Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék

Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék
Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_ – 2012 tanév tavasz 6. előadás Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék

ELŐADÁS ANYAGA Zajhatás Közlekedési zajok szociális költségei
Zajcsökkentés Gépzaj Közút

Zajhatás Halláskárosodás: A nagyothallás a halláskárosodásnak az a foka, amely már akadályozza a mindennapi életben való tájékozódást. A hallásküszöb eltolódásával szoktuk jellemezni a halláskárosodás mértékét. Rendszeresen hosszabb idejű zajban tartózkodás csökkenti a hallás képességeit, különösen a hallásküszöb értékét rontja.

Zajhatás Halláscsökkenés: a 0 dB-es hallásküszöb emelkedik (oka: a belső fül receptorsejtjeinek károsodása). Először a 4000 Hz körüli frekvenciájú hangok érzékelési képessége csökken. Átmeneti halláscsökkenést okozhatnak a rövidebb ideig ható zajok, pl.: 80 dB-es, 4 órán át ható, vagy 120 dB-es 3 percen át ható zaj. Maradandó halláscsökkenést okozhat a tartósan ható 85 dB feletti zajszint (elsősorban foglalkozási ártalom) Fülzúgás: a halláskárosodás másik formája, általában átmeneti (maradandó fülzúgás rendszerint halláscsökkenéssel együtt jelentkezik)

Zajhatás Beszédértés romlása
Ha a zaj korlátozza a beszéd értését, beszűkülnek az ember lehetőségei, megváltozik a magatartása. Ahogy a zavaró hang szintje magasabb, az emberek automatikusan megemelik beszédjük hangerejét, hogy „túlkiabálják” a zajt. A WHO jelentése szerint olyan helyiségben, ahol a beszéd megértése fontos, dB hangnyomásszintű beszéd esetén a háttérzaj ne haladja meg a 35 dB-t. Ez nemcsak a beszéd megértése szempontjából fontos, hanem a beszélő szempontjából is, hiszen az emelt hangú beszéd hosszabb távon nagyon fárasztó.

Zajhatás Alvás zavarása
a legjelentősebb probléma, mert az éjszakai nyugodt pihenés előfeltétele a munkaképesség és az egészség megőrzésének, a jó fiziológiai és mentális működésének leggyakoribb formái: az elalvás nehézsége (megnövekedett elalvási idő), felébredés, változás az alvás fázisainak szabályosságában vagy mélységében A zajos környezetben alvás fiziológiai hatásokkal jár: megnövekedett vérnyomás, változás a szívritmusban, növekvő pulzusszám, erek összehúzódása, a légzésritmus változása, testhelyzet-változtatások megnövekedett száma, krónikus fáradságérzet, idegesség, ingerlékenység stb.

Zajhatás Akinek az éjszakai nyugalmát gyakran megzavarja a közlekedés zaja, jelentősen nagyobb adrenalinszintet mutat. Rosszkedv gyakori teljesítmény és koncentrációképesség csökkenés a következmény. A zajos területen élők (alvók) több nyugtatót, ill. altatót fogyasztanak. A jó alvás feltétele, hogy a zajszint folyamatosan ne haladja meg a 30 dB értéket, amennyiben a zaj nem folyamatos, a maximális értéke ne haladja meg a 45 dB szintet.

Zajhatás Mentális egészség és teljesítmény romlása
szorongás, emocionális stressz, idegi panaszok, hányinger, fejfájás, instabilitás, szexuális impotencia, hangulati ingadozások, a társadalmi konfliktusok számának növekedése, továbbá általános pszichiátriai rendellenességek, mint pl. neurózis, pszichózis, hisztéria a zaj kedvezőtlenül befolyásolja a teljesítményt, valamint a felismerő képességet. Olvasásra, figyelemre, problémamegoldó képességre és a tanulásra is negatív hatást gyakorol

Zajhatás Magatartásunkra való hatás
A zaj számos társas magatartással kapcsolatos probléma, valamint kellemetlenség okozója lehet. Az emberi magatartás megváltozása agresszióban, barátságtalan fellépésben, az együttműködési hajlandóság hiányában, kedélytelenségben stb. nyilvánulhat meg.

Zajhatás A zaj nem mindenkit zavar egyformán, az emberek zajérzékenysége jelentős eltérés mutat. Az érzékenységet befolyásolhatja egyéni tényezők: életkor, egészségi állapot, fáradsági állapot, idegállapot, társadalmi-gazdasági viszonyok, életvitellel kapcsolatos szokások, törekvések, zajforráshoz való viszony, egyéb betegségek stb. környezeti tényezők: a lakáskörnyezet minősége (levegőszennyezés, biztonság), a lakás helye (városközpont, külváros, vidék) közlekedési ellátottság stb.

Zajhatás Azok a szabványok, amelyek a zaj elleni védelmünket biztosítják olyan vizsgálatok alapján készültek, amelyekben „normális” vagy „átlagos” embereket vizsgáltak. Az ilyen felmérésekben a sebezhető csoportok „alulképviseltek”. csökkent képességűek (idősebbek, depressziósok), betegek, munkájuk szerint komplex kognitív feladatokat végzők, mozgás-, látás-, halláskorlátozottak, magzatok, csecsemők, kisgyermekek, több műszakban dolgozók stb. Ezek a csoportok – úgy tűnik – kevésbé képesek védekezni a zaj hatásai ellen, s így nagyobb a kockázatuk a káros következményekkel szemben

Zajhatás Azoknak a gyerekeknek, akik fő közlekedési utak mentén laknak, magasabb a pulzusszámuk és a vérnyomásuk. A zajártalomtól szenvedő gyerekek iskolai teljesítménye rosszabb, mint az átlag. A gyerekek és a fiatalok tanulási nehézségei és korai halláskárosodásuk gyakran a túl magas zajterheléssel függ össze.

Zajhatás Az elfogadhatónál nagyobb zaj rontja a zajérzékeny intézmények rendeltetésszerű működését: zajos iskolában csökken az oktatás hatékonysága, kórházakban hosszabbodhat a gyógyulási idő. Zajos munkahelyeken csökken a teljesítőképesség, a tevékenység lelassul, nő a figyelmetlenség, a feszültség, romlik a koncentráció, mindez csökkenti a munkaintenzitást, növeli a balesetveszélyt. Zajos környezetben az emberek agresszívebbé válhatnak, romlanak az egymáshoz való kapcsolatok, csökken a segítségnyújtási készség

Zajhatás

Zajhatás Halláskárosodás mértéke

Zajhatás Számos állatfaj esetében sikerült kimutatni zaj által okozott károsodásokat. A zaj állatokra gyakorolt hatása nagymértékben függ, az egyed rendszertani besorolásától. Az állatok esetében a különböző hangok érzékelése kulcsfontosságú a túlélésük szempontjából, hallásuk többnyire jóval kifinomultabb és érzékenyebb, mint az emberé, így nagyobb mértékben reagálnak a zajokra. A zaj hatásai az állatok esetében is okozhat közvetlenül halláskárosodást, valamint közvetett hatásként befolyásolja viselkedésüket, szaporodásukat valamint táplálkozásukat.

Zajhatás A zaj vadon élő állatokra gyakorolt legnyilvánvalóbb hatása a menekülési reakció előidézése. A különböző fajok meglehetősen különböző módon reagálnak a zajhatásokra. Egyesek képesek hozzászokni a zajokhoz, jó példa erre a városlakó állatok népes csoportja. Azonban számos faj esetében egy hirtelen bekövetkezett hanghatás elég ahhoz, hogy sikertelen legyen egy szaporodási ciklus (ez különösen madarak esetében jellemző, amelyek a zavarás miatt véglegesen elhagyják fészküket).

Zajhatás További gerinces (hüllők, kétéltűek, halak) és gerinctelen fajok esetében is van káros hatása a zajnak. Halláskárosodás, táplálkozási és szaporodási rendellenesség, pánik reakció, kannibalizmus és akár 50%-os élethossz csökkenés tapasztalható zaj hatására.

Közlekedési zajok szociális költségei
WTP értéket (fizetési hajlandóság) a lakosság mennyit hajlandó kifizetni azért, hogy ne legyenek álmatlan éjszakái a zaj miatt (altató) WTP azt vizsgálja, hogy a normál, reális árnál mennyivel többet áldoznak a vásárlók arra, hogy elkerüljék a zajt és az ezzel járó kellemetlenségeket

Az éves szociális költségek mértékét a kutatók 30 és 46 milliárd euró közé teszik, ami a 22 tagállam GDP-jének a 0.4%-a. Ez az érték csak a közúti zajterhelésre vonatkozik, a vasúti közlekedés terhei további 2,3-2,5 milliárd euróra tehetők.

Zajcsökkentés szociális előnyei
Ha kevesebb zajhatás éri az embert, javulhat a koncentrálóképesség, jobban teljesítenek a munkahelyükön, ami a vállalatokat is ösztönzi arra, hogy a kötelező lépéseken túl is igyekezzenek biztosítani a zajterhelés-mentes munkakörülményeket a dolgozóinak. A zajcsökkentés az állam számára is hasznot jelent gazdaságilag. Az egészségügy kiadásai a zaj okozta betegségek számának lecsökkenése miatt ugyancsak kevesebbek lennének.

Ha a zajcsökkentés már a gépjárművek szintjén végre van hajtva, akkor a zajárnyékoló falak és egyéb szigetelések költségei sem az államot terhelik. Dán kutatások kiszámították, hogy az európai államok nagy részében minden forrásbeli decibel-csökkenés 100 millió eurós költségcsökkenést okoz –ez az az összeg, amit az utólagos terhelés-csökkentésre fordítottak volna.

hangteljesítményszint
Zajcsökkentés emisszió hangteljesítményszint transzmisszió immisszió hangnyomásszint hangintenzitásszint

Zajcsökkentés megelőzés: várostervezés
emissziócsökkentés a zajforrásnál: kisugárzott zajteljesítmény csökkentése – aktív védekezés (pl. a berendezés vagy a technológia módosítása, gépjárműforgalom kitiltása) transzmisszió csökkentése az átviteli úton: a zajterjedési viszonyok módosítása – passzív védekezés (pl. gépek tokozása, zajvédő falak) immissziócsökkentés a vevőnél: a vevőt érő zajterhelés kiküszöbölése – passzív védekezés (pl. zajvédő sisak, füldugó)

Zajcsökkentés Gépzaj Közúti közlekedési zaj

Gépzaj csökkentése zajcsökkentett (zajszegény) géptípust kell kifejleszteni, itt lehetőség van a konstrukció megváltoztatására meglevő géptípus zaját kell a felhasználás helyén csökkenteni a tervezés legfontosabb kiinduló adata a gép zajteljesítmény-szintje, ha nincs gyári adat, a teljesítmény-szintet méréssel kell meghatározni zajcsökkentés esetén meg kell határozni a színképet is

Gépzaj csökkentése A mechanikai eredetű zajok csökkentésének főbb lehetőségei: rezgéstanilag méretezett alapozás, a gép dinamikus kiegyensúlyozása; a fordulatszám csökkentése (hátrány a teljesítmény csökkenése) a gép rendszeres karbantartása, kenése, a kopott alkatrészek cseréje

Gépzaj csökkentése Rezgésszigetelt (rugalmas) gépalapozás
présgép alapozása (1. rezgésszigetelő anyag; 2. betonalap); b) szivattyú rezgéscsillapító elemekre való felállítása

Gépzaj csökkentése felületek rezgésének csökkentése egyrészt merevítéssel, másrészt az anyag alkalmas megválasztásával (pl. fa, műanyag alkalmazásával rezgő felületek felületnagyságának csökkentése

Gépzaj csökkentése egyes elemek (lemezek, felületek, rudak, csövek) rugalmas csatlakoztatása pl. rugalmas alátétekkel a gép többi részeihez, ezáltal a rezgést nem viszik át olyan elemekre, amelyeknek rezgése felesleges; fémes, kemény alkatrészek ütközésének kiküszöbölése, helyettesítése műanyaggal

Csővezeték testhang-szigetelése
Gépzaj csökkentése Csővezeték testhang-szigetelése 1. nem szigetelt csőszerelés; 2. helytelen testhangszigetelés acélrugóval; 3. csőbilincs rugalmas betéttel

Gépzaj csökkentése Tokozás:
A gépek zajkibocsátása eredményesen csökkenthető, ha a gépet tokkal vesszük körül. Teljesen zárt tokkal, helyes kialakítással igen nagy zajcsökkenés érhető el. A tokon lehetnek ablakok, ajtók, a megmunkálandó anyag be-és kivitelére csillapított nyílások. Zárt tok esetén külön megoldandó feladat a gép hűtése Ha a gép kezelése nem teszi lehetővé a teljes körülzárást, részleges tokozást alkalmazhatunk. Részleges tokozás esetén az elérhető zajcsökkentés igen korlátozott.

Gépzaj csökkentése gép

Gépzaj csökkentése Hanggátló szerkezetek
csendes és zajos tereket elválasztó szerkezetek (pl. géptermet a vezérlőhelyiségtől elválasztó fal, épületek hangszigetelő nyílászárói) gép1 gép2 kezelő

Gépzaj csökkentése Mobil zajárnyékoló

Gépzaj csökkentése Zajvédő fülkék
A zajvédő fülkék (kezelő fülkék) a zajos környezetben teljes védelmet nyújthatnak a fülkében tartózkodó számára. Akkor előnyösek és hatékonyak, ha pl. a gép kezelése nem igényli a gép mellett való tartózkodást, hanem elegendő csak a gép külső figyelése, irányítása. A zajvédő fülkék sok tekintetben hasonlók a tokokhoz, csak épp a zajforrás és a megfigyelő helyzete fordított.

Gépzaj csökkentése

Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
Zajcsökkentés a gépjárművek szerkezeti változtatásai nélkül zajkibocsátás-vizsgálati eredményei egyértelműen mutatják, hogy ugyanolyan típusú járművek zajszintje között is jelentős különbség adódhat gyártási-szerelési körülmények közti különbségre vezethető vissza, így a gyártási és szerelési fegyelem növelésével a zajszint szerkezeti változtatás nélkül is csökkenthető

vezetési stílusa közti különbség : kisebb fordulatszámokon való üzemelés kisebb zajkibocsátással jár együtt, mint a agyfordulatszám melletti „padlógázas” gyorsítás, mely ugyancsak fokozza a zajemissziót „sportos” vezetéssel együtt járó, a gumiabrocs-zajt is megnövelő nagy gyorsítások kisebb sebességfokozatokban történő hosszú „kihúzatás

és hirtelen fékezések hangtompító betétek kiszerelésével ajtók csapdosásával, stb. oktatásnak és a tömegtájékoztatási eszközöknek igen fontos szerepük van

Zajcsökkentés a szerkezet megváltoztatásával a gerjesztő hatások elkerülése jelenti a leghatásosabb módot a zajcsökkentésre kb. 10 dB csökkenés érhető el motor tervezési adatai, a fordulatszám stb. zajforrás tokozása, hangszigetelése gumiabroncs-zaj

A járműpark megújulásának elősegítése Gyártási technológia (hibrid hajtás) Induláskor és kis sebességnél csak a villanymotor dolgozik (városi közlekedés). Kedvező energiafelhasználás Kevesebb káros anyag kibocsátás Karbantartás Geometria kialakítása

Útburkolat típusa, minősége (kátyú mentesítés) Suttogó aszfalt A nyitott szemszerkezetű (porózus) kis szemméretű aszfaltok adják a legjobb eredményt zúzalékvázas masztixaszfalt (ZMA) Splittmastix aszfalt (SMA)

Zajcsökkentés forgalomszervezési/szabályozási eszközökkel a közúti forgalom (bizonyos járműfajták) sebességének korlátozása (ellenőrzés) a közúti forgalom nagyságának, volumenének korlátozása, bizonyos gépjárművek (pl. nagyteher) áthaladásának megtiltása egész nap/éjjel a forgalom elterelése; a jelzőlámpák összehangolt szabályozása, forgalomtól függő szabályozás, a jelzőlámpák éjszakai kikapcsolása (villogó sárgára állítása); a különböző sebességű gépjárművek részére külön forgalmi sáv kijelölése; a sebességváltozást szükségessé tevő okok, forgalmi akadályok előjelzése.

A forgalom nagyságának csökkenése %-ban Az LAeq hangnyomásszint csökkenése dB-ben 10% 0,5 dB 20% 1,0 dB 30% 1,6 dB 40% 2,2 dB 50% 3,0 dB 75% 6,0 dB

A tehergépjármű forgalom csökkentése Zajszintcsökkenés LA dB A teherforgalom részaránya 5% 10% 20% 30% 50% 100% 3,5 5 8 10 15,5 75% 2,0 3 4,5 5,5

Interaktív sebesség ellenőrző tábla

a forgalom elterelése a sűrűn lakott városrészekből más útvonalakra pl.: átmenő forgalom elterelése a várost elkerülő utakra hátránya: a kerülő (hosszabb) útvonalakon nő a zajterhelés  nagyobb területet érinthet .

a jelzőlámpák összehangolt szabályozása (Fuzzy-módszer), forgalomtól függő szabályozás, a jelzőlámpák éjszakai kikapcsolása (villogó sárgára állítása) A közúti jelzőlámpák összehangolásával 0,5-3 dB zajcsökkenés érhető el. a különböző sebességű gépjárművek részére külön forgalmi sáv kijelölése a sebességváltozást szükségessé tevő okok, forgalmi akadályok előjelzése sávszűkítés

komplex intézkedések a tömegközlekedés fejlesztésére és részarányának növelésére a városi közlekedésben sűrű tömegközlekedési hálózat, nagy járatsűrűség, relatív olcsóság, tömegközlekedési csomópontoknál parkolóhelyek létesítése (P+R) átmenő forgalom kitiltása a lakóövezetekből, belváros egyes részeiből a forgalom teljes kitiltása, stb. körforgalom alkalmazásával kisebb a zajszint

Egyéb meglevő épületek hangszigetelése

Homlokzati falak szigetelés szálas szerkezetű – üveggyapot, kőzetgyapot alapanyag jó hangszigetelő anyagok rendszerint jó hőszigetelők is, fordítva nem biztos hanghullám áthalad a szálas anyagon, súrlódás alakul ki, a hangenergia egy része átalakul hővé ablakok, belső terek szigetelése.

új utak/épületek tervezésekor zajvédelmi szempontok figyelembe vétele szükséges védőtávolságok az úttervezési szabályozásnál (pl.: 160…350 m, I. és II. rendű főút 50…75 m)

A védőtávolság hatása

Az úthálózat kialakításának zajvédelmi kedvező lehetőségei hierarchikus úthálózat kialakítása a fő és átmenő forgalom meghatározott útvonalakra koncentrálásával

a távolsági forgalom részére elkerülő utak építése a települések fejlesztési terveinek figyelembevételével

a fokozott védelmet igénylő területekről (például lakó- és üdülő területek) az átmenő forgalom kitiltása, csak a célforgalom engedélyezése a különböző közlekedési útvonalak (közút-vasút), és a különböző közlekedési létesítmények (autóbusz végállomás, pályaudvar stb.) koncentrálása közös közlekedési területre a jól belátható csomópontok tervezése

