Nyugat – Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Az előadások a következő témára: "Nyugat – Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar"— Előadás másolata:

1 Nyugat – Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
Az epidemiológia fogalma, alapjai, epidemiológiai jelenségek mérése. Epidemiológiai adatbázisok. A nem fertőző betegségek epidemiológiája. (IV tétel) Ihász Ferenc PhD. Nyugat – Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

2 Szűréssel vizsgálható preklinikai szakasz
A SZŰRÉS HATÉKONYSÁGA Súlyosság Halál Klinikai szakasz Tünetek Szűréssel vizsgálható preklinikai szakasz * A folyamat javulása, gyógyulása megállítása rosszabbodása Biológiai kezdet Idő

3 A holisztikus egészségszemlélet figyelembe veszi az alábbi dimenziókat
Egyéni dimenziók Fizikai egészség, a testi képességek Mentális egészség, a gondolkodási és döntéshozatali képesség Érzelmi egészség: tudatában van érzelmeinek és kifejezi Szociális egészség: a társadalomba való integrálódás Lelki egészség: a morális és vallási alapelvek számításba vétele Szexuális egészség: szexualitását megfelelően fejezi ki. DR STÁNITZ ÉVA

4 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS „ Az egészségfejlesztés olyan folyamatot indít el, amely során minden ember egyre fokozottabb mértékben válik képessé saját erőforrásai hatékonyabb mozgósítására, s ezzel egészségi állapotát a lehető legmagasabb szintre emelheti” (Ottawa Charta: Az egészségfejlesztésért)

5 Népegészségügy A társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése. A népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható kockázati tényezőknek figyelemmel kísérése és elemzése

6 Népegészségügy A tevékenység körében meg kell határozni:
Az egészség biológiai, természeti, társadalmi környezet feltételeit Az egészség megőrzés, betegség megelőzés hatékony, hozzáférhető, a lakosság által elfogadható módszereket Mindehhez szükséges intézményrendszer sajátosságait DR STÁNITZ ÉVA

7 Népegészségügy A lakosság egészségi állapotát befolyásoló kockázati tényezők körében : Az emberi szervezet kölcsönhatása az épített és a természeti környezettel Az emberi szervezettel érintkező közegek még nem ártalmas anyagi tartalmát meg kell határozni A károsító hatások mérséklésének módjait meg kell határozni munkavégzés és minden egyéb tevékenység során DR STÁNITZ ÉVA

8 Népegészségügy Ki kell alakítani a megfigyelő, ellenőrző tevékenységet végző rendszereket, azok együttműködését. Az egészségkárosító hatásokról, a kockázat mérséklő módszerekről tájékoztatni, és felvilágosítani szükséges a lakosság legszélesebb körét, szociológiai paramétereiknek megfelelő módszertannal.

9 Népegészségügy A népegészségügyi tevékenység keretében:
Rendszeresen elemezni kell a lakosság egészségi állapotát az azt befolyásoló kémiai, fizikai, biológiai, pszichikai, természeti és társadalmi tényezőket. A feltárt adatokkal jellemezni és értékelni kell az egészségkárosító hatások kockázatát, meg kell határozni a népegészségügyi feladatokat és ezek rangsorát

10 Népegészségügy Ki kell dolgozni a megelőzés és az egészségkárosító hatások csökkentésének módszereit. Mindezek érdekében egészségmegőrző programokat, gyógyító és rehabilitációs szolgáltatásokat kell megvalósítani. A szolgáltatások hatékonyságát értékelni kell. A lakosságot folyamatosan tájékoztatni kell, saját feladatairól és a népegészségügyi intézményrendszer megállapításairól, vizsgálatairól, tanácsairól.

11 Népegészségügy A népegészségügy fejezetei: Egészségfejlesztés
Család- és nővédelmi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Sportegészségügyi gondozás Környezet- és település egészségügy Élelmezés- és táplálkozás egészségügy Sugáregészségügy Munkaegészségügy Járványügy

12 Népegészségügy Egészségfejlesztés: az egyén és a populáció általános egészségpotenciáljának megőrzésére, megerősítésére, növelésére irányuló törekvések, intézkedések. Az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés koncepciója különbözik, a gyakorlatban sok az átfedés, sőt fogalmi zavar.( egészség általános értelemben vett őrzése, javítása, vagy konkrét betegállapot elkerülés)

13 Népegészségügy Prevenció szintjei:
Elsődleges= középpontjában az egészség általános védelme és támogatása áll. Célja az incidencia csökkentése, betegség bekövetkeztének elkerülése. Fizikális állapot, erőnlét javítása, a mentális stabilitás, fertőző betegségekkel szembeni védettség, és ellenállás fejlesztése, környezeti biztonság.

14 Népegészségügy Secunder: a betegség preklinikai szakaszához kapcsolódik. Korai felismerés, azonnali, egyéni állapottól függő kezelés indukálás, jó egészségi állapot visszaállítás. (szűrés) Tercier: elsősorban a gyógyító megelőző egészségügyi szolgáltatók körében zajló tevékenység. Sérülések, betegségek kapcsán a komplikációk, tartós károsodások, rokkantság kivédése, a gyógyulás időtartam csökkentése, a lehető legteljesebb funkcionális helyreállítás, vagyis a rehabilitáció.

15 Népegészségügy Primordiális prevenció: a kormányzati, társadalmi össztevékenység, ami a kockázati tényezők csökkentését szolgálja. Igen tágan értelmezhető. Prevenciós paradoxon: az értékelése a prevenciónak egyéni szinten nem mérhető. Nem derül ki a haszna egyedi esetekben.

16 Népegészségügy Egészséggel kapcsolatos állapotok és jelenségek: (kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásoló tényezők) Genetikai adottságok Biológiai állapot, környezet Természeti, társadalmi környezet Életmód Népegészségügyi/egészségügyi ellátó rendszer működése, elérhetősége, hozzáférés

17 Népegészségügy Vizsgáló módszerek:
Statisztika Demográfia Epidemiológia Epidemiológia: Az egészséggel kapcsolatos jelenségek és a betegségek, vagy kóros állapotok előfordulását befolyásoló tényezők közötti kapcsolatokat vizsgáló tudomány.

18 Népegészségügy Jelenség gyakorisága= determinánsok =meghatározó tényezők = kockázati tényezők =rizikók Kvantitatív medicina A kapcsolatokat méri, számszerűsíti. Számszerűsítés: Pontbecslés( mi a kapcsolati mutató legvalószínűbb értéke) Intervallum becslés (mennyire pontos a számított kapcsolati mutató)

19

20

21

22