Zsigmond király és kora

Az előadások a következő témára: "Zsigmond király és kora"— Előadás másolata:

1 Zsigmond király és kora
85. Zsigmond király és kora A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

2 Származása A Luxemburgiak a korszak Európájának talán legjelentősebb családja volt. Nyugatról Csehországba tették át központjukat. Apja IV. Károly császár volt, az egyik legjelentősebb a Német-római Birodalom történetében. Cseh királyként is az egyik legjelentősebb volt. Testvére Vencel (Vaclav) Cseh király.

3 Jellemzése Hét nyelven beszélt. Jó diplomáciai érzékkel rendelkezett.
Művelt, kellemes társalkodó volt. Kreatív volt, sok ötletet kívánt megvalósítani. Zsigmond idején a kapcsolat Magyarország és Nyugat-Európa között erősebbé és sokrétűbbé vált. Zsigmond Magyarország egyik leglenetősebb uralkodója.

4 Hatlomra jutása Kb. 19 évesen lép trónra. (születésének időpontja nem teljesen biztos). Nagy Lajos fiú utód nélkül halt meg. A bárói ligáknak két másik jelöltje is volt (Lajos Orleans-i herceg, és Kis Károly nápolyi király) Végül ő, mint Mária férje, és mint a bárók egy részének támogatottja lett a király. 1387-ben koronázzák királynak, és ötven évig uralkodik.

5 Uralmának korszakai Uralmát két nagy korszakra oszthatjuk.
A korai korszak, amikor személyesen intézte Magyarország ügyeit Amikor külföldön tartózkodik, és a Német-római Birodalom ügyei foglalják le, ekkor bizalmasai kormányozzák az országot. Több mint egy évtizedet nem tölt Magyarországon amikor császárrá választják (1410)

6 Zsigmond 1433-ból

7 Belpolitikája (a korai időszakban)
Célja a bevételek növelése volt. A szabad királyi városok támogatása (számunk növekedése) 1402-ben árumegállító jogot kap néhány város. 1404, placetum regium: A tetszés kifejezésének joga, a Pápa akkor intézkedhetett valami ügyben Magyarországon, ha ebbe a király beleegyezett. Budára költözteti udvarát.

8 A nikápolyi csata (1396) és következményei
Zsigmond azt hitte, hogy nagy csatában gyors győzelmet arathat az oszmánok felett. Nagy sereget szervezett, nyugati európai lovagokkal. A magabiztos francia lovagok és zsoldosok Zsigmond utasításait figyelmen kívül hagyva Nekirohantak a török seregnek. Katasztrofális vereséget szenvedtek. A törökök, kevés kivételtől eltekintve kivégezték foglyaikat, akik a nyugati háborúskodás mintájára viszonylag könnyen adták meg magukat. A szinte megsemmisítő vereség után a fő célja a biztos védelem kialakítása volt

9 Külpolitikája (a korai időszakban)
Felismeri a török veszélyt. Igyekszik nyugati forrásokat szerezni. A nikápolyi csata után, nem bocsátkozik újabb csatába a törökökkel, de szervezi a végvárrendszert. Felismeri, hogy nem éri meg a lengyel trónért harcolni, békét köt velük. Rájön, hogy nyugati összefogás nélkül nem lehet megállítani a törököket. Elkezdi ill. folytatja a balkáni országokat szövetségbe integrálni.

10 Balkán politikája Moldovával, Havasalfölddel, Szerbiával, és Boszniával próbál szövetkezni. Mindenhol a törökellenes pártot támogatja, amikor érdekei megívánják beleszól politikájukba. 1402 után csökken az oszmán nyomás. A szerb főurakat hatalmas birtokadománnyal támogatja. 1439-ben, miuán rendeződtek az oszmán belviszonyok, az oszmánok elfoglalják Szerbiát. Hunyadi János 1441/42-es hadjáratával megújítja Szerbiát.

11 A déli védelem nikápoly után
Zsigmond a nikápolyi csatában majdnem életét vesztette. A Dunán hajózva szökött meg, és a Balkán körbehajózása után ér haza. Ellenségei ez időben szervezkednek ellene. 1397-ben a temesvári országgyűlés az ország védelmi erejét kívánja növelni. Létrehozza a telekkatonaságot: A nemesek könnyűlovasokat és íjászokat állítottak ki húsz jobbágytelkelnként. 1401-ben Kanizsai János fogságba veti, és a bárók tanácsa gyakorolja a hatalmat ban azonban a hívei Garai Miklóssal az élükön jut vissza a hatalomra.

12 Belpolitikájának további alakulása
Az 1401-es bárói pártütés után, a neki hű bárókra támaszkodik. (pl. Garai Miklós, horvát-szlvón bán, majd nádor lesz) Egyeseknek hűségükért cserében a felemelkedés lehetőségét kínálja (pl. Hunyadi János) Külföldi, neki hű embereket hoz az országba. - A lengyel lovagját Stiborici Stibort pozsonyi ispánná, majd erdélyi vajdává teszi. - Cillei Hermannt a Dráván túli tartomány fejévé teszi. - Ozorai Pipó (Filippo Scolari) temesi ispán lesz (pénzügyi és katonai tehetségét is kamatoztatja, mint a király bizalmasa) Létrehozza a 1408-ban a Sárkány lovagrendet, ahol hűséges szövetségesei nyernek tagságot.

13 Ozorai Pipó

14 Gazdaságpolitikája A délnémet városokkal, a lengyel-és oroszországi területekkel is kereskedik. Támogatta a nyugati és északi királyi városokat 1402-ben árumegállító jogot kapott: Pozsony, Sopron, Nagyszombat és Bártfa A mezővárosok száma nőtt

15 A Konstanzi zsinat A nyugati világban egyházszakadás volt, ezt akarták felszámolni. között Zsigmond elnököl, nagy lépést tett a nagy nyugati egyházszakadás befejezéséért Egyesek azt akarták, hogy ne pápa, hanem a zsinat legyen az egyház feje (szinodisták), de elképzeléseik nem válnak dominánssá. Új pápát választott a zsinat, V. Márton ( ) Pápa végül tartós megoldásnak bizonyul. (noha rövid ideig kettő helyett három pápa volt) Féltették az egyházat Husz János eszméitől.

16 Husz János a máglyán

17 A huszita háborúk 1415-ben Jan Hust (Husz János) a konstanzi zsinaton eretnekség miatt máglyhalálra ítélik. Csehországban más társadalmi feszültségek is léteztek, Husz kivégzáse felháborodást váltott ki. Hamarosan vallási társadalmi alapon lázadás kezdődött. A lázadók több csoportra oszlottak, ezek a közül a legjelentősebb a: - kelyhesek, főleg a a nemesség és a felsőpapság támogatta, és az volt a fő céljuk, hogy az úrvacsorán kenyér és bor is legyen, mert azt hitték, hogy csak így üdvözlülhetnek. - taboriták, főleg kisnemesek, parasztok, szegények radikális nézeteket vallottak (az egyházi és a világi hatalmat is meg akarták dönteni). 1434. május 30-án Lipanynál a táboriták döntő vereséget szenvedtek a kelyhesektől, akik a cseh földön maradt katolikusokkal szövetkeztek, mivel a Zsigmond közvetítésével a pápa elfogadta a két szín alatt történő áldozást, a kelyhesek pedig a pápa fennhatóságát. Zsigmond ezzel Csehország királyaként is gyakorolhatta jogait.

18 Kései külpolitikája Német-római és cseh király is volt, de Magyarországot tekintette hatalmi bázisának. Dalmáciáért folytatott háborúban a velenceiek győznek. Ozorai Pipo segítségével az 1420-as években kiépítette a déli végvárvonalat. Ezzel jelentősen, talán évtizedekre késleltette az oszmán előrenyomulást. 1428-ban a török őrségű Galambóc várát nem sikerült visszaszereznie. Uralkodásának végére a Vaskaputól az Adriáig húzodott a védvonal, mintegy 50 várból állt. Uralkodása alatt erősödtek a kapcsolatok Magyarország és Nyugat-Európa között

19 Dinasztikus politikája
Mária Nagy Lajos lánya meghalt, de Zsigmond megtarthatta a királyságot. 1405-ben a megözvegyült Zsigmond Cillei Hermann leányát, Borbálát vette feleségül. Nem születtek fiú utódai, egyetlen törvényes lánya született Anna. Férje Hansburg Albert örökli a trónt (Ő az első Habsburg a magyar trónon)

20 Felhasznált irodalom Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Sima Ćirković: Történelem az általanos és társadalmi-nyelvi gimnáziumok 2. osztálya számára Képek: Zsigmond 1433-ból: Ozorai Pipó: Husz János a máglyán: