Az általános és történeti földtan, mint fő tudományágak

Az előadások a következő témára: "Az általános és történeti földtan, mint fő tudományágak"— Előadás másolata:

1 Az általános és történeti földtan, mint fő tudományágak
A földtan tudományága Vizsgálatának célja Segédtudományai Általános vagy elemző földtan A Földet felépítő anyagok, az endogén és exogén folyamatok, valamint a megjelenési formák kapcsolata Ásvány- és kőzettan, szerkezeti földtan, geomorfológia, geokémia, geofizika Történeti földtan és rétegtan (sztratigráfia) Földünk és az élővilág múltja, fejlődése és a földtani folyamatok térbeli és időbeli változásai Őslénytan, rétegtan, ősföldrajz, őséghajlattan Regionális földtan A Föld kisebb-nagyobb térségeinek földtani felépítése, fejlődéstörténete Természeti földrajz és a földtan szinte minden rokon tudományágai Alkalmazott földtan Az általános és regionális földtan eredményeinek alkalmazása gyakorlati problémák, pl. víz, olaj és más ásványi nyersanyagok kutatása, agro- és mérnökgeológiai feladatok megoldására, Vízföldtan, környezetföldtan, talajtan-agrogeológia, geokémia, ércteleptan, mérnökgeológia, geofizika,

2 Az általános és történeti földtan résztudományágai
Ásvány-, és kőzettan Őslénytan Szerkezeti földtan Rétegtan Szedimentológia Paleogeográfia Geomorfológia Paleoklimatológia Geokémia Geofizika Általános földtani alapokon és az élővilág kialakulásán és fejlődésén nyugvó földtörténeti áttekintés

3 Menetrend a 2007/2008 II. félévben
Általános földtani alapokon és az élővilág kialakulásán és fejlődésén nyugvó földtörténeti áttekintés Honnan? Hová? Általános földtani alaptörvények, rétegtani alapok, a fosszíliák szerepe, üledékképződési környezetek és változásaik az élővilág kialakulásának és fejlődésének evolúciós szemléletű folyamata Föld-fejlődéstörténet a különböző geológiai korokon keresztül, rétegtani és őslénytani alapon

4 Menetrend a 2007/2008 II. félévben
Általános földtan (őslénytan és történeti földtan) előadás 1. éves hallgatók számára 2007/2008 II. félévi menetrend Bevezetés az általános és történeti földtanba. Az általános és történeti földtan helye a földtudományok között, tárgya és résztudományaik. A rétegtan (sztratigráfia) és alaptörvényei. Kronológia, geokronológia. A rétegtani alapegységek. A geológiai kortábla. 2­3. A fosszilizáció és a fosszíliák szerepe a földtudományban. Fáciestan és őskörnyezetelemzés. Lemeztektonika, az üledékgyűjtők geodinamikája (geoszinklinálisoktól a „sea floor spreading”-ig). Főbb üledékképződési környezetek. 4. Az őslénytan rövid története, az élővilág rendszerezésének kialakulása, a kihalási események, evolúció. Földkeletkezési elméletek. Az élet keletkezésének tudományos megközelítése. 5. A prekambriumi élet. Sejtmag nélküli szervezetek, sztromatolitok és földtani jelentőségük. A növényvilág fejlődése és rendszere a gombáktól a zárvatermőkig. Az állatvilág rendszere. Egysejtűek és földtani jelentőségük, életterük és környezetjelző szerepük.

5 Menetrend a 2007/2008 II. félévben
Szivacsok. Archaeocyathák. Csalánozók és földtani jelentőségük (korallzátonyok). Férgek. Puhatestűek és földtani jelentőségük I. 7. Puhatestűek és földtani jelentőségük II. Gyűrűsférgek. Ízeltlábúak és földtani jelentőségük. Tapogatókoszorúsok és földtani jelentőségük (bryozoa, brachiopoda). 8. Tüskésbőrűek és földtani jelentőségük. Félgerinchúrosok. Gerinchúrosok. Koponyátlanok. Gerincesek I (Pisces). 9. Gerincesek II (Tetrapoda). Az ember megjelenése az evolúciós sorban. 10. A Föld fejlődése I. Prekambrium és Paleozoikum. Az élővilág fejlődéstörténete és a főbb hegységképződési fázisok. 11. A Föld fejlődése II. Mezozoikum. Az élővilág fejlődéstörténete és a főbb hegységképződési fázisok. 12. A Föld fejlődése III. Harmadidőszak és Negyedidőszak. Az élővilág fejlődéstörténete és a főbb hegységképződési fázisok. A tantárgy teljesítésének feltételei: 1. 2 db ZH elégséges eredményű megírása. 2. Sikeres kollokvium. 3. Az előadások rendszeres látogatása.

6 Ajánlott irodalom Báldi Tamás: A történeti földtan alapjai, Tankönyvkiadó 1983 Báldi Tamás: Elemző (általános) földtan, ELTE TTK 1992 Géczy Barnabás: Őslénytan, Tankönyvkiadó 1986 Molnár Béla: A Föld és az élet fejlődése, Tankönyvkiadó 1986 Hartai Éva: A változó Föld, Miskolci Egyetem Kiadó 2003 Veress Márton: Általános természeti földrajz, BDF 2007 Stephen J. Gould: Az élet könyve, Officina Nova 1993

7 A történeti földtan alapja és része a sztratigráfia (rétegtan)
Megfogható, rögzített, de hiányos A földtan tudományának kettőssége Távoli események, folytonos A rétegtan a földtörténet kalapálható reliktumainak tudománya. N. STENO (1669) Települési törvény Relatív korok!

8 Rétegtani osztályozás és nevezéktan
1. Litosztratigráfia (kőzetrétegtan) 2. Biosztratigráfia (életrétegtan) 3. Kronosztratigráfia (időrétegtan)

9 Rétegtani osztályozás és nevezéktan - Litosztratigráfia
Formációcsoport Formáció= térképezhető, közel azonos tulajdonságokkal rendelkező kőzettest, regionális elterjedés Tagozat Réteg= olyan szedimentációs alapegység, ami közel állandó környezeti feltételek mellett rakódott le. Réteglap= a rétegeket elválasztó esemény „nyoma” üledékképződési szünet egyéb esemény erózió

10 Rétegtani osztályozás és nevezéktan - Litosztratigráfia
Formáció= térképezhető, közel azonos tulajdonságokkal rendelkező kőzettest, regionális elterjedés Réteg= olyan szedimentációs alapegység, ami közel állandó környezeti feltételek mellett rakódott le. 1. A réteg oldalirányú elvégződése átmenet összefogazódás vetődés 2. A rétegzettség fajtái egyéb nyomok (tektonikus, atektonikus bioturbált, fosszíliák) párhuzamos, laminált keresztrétegzettség lencsés gradált (normál, fordított)

11 Rétegtani osztályozás és nevezéktan - Biosztratigráfia
Biozónák: a rétegek belső „tartalma” 1. Taxon-tartomány zóna. 2. Együttes zóna. 3. Egybeeső tartomány zóna. 4. Származási zóna.

12 Rétegtani osztályozás és nevezéktan - Kronosztratigráfia
Radiometrikus kormeghatározás (bomlási állandó, bomlási újtermék mennyisége, felezési idő) 40K/40Ar – millió év 87Rb/87Sr – millió év 238U/206Pb – 4500 millió év 235U/207Pb – 713 millió év 14C/14N – 5570 év Magnetosztratigráfia (paleomágnesség vizsgálatok) Nevezéktan: EON – Fanerozoikum - EONOTÉMA IDŐ – Mezozoikum - IDŐTÉMA IDŐSZAK – Jura - RENDSZER KOR – liász - SOROZAT KORSZAK – pliensbachi - EMELET KRON - KRONOZÓNA

13 Rétegtani osztályozás és nevezéktan
időszak kor korszak

14 Rétegtan és a geológiai kortábla, a sztratotípus
Ismert idejű (bio-, és kronosztratigráfiai kezdet és vég) rétegcsoport, emelet névvel és típusterülettel. A geológiai kortábla: sztratotípusok alapján felállított abszolút időskála.

15 A geológiai kortábla

16