A SZILÁRD ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS FAJTÁZÁSA

Az előadások a következő témára: "A SZILÁRD ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS FAJTÁZÁSA"— Előadás másolata:

1 A SZILÁRD ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS FAJTÁZÁSA
Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

2 Osztályozásnak nevezzük a szilárd anyag alkotóinak szétválasztását a szemcsenagyságuk különbözősége alapján. Ez többnyire szitálással és ülepítéssel valósítható meg. Fajtázásnak nevezzük a szilárd anyaghalmaz alkotóinak szétválasztását az alkotók különböző fajsúlya, alakja, mágnesezhetősége vagy nedvesedőképessége alapján. Ezt általában flotálással, mágneses szétválasztással vagy ülepítéssel lehet megvalósítani.

3 Osztályozás Az osztályozásnak két alapvető módszere ismert:
Szitálás (rostálás), ami mechanikus elválasztás és Hidraulikus osztályozás-szétválasztás vízben vagy levegőben azonos ülepedési sebességű szemcseosztályokra.

4 Rostálási módszerek Ha rostálással kettőnél több osztályt választanak szét, akkor ehhez többszörös rostálás szükséges, ami a következő három módszer segítségével valósítható meg: Finomtól a durváig-növekvő nyílásméretű szitasorozaton át, Durvától a finomig-csökkenő nyílásméretű, egymás fölé helyezett szitákon át, Kombinált.

5

6 Az osztályozás készülékei
Rácsok és állósziták A szitáláshoz rácsokat, szitákat, rostákat tartalmazó álló és mozgó készülékeket használnak. Rácsokat mm, rostákat mm, szitákat 60-1 mm, illetve ez alatti nyílásméretekkel használnak osztályozásra.

7 Szitálással megvalósított osztályozásnál a rácsra, rostára vagy szitára helyezett anyag-halmaz egy része a nyílásokon áthullik, másik része fennmarad. Az anyaghalmaz tehát két részre oszlik: egy, a rács- vagy szitanyílásnál nagyobb méretű frakcióra, amit átmenetnek , és egy kisebbre, amit átesésnek nevezünk.

8 A szitákat számokkal jelölik, amit Szabvány ír elő.
A számok a szita belvilága milliméterekben kifejezett méreteinek felelnek meg. Elterjedt módszer a háló nyílásméreteinek jellemzésére a mesh-szám használata, ami az egy hüvelyk (25, 4 mm) hosszra eső nyílások száma. Néha a háló cm2 – ére eső nyílások számával jelölik a szitákat.

9 A szitálás alapvető feltétele a szitán levő anyaghalmaz állandó mozgatása a szita-felületen. Ez kétféleképpen valósítható meg: szitafelületet mozgatják (gyakoribb eset), az álló szitafelületen mozgatják az anyagot (ritkábban).

10 1 – Osztályozandó anyag;
2 – Nagyobb szemcséjű frakció; 3 – Kisebb szemcséjű frakció; 4 – Az anyag mozgása a szitán.

11 Lengő rosta 1 – Excenter; 2 – Géptest; 3 – Támasztórúd.

12 A lengő síkrosták előnyei:
Nagy teljesítőképesség, Kis méret, Könnyű üzemeltetés, Az anyag jelentéktelen morzsolódása. Hátránya a konstrukció (szerkezet) kiegyensúlyozatlansága.

13 Rázórosta 1 – Géptest, 2 – Egyensúly-gátlók, 3 – Szita, 4 – Tengely.

14 A rázórosta előnyei: Nagy teljesítőképesség és rostálási hatásfok,
Kis méret, Kis energiaigény és a Sziták könnyű cserélhetősége.

15 Dobrosta

16 Fajtázás Különböző anyagok szétválasztása történhet a fajsúly, vagy egyéb fizikai tulajdonságok alapján.

17 Flotációs kamra 1 – Nyersanyag-beadagolás; 2 – Levegő belépés;
3 – a finom részecskék elfolyása; 4 – a durva részecskék elfolyása; 5 – Habvályú.

18 Mágneses fajtázás 1 – Elektromágnes; 2 – Mágnesezhető anyag;
3 – Nem mágnesezhető anyag.