A területrendezés, településfejlesztés során arra kell törekedni, hogy a különböző használatú területeket és létesítményeket minél kisebb mértékben terhelje a más területekről, létesítményektől érkező zaj. a közlekedési hálózat és a településtervezés összehangolása (pl. repülőtéri védőövezetekben építési korlátozás, főutak esetén a védőtávolság betartása stb.), a főutak mellé elsősorban intézmények, kereskedelmi-szolgáltató létesítmények és nem lakóterület telepítése

az ipari területeknek, szolgáltató létesítményeknek a helyközi forgalmat kiszolgáló közlekedési útvonalakhoz közeli elhelyezése kedvező zajvédelmi szempontból nem megfelelő elhelyezés zajvédelmi szempontból helyes elhelyezés

Zajcsökkentés a zajterjedés akadályozásával

Növénysáv, erdő közlekedési zaj: 50 m széles erdősáv szükséges autóút esetén lombhullató növényzet: télen a zajcsökkentő hatás elhanyagolható

Földtöltés, domb nagy terület védelme esetén célszerű alkalmazni előnye: természetesnek hat, vizuálisan illeszkedik a tájba növényekkel való beültetés esetén növelhető a zöldfelület olcsóbb lehet, ha az anyag rendelkezésre áll (pl. építkezés); tartós, kevesebb karbantartást igényel hátránya: nagy helyigény a megfelelően dús növényzet kifejlődése évekig tarthat alacsony hatékonyság 25º

A határoló felület (pl.: fal) a beeső Ib intenzitású hangot részben elnyeli (Ie) részben visszaveri (Iv) részben pedig átereszti (Ia), azaz a hanghullám a fal másik oldalán kilép. Ib = Iv + Ie + Ia

A falra jellemző tényezők
Veszteségi tényező: a falban elnyelődő (hővé alakuló) és a beeső intenzitás aránya  = Ie / Ib Visszaverődési tényező: a visszaverődő és a beeső intenzitás aránya  = Iv / Ib Átvezetési tényező: a falon áthaladó és a beeső intenzitás aránya  = Ia / Ib  +  +  = 1

A falra jellemző tényezők
Elnyelési tényező: a vissza nem vert energiahányad összesen  = (Ie + Ia)/ Ib =  +  A fenti tényezők értéke függ: a fal anyagától a beesési szögtől a frekvenciától

Zajárnyékoló fal (hanggát): a védendő objektumot „eltakarja” a zajforrás elől. forrás vevő

Elérhető zajcsökkentést meghatározó tényezők a falnak a zajforráshoz és a védendő létesítményhez viszonyított helyzete a hanggátat a zajforráshoz lehető legközelebb célszerű elhelyezni fal anyaga, szerkezete, vastagsága fal magassága és hosszúsága

mozgó zajforrás esetén: a vevő felől nézve a hanggát 160º-os szöget fedjen le 160º

Zajárnyékoló falak elhelyezése kijárási lehetőség biztosítása mellett

Zajvédő fal hangvisszaverő típus hangelnyelő típus: a fal zajforrás felőli felülete valamilyen porózus anyagból készül (pl. üveggyapot, kőzetgyapot, poliuretán), akkor alkalmazzák, ha a visszavert hang jelentős zavaró hatást okozna

Elhelyezési lehetőségek

többsávos utak: a sávok közé helyezett második hanggát csökkenti a távolabbi sávokból érkező zajt

hajlított fal: közelebb kerül a zajforráshoz, ezért kisebb magasság szükséges

Alagút

Esztétika Városképet rontó fal

Környezetbe illeszkedő fal

a megfelelően kialakított fal (anyagválasztás, növényzet) kedvezően befolyásolja a látképet

Általában előregyártott elemek (beton, műanyag, fém, ezek kombinációja) Fémlemez anyaga: alumínium, acél, rozsdamentes acél általában hangelnyelő típusú fal hangelnyelő anyag: üveggyapot kőzetgyapot perforált fém előlap hangelnyelő anyag acél tartóoszlop fém hátlap

Előny: kis tömeg alacsony ár Hátrány: fém tolvajok korrózió sérülékeny

Fabeton A zajforrás felöli oldalon fagyapot réteg kerül elhelyezésre, míg a fal belsejében akusztikai és szilárdsági előírásoknak megfelelő szigetelő anyag kerül beépítésre. A panel hátoldala cementkötésű falapokból áll, a hézagmentes fafonatnak elsődlegesen esztétikai funkciója van.

Előny jó léghanggátlási mutatók könnyen és gyorsan telepíthető könnyen szállítható egyszerűen javítható falszakaszok Hátrány viszonylag magas ár fafonatos falak fokozottan érzékenyek a mechanikai hatásokra és a tűzre

Kővel kitöltött fal időjárás állóság, hangelnyelő tulajdonság, karbantartás mentesség, vandalizmussal szembeni ellenállás. Magyarországon forgalmazó már van, de ilyen típusú fal még nem épült.

Beton, visszaverő típusú Előny: olcsó variálható, rengeteg felület és forma megvalósítható gyorsan építhető Hátrány olcsó megoldásai nem esztétikusak vizuálisan „nagy tömeget” jelent

Beton, elnyelő típusú Szemcsés beton

Tömör tégla: visszaverő fal, Perforált tégla: elnyelő fal Előny megfelelő környezetben esztétikus zajvédelem mellett határozott fizikai elválasztó objektum is hatékony zajvédő Hátrány nagy munkaigény ezáltal költséges is körülményes a falszakasz javítása, komoly alapozást igényel

Műanyag, ütésálló üveg, akrilüveg, PVC, PE Előny: könnyen megmunkálható és alakítható bármilyen felület és forma egyszerűen elkészíthető, variálhatóság, színezhető olcsó gyors és egyszerű sorozatgyártás egyszerűen javítható Hátrány: sérülékeny tűzveszélyes UV-ra érzékeny

Átlátszó falak: edzett üveg vagy műanyag pl: akrilüveg Előny: átláthatóság esztétikus nem jelent akkora „vizuális tömeget“ mint a hagyományos falak egyszerűen cserélhető panelek Hátrány: rendkívül költséges Sérülékeny egyes típusok fokozottan tűzveszélyesek vandalizmus” (pl.: graffiti)

Fa kedvező vizuális hatás gyakran alkalmazzák kisebb lakóházak védelmére („kerítésként”)

„Bio-falak”: a szerkezetnek szerves része a növényzet Leggyakrabban acél illetve beton vázrendszerre telepített, táptalajon növekvő növényzet szimbiózisa biztosít egyszerre zajvédelmet és esztétikai értéket környezetében.

növényzet acélváz öntözőcső táptalaj acélrács és geotextil talajszint alapozás beton/fa panelek föld növényzet

Előnye természetesnek hat növeli a zöldfelületet földtöltéshez képest kisebb helyigény Hátrány folyamatos karbantartás, öntözést igényel dús növényzet kialakulásához idő kell

A jövő zajcsökkentő megoldásai
Megújuló energia, fotovoltaikus elemek

A jövő zajcsökkentő megoldásai
Foto katalízis eljárás elvi sémája: Az eljáráskor a fény ultraibolya sugárzásának hatására a zajárnyékoló fal titán-dioxid-bevonata elektronokat szabadít fel, amely a levegő oxigénmolekuláját aktiválja. Az így aktivált oxigén a NOx-el reakcióba lépve stabil N vegyületet hoz létre, amelyet a zajárnyékoló falat bevonó anyag semlegesíteni tud. Ezt követően a zajárnyékoló fal felületéről a semlegesített anyag egyszerűen lemosható (például csapadékvízzel)

Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés