A modern világirodalom

Az előadások a következő témára: "A modern világirodalom"— Előadás másolata:

1 A modern világirodalom
XX. század eleje

2 Bevezető A 20. Század elején a világ még Európa- központú volt, a század végére többcentrumúvá vált (felbomlottak a gyarmati rendszerek) A 19. századi európai ember hitt Istenben, hitt a tudományban, a tökéletesedő társadalomban. A századelőn ez bomlásnak indult.

3 „Isten meghalt” Friedrich Nietzsche, német filozófus közismert kijelentése következtében egy mintegy kétezer éves világszemlélet látszott megrendülni.

4 Új felfedezések Rácáfolnak arra a hitre, hogy „minden megismerhető” a világon EINSTEIN relativitáselmélete (1905.) a teljes körű és objektív megismerést is feltételessé tette.

5 Az európai modell tanúsága
Az ember nem „ura” a Földnek, csak a természet törvényeihez igazodva reménykedhet tartósan létében.

6 Mit vitt át a 21. századba az emberiség?
A BIZONYOSSÁGTUDAT (a hit) és a BIZTONSÁGTUDAT elvesztését. A racionalizmusnak, a szabadság, egyenlőség, testvériség elveinek a KÉRDÉSESSÉGÉT. A század lényege a POLIFÓNIA jelenléte az emberi lét területén – nem az egyértelműségek világa.

7 Legfontosabb filozófiai áramlatok

8 Életfilozófiák, amelyek hatottak a művészetekre
Friedrich Nietzsche ( ) Az ész uralma elleni lázadás Az életet, az ember személyiségét állítja középpontba Isten halála – az ember fölötti ember akarása, amit a magasabb rendű létre való törekvésben lát.

9 Felsőbbrendű ember Morális értékek hordozója (lerombolja a régi erkölcsöket) Nincsenek abszolút igazságok – mindent át kell értékelni. Az örök visszatérés tana.

10 Wilhelm Dilthey ( ) Szellemtudományok (társadalomtudományok egy része) A megismerés során döntő a beleérzés, a megélést (az élményt) és megértést lehetővé tévő INTUÍCIÓ. Szellemtörténet (módszer) középpontjában az irodalom áll, és FONTOSABB a művészi átélés, mint a tudományos megismerés

11 Henri Bergson ( ) A tudat vizsgálata Megkülönböztette a FIZIKAI (mérhető) IDŐT TARTAM (a tudat belső idejét) Az intuíció segítségével hatolhatunk be. Az életet szellemi természetűnek tartja, ennek lényege a teremtő fejlődés, amit az életlendület mozgat.

12 A pszichológia hatása az irodalomra
Sigmund Freud ( ) Álomfejtés (1900) a pszichoanalízis kiinduló pontja Pszichoanalízis: mélylélektani vagy lélekelemző kutatás korszakában: az ember tudatos világa mögött az ÖSZTÖNÖK hálózata a tudattalan (elnyomjuk) korszaka: a. önfenntartási ösztön b. agressziós ösztön

13 A világirodalom alakulása
A XX. századi világirodalomban továbbra is az ANGOL, a FRANCIA, az OROSZ és a NÉMET nyelvű irodalmak játszották a főszerepet. A társadalmi-kulturális változások és a világ egységesülése azonban új irodalmi „nagyhatalmakat” is létrehozott: Angol nyelvű amerikait Spanyol nyelvű latin-amerikait

14 Luigi Pirandello (1867-1936) - dráma
A világirodalom valóban a világ irodalmává kezdett válni: az egzotikus népek és kultúrák is természetessé lettek. Jelentős alkotók: Luigi Pirandello ( ) - dráma Thomas Stearns Eliot ( ) – líra William Faulkner ( ) – regény James Joyce ( ) – regény Marcel Proust ( ) – regény