi politikák + regionális politika gazdasági és szociális kohézió Kupán, 2006

20 Előzmények (3) 1988 ─ a regionális politika reformja
Európai Szociális Alap (ESF, ESZA) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF, EMOGA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF/ERFA)) (majd 1993 = Halászati Pénzügyi Alap- Halászato Orientációs Pénzügyi Eszközök) koordinációja = STRUKTURÁLIS ALAPOK 1992 ─ Maastrichti Szerződés ─ EU fenntartható, kiegyenlített és hosszútávú gazdasági és szociális fejlődés gazdasági és szociális kohézió 1993 ─ Kohéziós Alap Kupán, 2006

21 A regionális politika alapelvei
Szubszidiaritás és decentralizáció Partnerség (célkitűzések sorozata) Koncentráció és addicionalitás (A kevésbé fejlett országok esetében a hozzájárulás mértéke minimum 20%-ot tesz ki. ) Kupán, 2006

22 Területfejlesztési célok a Maastrichti szerződésben
az egyes, eltérő adottságú régiók fejlettségbeli színvonala közötti különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetben levő, valamint vidéki térségek megsegítése, a transzeurópai hálózatok /TEN/ kiépítése és fejlesztése (közlekedés, energia és távközlés), a környezet minőségének megőrzése és javítása, a természeti erőforrások racionális és körültekintő felhasználása, a nemzeti és regionális sokszínűség megóvása, a minőségi oktatás és képzés fejlesztése. Kupán, 2006

23 A Bizottság dokumentuma rávilágít, hogy a legégetőbb problémák a dominánsan rurális régiókban találhatók 27.9% 30.4% 29.9% Iparban foglalkoztatottak 70.2% 63.1% 56.7% Szolgáltatásokban foglalkoztatottak 2.0% 6.6% 13.1% Mezőgazdaságban foglalkoztatottak 8.1% 10.7% 11.1% Munkanélküliségi mutató 124.7 86.8 71 Egy főre jutó GDP (EU-25=100) városi régiók rurális régiók Dominánsan Szignifikánsan Kupán, 2006

24 Területfejlesztés-vidékfejlesztés
nagylépték- kislépték felülről lefele- alulról felfele infrastruktúra, nagy volumenű beruházások- helyi adottságok hasznosítása közvetett módon érvényesül társadadalmi hatása- közvetlen módon, már rövidtávon belül is állami szerepvállalás döntő-kezdeményező, támogató állami szerep döntően állami pénzekből- döntően helyi vagy decentralizált forrásokból központi döntés-partnerség ( megvalósítás feltételei) Kupán, 2006

25 A multifunkcionális mezőgazdaság
Negatív externáliák megjelenése Új tevékenységi körök, szereplők megjelenése Környezetkímélő, fenntartható mezőgazadasági termelés (mélyítés) Kultúra, hagyományok ápolása (szélesítés) Helyi innovációs képességek Civil társadalom fejlesztése Non-food termelési funkciók (bioalkohol, rost-, színezékanyagok, energianövények) újrakeretezés (reframe) Kupán, 2006

26 Pozitív externáliák Élelmiszer (éhezés, minőség, biztonság, önellátás)
Vidék (életképes, munkalehetőség, migráció megszűnése, turizmus fellendülése) Környezet (biológiai diverzitás, szép kilátás, talajvédelem, természetes élőhelyek megóvása, tájkép megőrzése, invazív gyomok visszaszorulása, természeti örökség megóvása, épített környezet védelme) Társadalom (kulturális örökség megőrzése, hagyományőrzés, vidék-város egyensúlya, egészséges társadalom) Kupán, 2006

27 A komplex térség- és vidékfejlesztés céljai
A tartalmas élet és értelmes munka lehetőségeinek megteremtése Infrastruktúra fejlesztése Népességeltartó és megtartó képesség fejlesztése Vidéki térségek vonzóvá tétele Ökológiai értékek felmérése, megőrzése Fenntartható mezőgazdaság fejlesztése Helyi innovációs képességek támogatása a közösségek, civil társadalom fejlesztése Kupán, 2006

28 Sikeres és sikertelen térségek
Kondenzációs mag, helyi kezdeményezés Kicsi falu, egyetlen út, elöregedett lakosság Immunizálódás az innovációval szemben Versenyképesség tényezői ( természeti adottságok, technika, tőke, munka) Kreativitás, innovációs, integrációs készség, információkezelés, időgazdálkodási képesség Együttműködési készség!!!! Kupán, 2006

29 Tévhitek Elsősorban hagyománymegőrzés “hungarikumok” Falusi turzimus
Kupán, 2006

30 Strukturális és kohéziós alapok:
Európai Szociális Alap ESF (ESZA) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap EAGGF (EMOGA) Európai Regionális Fejlesztési Alap ERDF (ERFA) Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze FIFG (HOPE) Kohéziós Alap (KA) Kupán, 2006

31 Strukturális és kohéziós alapok és céljaik:
ESF/ESZA a foglalkoztatottság elősegítése, a munkaerő-mobilitás kezelése (átképzés, a hagyományos iparágak hanyatlása miatt előállt munkanélküliség kezelése) EAGGF/EMOGA a mezőgazdaság modernizációja (Orientációs fejezete az EAGGF költségvetésének mintegy 15%-át teszi ki, a többit (a Garancia fejezet) például a Közös Agrárpolitika (CAP) keretében adott árgaranciák támogatására fordítják. ERDF/ERFA a regionális egyenlőtlenségek kezelése FIFG/HOPE összefogja az EU valamennyi erőforrását a halászat területén. Kohéziós Alap a legszegényebb országok (Írország, Spanyolország, Portugália, Görögország, újonnan csatlakozott o.) felzárkóztatása Kupán, 2006

32 A Strukturális Alapok támogatási célterületei (2000-2006)
1. cél (Objectiv 1): A fejlődésben lemaradt régiók és egyéb területek fejlesztési és strukturális kiegyenlítési támogatása régiók — GDP/fő < 0,75 GDP tagországok peremterületei alacsony népsűrűségű területek 2. cél (Objectiv 2): A strukturális nehézségekkel küzdő, a régiónál kisebb területi egységek támogatása ipar és szolgáltatások fejlesztése 3. cél (Objectiv 3): A munkaerő „piacképességének” és a foglalkoztatási viszonyoknak a javítása oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák modernizációja Közösségi kezdeményezésű programok. Budai-Sántha A.: Agrárpolitika – vidékpolitika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs, – 408. Kupán, 2006

33 A Strukturális Alapok támogatási célterületei (2000-2006)
Közösségi kezdeményezésű programok. INTERREG a határokon átnyúló, nemzetek és régiók közötti együttműködésen alapuló programok támogatása EQUAL nemzetek közötti együttműködés a munkaerőpiacon tapasztalható diszkrimináció és megkülönböztetés csökkentésére URBAN a városfejlesztés támogatása LEADER + a vidékfejlesztés támogatása Budai-Sántha A.: Agrárpolitika – vidékpolitika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs, – 408. Kupán, 2006

34 EU Szakpolitikák Strukturális Politika NVT Nemzeti Fejlesztési Terv
Rendeletek EU Szakpolitikák Források Strukturális Politika Közös Agrárpolitika Strukturális Alapok (Phare, SAPARD) ERFA ESZA EMOGA Orientációs Alap HOPE Kohéziós Alap (ISPA) EMOGA Garancia Alap NVT Nemzeti Fejlesztési Terv Kupán, 2006

35 Kupán, 2006

36 Nemzeti Fejlesztési Terv
Mezőgazdasági üzemek beruházásai Akvakultúra és halászat fejlesztése Fiatal gazdák támogatása Szakképzés Mezőgazdasági termékek feldolgozása Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek fejlesztése Mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése Falumegújítás LEADER+ Technikai Segítségnyújtás Kupán, 2006

37 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv
Agrár-környezetgazdálkodás Kedvezőtlen adottságú területek támogatása EU környezetvédelmi, állat-jólléti követelményeinek való megfelelés biztosítása Mezőgazdasági területek erdősítése Félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok támogatása Korai nyugdíjazás Technikai segítségnyújtás Kupán, 2006

38 A Közösségi Támogatási Keret célrendszere
KTK Konvergencia az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez Specifikus Célok Prioritások Operatív Program A gazdasági versenyképesség javítása A humán erőforrások jobb ki-használása Jobb környezet Kiegyen-súlyozottabb regionális fejlődés Versenyké-pesebb termelőszektor Növekvő foglal-koztatás és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra, tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál Technikai Segítség-nyújtás Gazdasági versenyképesség OP Környezetvé-delmi és Infrastruktúra OP Humán erőforrás fejlesztési OP Agrár és vidékfejlesz-tési OP Regionális Jobb környezet Kupán, 2006

39 Románia várható részesedése a Strukturális alapokból( millió euró)
Kupán, 2006

40 6 Priorităţi Naţionale de Dezvoltare pentru PND 2007-2013
Creşterea competitivităţii economice şi dezvoltarea economiei bazate pe cunoaştere Dezvoltarea şi modernizarea infrastructurii de transport Protejarea şi îmbunătăţirea calităţii mediului Dezvoltarea resurselor umane, creşterea gradului de ocupare şi combaterea excluziunii sociale Dezvoltarea economiei rurale şi creşterea productivităţii în sectorul agricol Sprijinirea dezvoltarii echilibrate a tuturor regiunilor ţării Kupán, 2006

41 AUTORITATE DE MANAGEMENT
Intézményi felépítés COORDONATOR - Ministerul Finanţelor Publice Ministerul Finanţelor Publice Asistenţă Tehnică Ministerul Integrării Europene Dezvoltarea Regională Ministerul Muncii, Solidarităţii Sociale şi Familiei Dezvoltarea Resurselor Umane Ministerul Mediului şi Gospodăririi Apelor Infrastructură de Mediu Ministerul Transporturilor, Construcţiilor şi Turismului Infrastructură de Transport Ministerul Economiei şi Comerţului Creşterea Competitivităţii Economice AUTORITATE DE MANAGEMENT PROGRAM OPERAŢIONAL Kupán, 2006

42 Institutii centrale Organisme intermediare MFP - AMCSC PND
Programe Institutii centrale Organisme intermediare MFP - AMCSC PND Creşterea Competitivităţii Economice ANIMMC MEdC MCTI MEC – directia Energie AM Min. Economiei si Comertului Infrastructură de Transport AM Min. Transporturilor Infrastructură de Mediu Agentiile regionale de protectia mediului AM Min. Mediului Dezvoltarea Resurselor Umane ANOFM Inspectorate scolare judetene AM Min. Muncii AM Min. Integrarii Europene Dezvoltarea Regională Cele 8 ADR-uri Dezvoltare rurala AM Min. Agriculturii Agentia SAPARD CN pt Administrarea Fondului Piscicol Programul pt. pescuit AM Ag.Nat. pt Pescuit Asistenta tehnica Kupán, 2006 MFP AMCSC

43 NUTS (Nomenclature Unifié Territorial Statistique)
NUTS I: "makrorégió", területe átlagosan km2, népessége átlagosan 4,2 millió. NUTS II: a strukturális alapok programozásának alapszintje, területe átlagosan km2, népessége átlagosan: 1,8 millió. NUTS III: "mikrórégió", területe átlagosan km2, népessége átlagosan 410 ezer. NUTS IV: kistérségek NUTS V: helyi önkormányzatok Kupán, 2006

44 Mérethatárok Level Minimum population Maximum population
NUTS 1 3 million 7 million NUTS million NUTS Kupán, 2006

45 Románia fejlesztési régiói
Kupán, 2006

46 Kohéziós Alap környezetvédelmi és közlekedési projektek.
Fő célja a gazdasági és társadalmi kohézió megteremtésén túl elsősorban a gazdasági és pénzügyi unióra történő felkészülés. Az Alapra azok az országok jogosultak, amelyekben az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 90%-a alatt marad. A Strukturális Alapokkal ellentétben, a Kohéziós Alap régiók helyett tagállamoknak nyújt támogatást. Jelenleg az Alap fogadására Spanyolország, Görögország és Portugália és Írország jogosultak. A támogatásnál előnyt élveznek a nagy méretű, 10 millió euro költséget meghaladó projektek, 80-85%-os segélyezési arány-nyal. Kupán, 2006

47 Az EU országok és –tagjelöltek, valamint a leggazdagabb és a legszegényebb régiók fejlettsége
EU átlag = 100 HVG, szám (2001. február 17.) Kupán, 2006

48 Forrás: Varga Géza, GAIA Alapítvány
Ökológiai gazdálkodás területének európai fejlődése (átállási területekkel együtt) (Lampkin 1997) Ausztriában a mezőgazdasági területek 90 %-a részt vesz az agrár-környezetvédelmi programban Forrás: Varga Géza, GAIA Alapítvány Kupán, 2006

49 Az integrált vidékfejlesztési gyakorlatról A Discussion Paper of the European Rural Exchange, May, 2002 Integrált vidékfejlesztés Külső hatások (EU, nemzeti) Környezetvédelmi és agrár- környezetvédelmi akciók A mezőgazdaság diverzifikációja, új eljárások a mezőgazdasági, halászati és erdészeti gyakorlatban Az integráció mértéke Gazdaságfejlesztési akciók Közösségfejlesztési és társadalmi integrációs akciók Helyi, térségi hatá-sok, lehetőségek Kupán, 2006

50 LEADER Liasion Entre Actions pour le Development de l'Economie Rurale Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében Kupán, 2006

51 Globális célok Új eljárások és technológiák használata, a vidéki termékek és szolgáltatások versenyképességének fokozása A vidéki életkörülmények javítása A vidéki termékek hozzáadott értékének növelése, különös tekintettel a kisméretű termelő egységek termékeinek piacra jutási esélyeit kollektív akciók révén javító intézkedésekre A természeti és kulturális értékek optimális hasznosítása Kupán, 2006

52 Specifikus célok gazdasági tevékenységek diverzifikációja
helyi termékek kifejlesztése és versenyképességének javítása, új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, amelyek igazodnak a helyi lakosság igényeihez, megfelelő módszerek és lehetőségek biztosítása, a helyi szintű közösségi részvétel és szervezettség javítására a vidék fejlesztése érdekében a helyi szereplők fejlesztésekben történő részvételének ösztönzése az alulról jövő kezdeményezések kialakítása és megvalósítása érdekében Kupán, 2006

53 Az EAFRD Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásait három fő célra, illetve „tengelyre” (Axes) kívánják összpontosítani A mezőgazdasági szektor versenyképességének növelése a szerkezetátalakítás támogatásán keresztül A környezettudatos gazdálkodás javítása a földterület-kezelés támogatásán keresztül Az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának támogatása Kupán, 2006

54 Agrártermelők és az erdészet versenyképessége (1. tengely)
A finanszírozás, az ellenőrzés és a vidékfejlesztés négy tengelye közti kapcsolat Agrártermelők és az erdészet versenyképessége (1. tengely) Környezetvédelem és a termőföld (2. tengely) Tevékenységek diverzifikálása és életminőség vidéken (3. tengely) Közös finanszírozási, programozási, monitoring és ellenőrzési jogszabályok Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) LEADER tengely (4. tengely) Közös Agrár és Vidékfejlesztési Politika (CARPE) Kupán, 2006

55 A rurális területek szükségletei különböznek az egyes régiókban:
A vidékfejlesztési programok kialakítását régiókhoz és a régión belüli funkcionális kistérségek speciális szükségleteihez kell szabni A rurális területek szükségletei különböznek az egyes régiókban: Az agglomerációban a vidéki népesség számára vonzó lehet a gazdálkodás feladása, másrészt nehezen tudnak otthont teremteni a betelepülők a megemelkedett ingatlanárak miatt A marginális vagy hegyvidéki régiók folyamatosan veszítenek népességükből Egyes régiók civil társadalma tevékeny a régi tradíciók fenntartása, a politikai kultúráltság vagy az iskolázottság miatt Más régiók civil társadalma gyenge a központi kormányzat, a közönyösség, a függőségek és más okok miatt: ezért itt gyenge a vidéki társadalom kezdeményezőkészsége Kupán, 2006

56 Magas életminőséget nyújtó környezet;
A vidéki közösségek együttesen teljes értékűek, nem marginálisak vagy járulékosak az európai élet főáramához viszonyítva Magas életminőséget nyújtó környezet; Tér és létesítmények a változatos rekreációs és turizmus-jellegű szolgáltatásokhoz; Élelmiszertermelés és más nyersanyagok előállítása és feldolgozása, beleértve a megújuló energiaforrásokat és e nyersanyagok bázisának hosszú távú biztosítását; Számtalan vállalkozás működtetése, köztük high-tech cégek, kézművesipar, gyártó és hozzáadott értéket termelő cégek, környezetvédelmi termékek és szolgáltatások nyújtása; A környezet kezelése és megóvása; A hagyományok megőrzése és újra felfedése Kupán, 2006

57 A LEADER + intézkedés összetevői
1. Tevékenység: Ismeretek és készségek elsajátítása. 2. Tevékenység: Kísérleti, integrált vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása pályáztatás útján. 3. Tevékenység: Térségek egymás közötti és nemzetközi együttműködésének támogatása. Az együttműködés lényege közös projektek megvalósítása. 4. Tevékenység: Kommunikációs hálózatépítés európai, nemzeti és regionális szinten. A nemzeti koordinációs egység létrehozása. Kupán, 2006

58 Stabilirea diagnosticului spaţiului rural
Analiza SWOT a spaţiului rural Analiza spaţiului rural PUNCTE SLABE PUNCTE TARI OPOR- TUNITATI Suprafaţa medie redusă a exploataţiei agricole (1,7 ha) Ponderea mare a populaţiei vârstnice ocupate în agricultură (53,3%) Servicii slab dezvoltate Dependenţa populaţiei rurale de activitatea agricolă Bogăţia si diversita- tea reliefului si a peisaju- lui Tradiţii Programul SAPARD Nişa produselor ecologice Orientarea accentuată a PAC asupra dezvoltării rurale Kupán, 2006

59 5. asigurarea pescuitului durabil şi dezvoltarea acvaculturii
Prioritások 1. îmbunătăţirea calităţii vieţii in zonele rurale şi încurajarea diversificării activităţilor economice 2. dezvoltarea economică durabilă a fermelor şi a exploataţiilor forestiere 3. creşterea competitivităţii agriculturii şi silviculturii şi adaptarea ofertei la cerinţele pieţei 4. promovarea iniţiativelor locale prin încurajarea acţiunilor de tip “LEADER” 5. asigurarea pescuitului durabil şi dezvoltarea acvaculturii Kupán, 2006

60 diversificarea economiei rurale
diversificarea activităţilor non-agricole sprijinul pentru crearea si dezvoltarea micro-întreprinderilor încurajarea activităţilor turistice protejarea, ameliorarea si managementul cadrului natural – “renovarea satelor” diversificarea economiei rurale îmbunătăţirea calităţii vieţii în mediul rural dezvoltarea serviciilor de bază pentru populaţie renovarea şi dezvoltarea satelor, conservarea patrimoniului rural alte măsuri pregătire profesională îmbunătăţirea competenţelor de management şi implementare a strategiilor locale de dezvoltare Kupán, 2006

61 utilizarea durabilă a terenurilor agricole
Se acordă sprijin pentru: fermierii din zonele montane cu handicap natural fermierii din zonele cu handicap natural, altele decât zonele montane Programul NATURA 2000 agro-mediu si bunăstarea animalelor investiţii neproductive Kupán, 2006

62 îmbunătăţirea potenţialului uman
instruire profesionala si acţiuni de informare instalarea tinerilor fermieri in mediul rural pensionarea anticipata a fermierilor utilizarea de către fermieri a serviciilor de consultanţă crearea serviciilor de management al fermei restructurarea potentialului fizic agricol si forestier modernizarea exploataţiilor agricole; îmbunătăţirea valorii economice a pădurilor; creşterea valorii adăugate a producţiei agricole; îmbunătăţirea şi dezvoltarea infrastructurii; refacerea potenţialului producţiei agricole; Kupán, 2006

63 măsuri tranzitorii pentru noile state membre
sprijinirea fermierilor pentru adaptarea la standardele UE sprijinirea fermierilor care participa la schemele de calitate a alimentelor sprijinirea grupurilor de producători măsuri tranzitorii pentru noile state membre îmbunătăţirea calităţii producţiei şi produselor agricole sprijinirea fermelor de semi-subzistenţă sprijinirea înfiinţării grupurilor de producători Kupán, 2006

64 Promovarea iniţiativelor locale “Leader ”
Implementarea strategiilor de dezvoltare locala Implementarea proiectelor de cooperare Stimularea grupurilor de acţiune locala de a dobândi cunoştinţe şi de a se implica în acţiunile din teritoriu Kupán, 2006


Letölteni ppt "Jelmondat: Egység a sokféleségben"

Hasonló előadás


Google Hirdetések