Készítette: dr. Hajdu Klára

Az előadások a következő témára: "Készítette: dr. Hajdu Klára"— Előadás másolata:

1 Készítette: dr. Hajdu Klára
Az Európai Unió környezetjogi szabályozása, a környezethasználat engedélyezésének feltételei Magyarországon Készítette: dr. Hajdu Klára 2012. november

2 A). Az Európai Unió környezetjogi szabályozása
Az Európai Unió környezetpolitikája – akcióprogramok Az Európai Unió létrejötte november, a Maastrichtban aláírt szerződés hatályba lépése Az Unió alappillérei: három európai közösség ( Európai Szén-és Acélközösség, Európai Gazdasági Közösség, Európai Atomenergia Közösség) – első pillér az Európai Közösségek intézményrendszere, valamint közösségi vívmányok ( acquis communautaire), közös kül-és biztonságpolitika, bel-és igazságügyi együttműködés – második és harmadik pillér Római Szerződés (1957) – nem tartalmazott környezetpolitikára vonatkozó rendelkezéseket, a gazdasági integráció volt középpontban

3 A környezetvédelmi szabályozás kezdetei
Az első irányelvek: veszélyes anyagok osztályozása, csomagolása, megjelölése Állam-és kormányfők párizsi csúcstalálkozója – 1972, az elfogadott nyilatkozat tartalma: - a gazdasági növekedés nem végcél - az életminőség és az életszínvonal javítását kell eredményeznie - különös figyelmet kell szentelni a kézzel nem fogható értékeknek és a környezet védelmének A Bizottság által kidolgozott első környezetvédelmi akcióprogram – elfogadása:kormányfői nyilatkozattal ( később tanácsi határozattal)- 1973

4 Az első környezetvédelmi akcióprogram
Jelentősége: lerakta a közösségi környezetpolitika alapjait Fő részei: célok, alapelvek, a közösségi tevékenység általános területeinek meghatározása A környezet védelme és fejlesztése érdekében szükséges konkrét közösségi tevékenységek részletezése A program általános célja: a Közösség polgárai életkörülményeinek, életminőségének, környezetének és életfeltételeinek javítása, embert szolgáló növekedés, s a növekedés összeegyeztetése a természetes környezet megőrzésének parancsoló, egyre növekvő szükségességével

5 Az első környezetvédelmi akcióprogram
A közösségi környezetpolitika közvetlen céljai: A szennyezés, a környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése, megszüntetése Kielégítő ökológiai egyensúly fenntartása A természeti erőforrások ésszerű felhasználásának biztosítása A fejlődés minőségi követelményeinek megfelelő irányítása, különösen az élet-és munkakörülmények javításával A környezeti szempontoknak a várostervezésben és földhasznosításban való erőteljesebb figyelembevétele A környezeti problémák közös megoldásának keresése a Közösségen kívüli tagállamokkal, nemzetközi szervezetekben

6 Az első környezetvédelmi akcióprogram
A megfogalmazott, a közösségi környezetpolitika alapjait meghatározó alapelvek: A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál történő fellépés A környezeti hatások figyelembevétele A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása A tudomány és technika környezetvédelmi célú fejlesztése A szennyező fizet alapelve Az egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak A fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele Az Európai Közösség és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell. A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása A tagállamok környezeti politikájának összehangolása és harmonizálása

7 A második akcióprogram
A második környezetvédelmi akcióprogram (1977) lényeges elemei: A víz-, levegő- és zajvédelem, a természeti erőforrások ésszerű hasznosítása kérdéseinek elsőbbsége A szennyezés, a hulladékok keletkezése, a földhasznosítás területén a megelőzést szolgáló eszközök, mechanizmusok fontosságának kiemelése Környezeti hatásvizsgálat és értékelés rendszerének kidolgozása Gazdasági eszközöknek a környezetvédelem szolgálatába állítása A környezeti információszolgáltatás rendszerének kiépítése

8 A harmadik és negyedik környezetvédelmi akcióprogram
A harmadik környezetvédelmi akcióprogram (1983)jellemzői: Erőteljesebb hangsúly helyezése a megelőzés alapelvére Újdonsága: a környezetvédelmi szempontok integrálása az egyes gazdasági tevékenységek tervezésébe, fejlesztésébe A tagállamok fokozott ellenőrzése a környezetvédelmi jogszabályok betartása területén A negyedik környezetvédelmi program (1987) – a közösségi környezetpolitika új szakasza ( Egységes Európai Okmány- a Római Szerződés kiegészítése környezet címmel) Főbb jellemzői: A környezetvédelem a további gazdasági előrehaladás feltétele Foglalkozik a környezeti politika gazdasági és foglalkoztatáspolitikai vonatkozásaival, a környezetvédelem gazdasági eszközeivel Fontos területei: szennyező fizet elv és a felelősség kérdése, a szennyezések megelőzésének és ellenőrzésének módszerei - az integrált megelőzés és ellenőrzés irányába lépve

9 Az ötödik akcióprogram
Az ötödik környezetvédelmi akcióprogram (A fenntarthatóság felé ) – az Unió létrehozása, a Maastrichi Szerződés hatályba lépése alakítja tartalmát, valamint a Rio de Janeiróban megrendezett környezet és fejlődés konferencia dokumentumai Három fő része: Az Európai Közösség környezetre és fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiája és politikája A Közösségnek a nemzetközi színtéren betöltött szerepének meghatározása A program prioritásai- költségek meghatározásával

10 Az ötödik akcióprogram
A program által képviselt új szemlélet elemei: A környezetet károsító, a természeti erőforrásokat pusztító legfontosabb tevékenységekre koncentrál A hátrányos trendek megfordítását kezdeményezi – a jelen és jövő generációk társadalmi-gazdasági jóléte és növekedése érdekében A megosztott felelősség elve alapján a társadalom magatartásában változást kíván előidézni A felelősség megosztása az alkalmazott eszközök körének szélesítésével

11 Az ötödik akcióprogram
A program prioritásai: az éghajlatváltozás savasodás és levegőszennyezés természeti erőforrások és biológiai sokféleség pusztulása vízkészletek csökkenése és szennyezése települési környezet romlása tengerpartok pusztulása hulladék A program által kiemelt öt szektor: Ipar Közlekedés Energetika Mezőgazdaság Idegenforgalom Az akcióprogram által elért reformok területei: A jogalkotás fejlesztése A végrehajtás erősödése A politikai szempontok integrációja A társadalom bevonása Környezeti felelősség Az Európai Környezetvédelmi Hivatal tevékenysége A végrehajtásról készült jelentések

12 Hatodik környezetvédelmi akcióprogram
A hatodik környezetvédelmi akcióprogram ( Kezünkben a jövőnk ) prioritásai: Az éghajlatváltozás megállítása Természetvédelem, biológiai sokféleség megőrzése A környezet-egészségvédelem, humánegészségügy Természeti erőforrások megőrzése, fenntartható használata és a hulladékgazdálkodás A változtatások eszközei: A meglévő jogszabályokban foglaltak betartása, megvalósítása- jogérvényesítés Környezetvédelmi szempontok integrálása az egyéb közösségi politikákba Szoros együttműködés a gazdasággal, fogyasztókkal, a környezetvédelmi költségek internalizálása, fogyasztói szokások befolyásolása A polgárok környezeti adatokhoz, információkhoz való hozzáférésének elősegítése Környezettudatos területhasználat előtérbe helyezése

13 Az Európai Unió környezeti jogának alkotmányos alapjai
Az alkotmányos alapok hiánya, a un. benne foglalt hatáskör elvének alkalmazása: Római Szerződés 100. és 235. cikk: - kötelező irányelvek bocsáthatók ki olyan területen, amely közvetlen hatást gyakorol a piac létrehozására és működésére – a tagállamok korlátozó (környezetvédelmi) intézkedései akadályozhatják a piac zavartalan működését - a Közösség céljainak megvalósítását szolgáló jogalkotó hatáskör biztosítása – alap a környezetminőségi, természetvédelmi jogszabályok megalkotására

14 Alkotmányos alapok – az Egységes Európai Okmánytól a Nizzai Szerződésig
A Római Szerződés átfogó módosítása – Egységes Európai Okmány (1986) – általános legitimáció megteremtése, Környezetről szóló, VII. cím ( 130 r-130 s cikk)beillesztése a szerződésbe A rendelkezések tartalma: A környezetvédelmi szabályozás céljainak felsorolása A legfontosabb környezetvédelmi alapelvek megjelenítése A környezeti tevékenység szintjének meghatározás, szubszidiaritás elvének megjelenése Nemzetközi együttműködés terén megosztott hatáskör A döntéshozatal eljárási rendjének meghatározása ( főszabályként:a Tanács egyhangú döntéshozatala, a Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációt követően ) A döntések formáinak meghatározása: irányelvek, döntések vagy kötelező erővel nem bíró ajánlások, vélemények

15 Alkotmányos alapok Az európai unió jogrendszerének jogforrásai:
Rendelet – általános érvényű, kötelező és közvetlenül végrehajtandó, a Közösség Hivatalos Lapjában kell megjelentetni, közvetlenül részévé válik a nemzeti jogrendszernek ( pld. ökocimke, hulladékszállítás, állati melléktermékek kezelése), hatályba lépésétől hatályos Irányelv ( direktíva) – kötelező, a tagállamoknak meghatározott határidőn belül ( 2-3 év) kell a belső jog részévé tenni, a valamennyi tagállamra kötelezőeket meg kell jelentetni a Hivatalos Lapban, a legjobban preferált jogforrás a végrehajtás módszerének rugalmassága miatt (Pld. hulladékok, hatásvizsgálat, integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés) Határozat – csak a címzettek részére kötelező, egy-egy tagállam vagy program kérdéseiben, végrehajtási szinten dönt, a fontosabbakat közzé kell tenni a Hivatalos Lapban, a hatályba lépés napjától kötelező Ajánlás vagy vélemény – nem kötelezőek, azonban befolyásolják a jogalkalmazást

16 Alkotmányos alapok További rendelkezések a módosított Szerződésben:
A legkisebb szigor klauzulája ( 130 s)– a tagállamok eltérhetnek a közösségi szabályozástól, de csak a nagyobb szigor irányában Minősített többségű döntéshozatal, együttműködési eljárásban ( új 100 a) lehetősége- a Tanács és Parlament A védelem magas szintjének zsinórmértékű meghatározása az egészségre, a környezetvédelemre, a biztonságra, a fogyasztóvédelemre Védelmi záradék – minősített többséggel elfogadott harmonizációs eszköz meghozatalát követően, az eltérő nemzeti rendelkezések alkalmazása esetén a Bizottság megerősítését kell kérni ( önkényes diszkrimináció, leplezett kereskedelmi korlátozás)

17 Alkotmányos alapok Maastrichti Szerződés (1992) – az Európai Unió létrejötte, jelentős változás a szabályozásban nem következett be, azonban: - A Preambulum: a környezetvédelem integráló szerepének hangsúlyozása A módosított Római Szerződés 2. cikke: a Közösség céljai közé emeli a fenntartható fejlődést A környezeti politikát a Közösség tevékenységek és politikák bővített körében helyezi el A szubszidiaritás elvét általánossá teszi Megújítja a környezeti jogalkotásra vonatkozó szabályokat: minősített többségű döntést tesz általánossá, bevezeti az un. együttdöntési eljárást, ezzel a Parlament egyenrangú jogalkotóvá válik

18 Alkotmányos alapok Az Amszterdami Szerződés (1997) lényeges rendelkezései: Az Unió kifejezett célja a gazdasági és társadalmi haladás előmozdítása - a fenntartható fejlődés alapulvételével A környezetvédelmi követelmények integrálása elvének további erősítése A döntéshozatali eljárás további egyszerűsítése: fő szabály az együttdöntési eljárás, a Parlament vétójoga mellett A módosított un. védelmi záradék kiterjeszti az időleges tagállami eltérés lehetőségét ( nem gazdasági jellegű, környezeti okból való eltérés, ha a harmonizációs eszköztől eltérés akár régi, akár új jogszabály alkalmazásával történik), valamint nemcsak a döntést kell megküldeni, a döntés alapjairól is tájékoztatást kell adni, s a Bizottságnak 6 hónapja van a jóváhagyásra vagy elutasításra Nizzai Szerződés ( 2001) – jelentős változás a környezetvédelmi fejezetben nem következett be

19 Általános jogi alapelvek, az Unió horizontális jogalkotása
Az EU környezetjogának az Európai Bíróság által megerősített általános jogelvei: Az arányosság elve A közösségi jog közvetlen jogi hatálya A szubszidaritás elve Horizontális jogalkotás : az EU környezetvédelmi jogi szabályozás általános része, a környezetgazdálkodás általános kérdéseire vonatkozó jogszabályok Horizontális szabályok: hatásvizsgálat, stratégiai hatásvizsgálat környezeti információ szabadsága ökocímke EMAS – környezeti menedzsment és auditálás rendszerei felelősség rendszere

20 B.)A környezethasználat feltételei Magyarországon
Környezetvédelmi igazgatás eszközei 1. Közvetlen eszközök a.) Megelőzést szolgáló eszközök: - engedélyek, amelyek közül a legjelentősebbek - környezetvédelmi engedély (környezeti hatásvizsgálat alapján) - egységes környezethasználati engedély, - környezetvédelmi működési engedély (felülvizsgálat alapján) - környezetvédelmi teljesítményértékelés - szakhatósági állásfoglalások b.) Kötelezést tartalmazó eszközök - tevékenységre vagy magatartásra kötelezés - tiltás, korlátozás - abbahagyásra kötelezés c.) Együttműködési típusú eszközök (hatósági szerződés) d.) Ellenőrzés /a.) és c.)-hez is kapcsolódhat/ - önellenőrzés, társadalmi ellenőrzés, hatósági ellenőrzés 2. Közvetett eszközök a.) szankciók lehetőségei, felelősségi eszközök b.) gazdasági szabályozó, piacbefolyásoló eszközök

21 A környezethasználat engedélyezése
I. A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. tv. – Kvt.) szabályozása A környezethasználat engedélyezése új feltételeinek szabályozása: Kvt. leglényegesebb módosítása, évi CXXVII. tv. – hatály december 30-tól A környezethasználat engedélyezése: – környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek – környezetvédelmi engedély – egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben – egységes környezethasználati engedély – környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén – környezetvédelmi működési engedély – az előző pontok hatálya alá nem tartozó tevékenységek esetében – a Kvt. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben – a környezethasználó kérelmére kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély – az előzőek hatálya alá nem tartozó tevékenység esetében – külön jogszabály alapján a környezetvédelmi hatóságok által kiadott határozat vagy a környezetvédelmi hatóságok szakhatósági állásfoglalása alapján más hatóság kiadott határozat jogerőre emelkedését követően kezdhető meg vagy folytatható.

22 A tv. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetben a környezethasználó által a környezetvédelmi hatósághoz tett bejelentés alapján is folytatható tevékenység. Eltérő eljárás lehetősége: törvényi szabályozás alapján, a gyorsforgalmú utak, Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények tekintetében A hatásvizsgálat-köteles, továbbá egységes környezethasználati engedély-köteles tevékenységek esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez külön jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás szükséges, az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó rendelkezik környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedéllyel. A kiadandó engedély tartalma nem lehet ellentétes a környezetvédelmi, illetőleg egységes környezethasználati engedéllyel.

23 1. Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció
a.) Előzetes vizsgálati eljárás Előzetes vizsgálati eljárást kell lefolytatni, ha a tevékenység a környezetvédelmi hatóság mérlegelésétől függően hatásvizsgálat-köteles vagy azt törvény írja elő. Az eljárás lényege, hogy a felügyelőség ebben az eljárásban dönt, a tervezett tevékenység - környezeti hatásvizsgálati, - egységes környezethasználati engedélyezési (IPPC) vagy - más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e és meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. A kérelem tartalmi követelményeinek meghatározása és a részletes eljárási szabályok külön jogszabályban: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Kormányrendeletben (R) történik. Ügyintézési határidők: 45 nap

24 b.) Előzetes konzultáció
A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha a tevékenység nem a felügyelőség mérlegelésétől függően hatásvizsgálat-köteles vagy ha kizárólag egységes környezethasználati engedély-köteles.

25 2. Környezeti hatásvizsgálati eljárás
Lényege: a környezetre jelentős, ill. várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A hatásvizsgálat (khv.) szükségességének szabályozása : - az R.-ben meghatározott tevékenységek esetében mindig kell végezni hatásvizsgálatot = 1.sz. melléklet szerinti tevékenységek - az R.-ben meghatározott egyes tevékenységek esetében a felügyelőség mérlegelési jogkörben dönt az R.-ben meghatározott szempontok alapján = 3.sz. melléklet szerinti tevékenységek A kérelmező a hatásvizsgálat eredményeit hatástanulmányban mutatja be, ennek tartalmi követelményeit a R. 6. sz. melléklet tartalmazza.

26 3. Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
Az eljárás lényege, hogy az R.-ben meghatározott tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani. Részletes szabályait az R. tartalmazza.

27 4. A fenti és R.-ben részletezett eljárások eredményeképpen hozható döntések, azok nyilvánosságra hozatala, visszavonás szabályai (módosítás szabályai a R.-ben) Döntések: a., - az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntések (részletesen II. fejezetben) - khv-köteles tevékenység vagy jelentős módosítása esetén – környezetvédelmi engedély - IPPC-listás tevékenység esetén – egységes környezethasználati engedély - khv- és egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá egyaránt tartozó tevékenység esetén – egységes környezethasználati engedély b., - a kérelem elutasítása

28 A hatóság a Kvt. szerint a határozatot – jogerőre tekintet nélkül – nyilvánosan közzéteszi (a határozat nyilvános közzététele a Ket. alapján). A környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély visszavonásának esetei A felügyelőség visszavonja: - a tevékenységet 5 éven belül nem kezdték meg, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési tevékenységet nem kezdték meg - a jogosult nyilatkozik arról, hogy az engedéllyel nem kíván élni - ha az engedélyezéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

29 II. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezés szabályozás feltételei a 314/2005.(XII.25.) Kormányrendelet alapján A rendelet hatálya, fogalomrendszere - az 1-3. sz. mellékletek szerinti tevékenységekre - 1. sz. melléklet: mindig hatásvizsgálat-köteles tevékenységek - 2. sz. melléklet: egységes környezethasználati engedély-köteles tevékenységek - 3. sz. melléklet: a felügyelőség mérlegelése alapján hatásvizsgálat-köteles tevékenységek, valamint - ezen tevékenységek jelentős módosítására terjed ki

30 A tevékenységek megkezdéséhez szükséges engedélyek, ha a tevékenység
a., csak az 1.sz. mellékletben szerepel - környezetvédelmi b., ha az 1. és 2. sz. mellékletben egyaránt szerepel - környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján kiadott egységes környezethasználati c., csak a 2.sz. mellékletben szereplő tevékenység esetén egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján kiadott egységes környezethasználati d., csak a 3.sz. mellékletben szereplő tevékenység esetén és környezeti hatásai jelentősek, környezeti hatásvizsgálati eljáráson alapuló környezetvédelmi e., ha a 2. és 3.sz. mellékletben egyaránt szerepel ea., és várható környezeti hatási jelentősek, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati eljáráson alapuló egységes környezethasználati, eb., ha a 2. és 3.sz. mellékletben egyaránt szerepel, és várható környezeti hatásai nem jelentősek, egységes környezethasználati eljáráson alapuló egységes környezethasználati engedély alapján kezdhető meg.

31 Ha a tevékenység a 3.sz. mellékletben szerepel, azonban nem éri el a 3. sz. mellékletben meghatározott küszöbértéket vagy a 3. sz. mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, de a felügyelőség más hatósági, vagy szakhatósági eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, akkor környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján kiadott környezetvédelmi engedély szükséges a tevékenység megkezdéséhez. A környezethasználó kérelmére a felügyelőség – előzetes vizsgálati eljárás nélkül – környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha környezethasználó olyan tevékenység folytatását tervezi, amely a 3. sz. mellékletben szerepel. A b., és ea., pontok esetében a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati eljárásokat a hatóság – az ügyfél kérelmére - összevontan vagy összekapcsoltan folytatja le. A hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a 275/2004.(X.18.) Kormányrendelet Natura hatásbecslésre vonatkozó szabályaira tekintettel kell lefolytatni. Ha a felügyelőség más hatóság eljárásában azért nem jár el szakhatóságként, mert a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az eljáró hatóság az eljárás megindításáról a felügyelőséget tájékoztatja, továbbá számára az eljárást lezáró döntését megküldi.

32 A jogszabály által használt fogalmak
- érintett nyilvánosság (a környezetvédelmi társadalmi szervezetek mindig érdekelteknek tekintendők) - környezethasználó - jelentős módosítás meghatározása az 1. és 3.sz. mellékletek szerinti tevékenységek esetében - az IPPC eljárás szempontjából - új és meglévő létesítmény az IPPC eljárás szempontjából - 2.sz. melléklet szerinti tevékenységek - jelentős változtatás - jelentős változás - létesítmény fogalma - kapcsolódó létesítmény - összetartozó tevékenység

33 2. Előzetes vizsgálati eljárás és előzetes konzultáció részletes menete
a.) Előzetes vizsgálat A környezethasználó akkor köteles előzetes vizsgálat iránti kérelmet benyújtani, ha olyan tevékenység megvalósítását kezdeményezi, amely - a 3. sz. mellékletben - 2. és 3. sz. mellékletben egyaránt szerepel - összetartozó tevékenységnek minősül. A környezethasználó előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezhet, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. sz,. mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az abban megállapított küszöbértéket nem éri el vagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a 2. sz. mellékletbe. Ha a felügyelőség megállapítja, hogy a tevékenységnek jelentős környezeti hatása lehet, a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.

34 Kérelem benyújtása - a R. 4. sz. melléklet szerinti tartalommal (8 pld nyomtatott változat + elektronikus adathordozón) - a dokumentációt csak szakértő jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti. Az előzetes vizsgálati / előzetes konzultációs dokumentáció tartalmi követelményei: - az 1 vagy 3. sz. melléklet szerinti tevékenységek esetén - a 2. sz. melléklet szerinti tevékenységek esetén sz. mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának közös követelményei - e körbe tartozó fontos tartalom: az országhatáron átterjedő hatás bekövetkezésének lehetősége, - kérelem az összevont eljárás lefolytatására vonatkozóan ↓

35 Tájékoztatás az eljárás megindításáról, nyilvánosság
biztosítása – A Ket. szerinti 8 napon belül közlemény - kifüggesztése a hivatali helyiségben - honlapon történő megjelentetése - és kérelem, valamint mellékletei elküldése - a telepítés hely és a feltételezetten érintett önkormányzatok jegyzői részére – közhírré tétel érdekében A közlemény tartalma a évi CXL. törvényben (Ket.) meghatározottakon túl: - közvetlen hatásterület megjelölése (közvetett is van, meg teljes is) - felügyelőség adatai - felhívás az észrevételek 21 napon belül, közvetlenül a felügyelőségre történő benyújtására a közlemény közzétételének időpontja A hatóság a döntéshozatal előtt az észrevételeket érdemben vizsgálja. ↓

36 Hiánypótlási felhívás kibocsátása – 5 napon belül
- a kérelem Ket. 37.§ (1) bekezdés szerinti tartalmának hiánya miatt (ügyfél alapadatai, KÜJ szám, jogszabály szerinti mellékletek, adatigazolás-kéréssel kapcsolatos szükséges információk) - szolgáltatási díj meg nem fizetésével kapcsolatos felhívás ↓ Tényállás tisztázása körében szükséges adatok közlésére történő felhívás kibocsátása – szükség esetén (minél előbb) Szakhatóságok állásfoglalásának beszerzése - a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendeletben felsoroltak közül: a., minden R. szerinti eljárásba kötelezően bevonandó: megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve és kizárólag ebbe az eljárásba mindig bevonandó a megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája b., a többi szakhatóság csak hatásköri érintettség esetén vonandó be

37 Tárgyalás tartása – nem kötelező tartani, a hatóság mérlegelésére bízott eljárási cselekmény
– a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követően – részvevői kör: környezethasználó, szakhatóságok ↓ Döntés A lehetséges variációk: – a 3.sz. melléklet szerinti tevékenységek esetén annak állapításakor, hogy a tevékenységből jelentős hatás várható, a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeinek meg- állapítása – ha nem feltételezhető jelentős hatás és a tevékenység a 2.sz. hatálya alá is tartozik, az IPPC kérelem tartalmi követelményeinek meghatározása - ha nem feltételezhető jelentős hatás, annak megállapítása, hogy mely más hatósági engedélyek birtokában kezdhető meg a tevékenység.

38 - az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő változatok közül annak, ill. azoknak a megjelölése, amelyek megvalósítása lehetséges - kizáró ok felmerülése esetén annak megállapítása, hogy a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható (elutasítás) - ha a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető, ennek a lehetőségnek a rögzítése és annak előírása, hogy a kizáró okot az építési, létesítési engedély kiadásáig meg kell szüntetni - ha a Natura területre jelentős hatás várható, a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeinek a 275/2004.(X.18.) Kormányrendeletben a természetvédelmi hatásbecslésre vonatkozó előírások figyelembevételével történő meghatározása.

39 Ha a előzetes vizsgálati eljárás során kiderül, hogy valószínű az országhatáron átterjedő jelentős hatás vagy valamely EGT tagállam kéri a nemzetközi eljárás lefolytatását, kötelező a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása. A tartalmi követelmények meghatározásával kapcsolatos kritériumok: - ésszerűen, méltányosan megkövetelhető ismeretek - a tervezés engedélyezés adott szakaszának megfelelő információ megkövetelése Az előírt dokumentáció benyújtható: 2 évig, kérelemre további 1 év hosszabbítás engedélyezhető ↓ Döntés közlése - postai úton /Ket.78.§(1) és (5) bekezdés / - hirdetményi úton – hivatali helyiségben történő kifüggesztéssel és honlapon, továbbá központi kormányzati portálon történő megjelentetéssel /Ket.80.§ (3)bekezdés/, - a határozatról szóló közlemény eljuttatása az eljárásban részt vett jegyzők részére – annak közzététele érdekében

40 b.) Előzetes konzultáció
A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a felügyelőségen, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely - az 1. sz. mellékletben szerepel, - 1. és 2. sz. mellékletben egyaránt szerepel vagy - a 2. sz. mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. sz. mellékletbe. Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezeti hatástanulmány, illetve egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a felügyelőség véleményt, a R. 12.sz. mellékletében meghatározott szakhatóságok és a nyilvánosság észrevételt adjon. A konzultáció menete az előzetes vizsgálati eljáráshoz hasonlatos azzal, hogy a konzultáció eredményeképpen a felügyelőség nem határozatot hoz, hanem véleményt ad, amelyet a közreműködő közigazgatási szervek és a nyilvánosság észrevételeivel együtt küld meg a környezethasználó részére.

41 3. Környezeti hatásvizsgálati eljárás menete
Az eljárás lényege: a tevékenységnek a környezeti elemekre, a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére való hatásainak, a hatások következtében a népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásoknak a meghatározására, a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki. A tevékenység hatásai meghatározását a telepítés, megvalósítás és a felhagyás szerint kell elvégezni. Kérelem benyújtása – ha volt előzetes vizsgálat vagy konzultáció, az előzetes vizsgálatot lezáró határozatnak, illetőleg véleménynek megfelelően, illetőleg a R. 6. sz. melléklete szerint elkészített – környezeti hatástanulmánnyal (szakértői névjegyzékbe felvett szakértő készítheti) ↓

42 Értesítés az eljárás megindításáról – 8 napon belül
- közlemény megjelentetése napilapban (országos vagy helyi) és a honlapon - tartalma a Ket. 29.§ (7) bekezdés szerinti tartalmon túl: - felügyelőség adatai, az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás - az esetleges nemzetközi eljárásra vonatkozó információ - tájékoztatás a hozható döntésekről, - az észrevételek megtételére, kérdések feltevésére vonatkozó információ - a környezeti hatástanulmány megjelentetése a honlapon - közlemény, kérelem, khv-dokumentáció megküldése a telepítés helye szerinti jegyző részére – közhírré tétel érdekében - közlemény, közérthető összefoglaló megküldése a feltételezetten érintett önkormányzatok jegyzői részére

43 Észrevételezésre (az észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben kell értékelni, amely magában foglalja azok ténybeli, szakterületi és jogi elemzését) nyitva álló határidő: minimálisan 30 nap. A nyilvánosság tájékoztatása új szabályainak a konkrét megjelenése a R.-ben: - az érintett nyilvánosság - részére lehetővé tenni az ügyben keletkezett, döntés szempontjából lényeges környezeti információkat, a közmeghallgatási jegyzőkönyv, szakértői vélemény, hiánypótlás, szakhatósági állásfoglalás tartalmának megismerését ↓ Szakhatóságok megkeresése – a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet szerint Közmeghallgatás tartása – a telepítés helye szerinti önkormányzat területen (lehetséges több helyszínen is) Szabályai - résztvevők: szakhatóságok, környezethasználó, környezetvédelmi szervezet, - meghirdetés: 30 nappal előbb napilapban megjelentetés és a jegyzők tájékoztatása útján - jegyzőkönyv készítése, megküldése

44 Döntés A meghozható döntések: - környezetvédelmi engedély kiadása, melynek tartalma: - intézkedéseket kell előírni a káros környezeti hatások elkerülése, csökkentése, megszüntetése érdekében - előírható - monitoring-rendszer kialakítása - határértékek - a további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő, hatásvizsgálaton alapuló feltételek meghatározása - szüneteltetés, felhagyás feltételeinek előírása, illetőleg ezzel kapcsolatos vizsgálatokra kötelezés - döntés egyéb, a felügyelőség hatáskörébe tartozó engedély megadásáról, ha ennek feltételei fennállnak - kérelem elutasítása - kötelező elutasítás esetei : a tevékenység ellentétes NKP-mal, a Mo. nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését akadályozza - végzés az engedélyezési eljárások összekapcsolásáról

45 Az engedély módosításának lehetősége: hivatalból, kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló körülmények megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé. Az engedély érvényességi ideje: - legalább öt év, ha más jogszabály ennél rövidebb időt nem határoz meg, illetőleg határozatlan idő - új módszerek, termékek kifejlesztése esetén legfeljebb 2 év A felülvizsgálat szabályai szerint kell eljárni, ha - az engedély lejártakor az engedélyes a tevékenységet tovább kívánja folytatni, - 3 éven belül a nem jelentős változtatások együttesen elérik a jogszabályban meghatározott küszöbértéket

46 3. A nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás
Megindításának szükségessége: - az Espoo-i egyezmény (148/1999./X.13./ Korm. rendelettel kihirdetve) I. mellékletében meghatározott tevékenység, - a R. 1. és 3.sz. mellékletében meghatározott minden tevékenység esetében, ha országhatáron átterjedő jelentős hatás feltételezhető és a kibocsátó vagy a hatásviselő EGT tagállam a.) Eljárás kibocsátó félként Előzetes vizsgálati eljárásban országhatáron átterjedő hatás feltételezése ↓ A felügyelőség tájékoztatja a minisztériumot - a közlemény - a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásával (átterjedő hatások valószínűségével, hatásviselőtől beszerzendő adatokkal kapcsolatban) - az előzetes vizsgálati dokumentáció környezethasználó által lefordított változatával

47 A minisztérium elkészíti az egyezmény szerinti értesítést
↓ A hatásviselő válaszát, észrevételeit a minisztérium továbbítja a felügyelőségre, környezethasználónak Az esetleges részvétel közzététele a minisztérium és a felügyelőség honlapján A hatástanulmány nemzetközi fejezete és közérthető összefoglalója lefordított változatának megküldése a minisztériumba Konzultáció – felügyelőségi részvétellel Konzultáción kapott észrevételek vizsgálata a szakhatóságok bevonásával, kiegészítés kérése

48 b.) Eljárás hatásviselő félként
A minisztérium - a felügyelőséget értesíti, véleményét kikéri - megszervezi a nyilvánosság tájékoztatását, észrevételeik kikérését - az egyezmény alkalmazását kéri - a hatásvizsgálati dokumentáció lefordított változatát megküldi a felügyelőségnek és szakhatóságoknak, kikéri véleményüket, - nyilvános fórumot szervez - a kibocsátó tájékoztatását a döntésről a honlapjára kiteszi és tájékoztatja a felügyelőséget

49 4. Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
Általános szabályok / a környezethasználó kötelezettsége a szennyezés megelőzése, illetőleg a környezetterhelés csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni – a környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről – a tevékenységhez szükséges anyag, energia hatékony felhasználásáról – a kibocsátás megelőzéséről, a lehető legkisebbre csökkentéséről – a hulladékképződés megelőzéséről, a keletkező hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról – a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről – a tevékenység felhagyása esetén a szennyezés, károsodás megakadályozásáról, az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról

50 A felügyelőség az engedélyben rendelkezik az engedélyben meghatározott követelmények teljesítése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásáról. Ennek érdekében konzultációt folytat a környezethasználóval, szakértőt vehet igénybe. Új tevékenység esetén: az előzetes vizsgálat, illetőleg előzetes konzultáció végén hozott döntés vagy vélemény, továbbá az környezeti hatásvizsgálati eljárás végén hozott döntés szerinti, illetőleg a 8.sz. melléklet szerinti tartalmi követelmények figyelembevételével benyújtott kérelem alapján indul az eljárás. Meglévő tevékenység esetén: környezetvédelmi felülvizsgálat kötelezés alapján benyújtott dokumentáció benyújtása alapján indult az eljárás. Ügyintézési határidő 3 hónap, egy ízben további 30 nappal meghosszabbítható ↓

51 A nyilvánosság tájékoztatása az eljárás megindításával kapcsolatban – 15 napon belül
↓ - Új létesítmény és egyes meglévő létesítmények felülvizsgálata esetén a honlapon és a hirdetőtáblán hirdetmény (tartalmi követelményei a R. szerint) közzététele, - A telepítés helye szerinti önkormányzat jegyzőjének a kérelem, hirdetmény, illetőleg felülvizsgálati dokumentáció megküldése – kifüggesztés 15 napra az észrevételek benyújtása érdekében - A feltételezhetően érintett települési önkormányzat jegyzőjének értesítése a közérthető összefoglaló (tartalmi követelményei az R. szerint) megküldésével Országhatáron átterjedő jelentés hatás esetén nemzetközi eljárás lefolytatása Szakhatóságok megkeresése Döntés A határozat részletes tartalmi követelményeit a R. 11. sz. melléklete tartalmazza. A felügyelőség a hatáskörébe tartozó engedélyeket az (az egységes környezethasználati engedélybe / IPPC engedélybe) kell belefoglalja.

52 A felügyelőség az engedélyben:
- rendelkezik a követelmények meghatározása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technikáról, - a határozatban a talaj, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése, illetőleg ártalmatlanítása céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, határértékeket és azok teljesítésére határidőt állapít meg. Ha az elérendő környezetvédelmi célállapothoz és szennyezettségi határértékek betartásához szigorúbb követelmények szükségesek, mint ami az elérhető legjobb technikával elérhető, a felügyelőség további követelményeket, feltételeket is előírhat. Próbaüzem előírásának lehetősége új létesítmény, illetőleg jelentős változtatás esetén – normál üzemmódtól eltérő előírások engedélyezése, megvalósulási dokumentáció benyújtása, felügyelőségi kötelező ellenőrzés.

53 A meglévő tevékenységek esetén az egységes környezethasználati engedélyben foglalt előírásokat október 31-ig kellett teljesíteni. Az engedély időbeli hatálya: meghatározott idő, de legalább 5 év ↓ A döntés közzététele - közszemlére tétel a telepítés helye szerinti önkormányzat jegyzője által 15 napon át Az engedély felülvizsgálata: 5 évente, az eljárás 2 hónap A felügyelőség évente egyszer köteles helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést végezni, eredményeképpen a R. szerinti intézkedések tehetők

54 Az 5 éves időtartamon belül környezetvédelmi felülvizsgálat rendelhető el:
- új határértékek megállapítása szükséges, jelentős változás, illetőleg változtatás bekövetkezése esetén - az elérhető legjobb technika változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges - új technika alkalmazása szükséges a működtetés biztonsága érdekében - a létesítmény jelentős környezetterhelése miatt a határértékek felülvizsgálata szükséges. A felülvizsgálat eredményeképpen hozható döntések: - az engedély módosítása, visszavonása - korlátozás, megtiltás, felfüggesztés - bírság - intézkedési terv készítésére kötelezés

55 5. Környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati
5. Környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonásának szabályai Az előzetes vizsgálati eljárás, illetőleg konzultáció során meghatározott, illetőleg a R sz. melléklete szerinti dokumentáció benyújtása, nyilvánosság bevonása, szakhatóságok megkeresése, nemzetközi eljárás megindítása (90 napra felfüggeszthető az eljárás) Döntés: - elutasítás - egységes környezethasználati engedély kiadása Határozat nyilvánosságra hozatala Ügyintézési határidő: 4 hónap

56 6. Környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati
6. Környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összekapcsolásának szabályai - 2 szakaszból álló eljárás lefolytatása, az eljárás első szakaszának megindítása a 6. és 7. sz. melléklet szerinti dokumentáció benyújtásával, eljárás lefolytatása környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályai szerint ↓ - döntés az első szakasz végén: - elutasítás - végzésben annak megállapítása, hogy kizáró ok nem merült fel, az egységes engedély tartalmi követelmények meghatározása - második szakasz megindítása a 8. sz. melléklet figyelembevételével meghatározott dokumentáció benyújtásával Eljárási határidő eljárási szakaszonként 3 hónap

57 7. Jogkövetkezmények Előzetes vizsgálat, környezetvédelmi engedély, IPPC engedélyezési eljárás nélkül folytatott tevékenységek, illetőleg engedélytől eltérő tevékenység folytatása esetén, környezetveszélyeztetés, szennyezés esetén - korlátozás, felfüggesztés, tiltás - bírság - intézkedési terv készítésére kötelezés - engedély visszavonása.

58 8. A 314/2005. (XII. 25. ) Korm. rendeletben szabályozott,
8. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben szabályozott, a kérelmekhez benyújtandó dokumentációk tartalmi követelményei a.) Előzetes vizsgálati / előzetes konzultációs dokumentáció tartalma (R. 4.sz. melléklet) Az 1. vagy 3. sz. mellékletbe tartozó tevékenységek esetében: - tervezett tevékenység célja - a tervezett tevékenység, továbbá a számításba vett változatok alapadatai - tevékenység volumene - a telepítés, üzemeltetés várható időpontja, időtartama - a tevékenység helye, területigénye - a tevékenység megvalósulásához szükséges és az azokhoz kapcsolódó létesítmények leírása - a tervezett technológia leírása - a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje - a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények leírása

59 - szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés
- a tevékenység megvalósításához szükséges kapcsolódó műveletek leírása: - a telepítés miatt megnyitandó bányaüzem, lerakóhely, tereprendezés, mederkotrás - szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés - hulladék- szennyvízkezelés - energia-vízellátás - egyéb kapcsolódó művelet - külföldi referenciák - a telepítés helyének lehatárolása térképen - nyilatkozat arról, hogy településrendezési eszközök módosítása szükséges a tevékenység megvalósításával kapcsolatban - nyilatkozat arról, hogy összetartozó tevékenység fennáll-e - számításba vett változatok összefüggése korábbi tervekkel, koncepciókkal - nyomvonalas létesítményeknél a továbbvezetés ismertetése - a számításba vett változatok környezetterhelése, környezet- igénybevétele várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként - a várható hatások előzetes becslése - hatásfolyamatok bemutatása - hatásfolyamatok területének meghatározása, térképi ábrázolása - a Natura 2000 területet érő hatások, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra, élőhelytípusokra gyakorolt hatások alapján

60 Csak a 2. sz. mellékletben szereplő tevékenységek esetén:
- a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői - a tervezett tevékenység létesítmény leírása, beleértve a műszakilag kapcsolódó tevékenységeket - a létesítmény melléklet szerinti besorolása - a termelési kapacitás megjelölése - alkalmazandó technikák megjelölése - várható hatások becslése - hatásterület meghatározása, kiemelve az országhatáron átterjedő hatásokat - főbb alternatívák bemutatása - nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatos intézkedések ismertetése - ha a létesítmény Natura 2000 területre hatással lehet, a hatások előzetes becslése

61 Az 1-3. sz. mellékletekbe tartozó tevékenységek egyéb, közös követelményei:
- azonosító adatok - államtitoknak, szolgálati titoknak minősülő adatok megjelölése, elkülönítése - technológia minősítésére vonatkozó okirat csatolása - országhatáron átterjedő hatás bekövetkezésének lehetősége - az összevont eljárással kapcsolatos ügyféli nyilatkozat

62 b.) A környezeti hatástanulmány tartalmi követelményei
A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak a következőket kell tartalmaznia: 1. Az előzmények összefoglalása - környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete, korábbi állásfoglalások, vélemények, észrevételek figyelembe vétele - a számba vett változatok részletes leírása környezetvédelmi indokolással 2. A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és tevékenységeket – részletes leírása, különösen - az alapadatok részletezése - egyes hatótényezők részletezése - balesetek, meghibásodások lehetőségei - hatásfolyamatok, hatásterületek leírása - hatásfolyamatok környezeti elemenként és rendszerenként, összességükben - hatásterületek kiterjedésének meghatározása (térkép) - hatásterület állapotának leírása (a megvalósítás nélküli állapot leírása is)

63 - várható hatások becslése és értékelése
- a bekövetkező állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint - a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése, időbeli eloszlása, kedvező, kedvezőtlen mivolta - a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz - az érintett környezeti elem, rendszer védettsége, funkcióinak változása - településkarakter megváltozása - tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása - várhatóan károsodó természeti, környezeti érték ritkasága, pótolhatósága - természeti erőforrások pótolhatósága - a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei - a környezet-egészségügyi hatások ismertetése - a közvetlen gazdasági-társadalmi következmények becslése - országhatáron átterjedő hatások vizsgálata - környezetvédelmi intézkedések - egyéb adatok (felhasznált adatok forrása, előrejelzések érvényességi határai, stb.) - közérthető összefoglaló

64 c. , Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi
c., Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei - az engedélykérő azonosító adatai - a telepítési hely jellemzői - a létesítmény, tevékenység kapacitása - az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetése - a felhasznált, előállított anyagok, energia jellemzői, mennyiségi adatai - a létesítmény szennyező forrásai - hatásterület meghatározása, kiemelve a határon átterjedő hatásokat - a kibocsátás megelőzésére, csökkentésére szolgáló technológiai eljárások, műszaki megoldások - hulladékokkal kapcsolatos megelőzési, hasznosítási, stb. megoldások - egyéb intézkedések az energiahatékonyságra, biztonságra, szennyezések csökkentésére vonatkozóan - kibocsátások mérésére vonatkozó intézkedések - főbb alternatívák leírása - biztosítékadási, céltartalék képzéssel kapcsolatos adatok - üzembiztonságra vonatkozó, havária esetén megteendő intézkedések - külön jogszabályokban meghatározott a beépítendő engedélyek tartalmi követelményei

65 d., BAT / elérhető legjobb technika meghatározása
A fogalom meghatározása a Kvt.-ben ( 4.§ vb.pont ) - a legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet magas szintű védelme érdekében - elérhető technika az, ami amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett , figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető - technika fogalmába értendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és megszüntetik, a környezeti helyreállítást végzik

66 e. ) Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai. (R. 9
e.) Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai (R. 9. sz. melléklet) A meghatározáskor figyelembe kell venni a következő szempontokat, valamint az elővigyázatosság és megelőzés elvét, az intézkedés várható költségeit és előnyeit: - kevés hulladékot termelő technológia - kevés veszélyes anyag használata - a keletkező és felhasznált anyagok regenerálásának, újrafelhasználásának elősegítése - alternatív üzemeltetési folyamatok, módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben - műszaki fejlődésben bekövetkező változások - kibocsátok természete, hatási, mennyisége - a létesítmények engedélyezésének időpontjai - az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő - a felhasznált nyersanyagok mennyisége, jellemezői, energiahatékonyság - annak igénye, hogy a kibocsátások hatását, kockázatát csökkentsék, baleseteket minimálisra csökkentsék - a magyar államigazgatási szervek és nemzetközi intézmények által közzétett információk, az Európai Bizottság által az elérhető legjobb technikákról, kapcsolódó monitoringról közzétett tapasztalatai

67 III. Környezetvédelmi Felülvizsgálat
Fő szabály: bármely tevékenység környezeti hatásainak feltárására és megismerésére elrendelhető környezetvédelmi felülvizsgálat. Tevékenységnek minősül valamely környezethasználattal, környezetveszélyeztető magatartással vagy környezetszennyezéssel járó művelet, technológia megkezdése, folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása, továbbá az ezekhez szükséges építési és előkészítési munka. Kötelezetti kör: a tevékenység folytatói, ha az nem ismert, az ingatlan tulajdonosa, amelyen e tevékenység folyik, folyt. Nevesített esetek, a felügyelőség felülvizsgálatra kötelez, ha: - környezetkárosítást észlel - kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen környezetveszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenység folytatása esetén - előzetes vizsgálat kezdeményezése nélkül, környezetvédelmi, egységes környezethasználati engedély nélkül a tevékenység megkezdése, folytatása esetén - külön jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén

68 Az eljárás szakaszai: - kötelezés kiadása – részleges vagy teljes körű felülvizsgálat végzésére - felülvizsgálati dokumentáció benyújtása - a felügyelőség által a dokumentáció tartalmának vizsgálata szakterületek szerint, esetlegesen hiánypótlási felhívás kibocsátása - szakhatóságok megkeresése, állásfoglalásának beszerzése (részletes khv.-köteles tevékenység esetén közmeghallgatás) - döntéshozatal

69 A Kvt. szerint a teljes körű felülvizsgálati dokumentáció tartalma:
- alkalmazott technológiák ismertetése, berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatása - a tevékenység során okozott környezetterhelések, igénybevételek adatokkal alátámasztott bemutatása - a tevékenységhez kapcsolódó műveletek ismertetése, különös tekintettel az anyagforgalomra, be-és kiszállításokra, hulladék- és szennyvízkezelésre - rendkívüli események kapcsán a környezetbe feltételezhetően kerülő anyagok, energia meghatározása - a környezetszennyezés, veszélyeztetés, károsítás elhárítására tett és tervezett intézkedések megjelölése - a tevékenység felhagyása esetére tett intézkedések leírása - a tevékenység környezeti hatásainak becslése, értékelése - a környezetszennyezés, veszélyeztetés megszüntetésének, a környezet igénybevétel mértéke csökkentésének leírása. Felelősség az adatokért, a kötelezett költségére ismételten elvégeztethető.

70 A tartalmi követelmények részletes meghatározása külön (12/1996(VII. 4
A tartalmi követelmények részletes meghatározása külön (12/1996(VII.4.) KTM rendeletben) jogszabályban, amely a felülvizsgálat végzésére vonatkozó jogosultság feltételeit is szabályozza. A felülvizsgálatot végző lehet: - a kötelezett maga - erre jogosultsággal rendelkező személy, szervezet - a hatóság a kötelezett költségére elvégeztetheti A részleges felülvizsgálatnak a felügyelőség által az előző szempontok közül kiválasztottakra kell kiterjednie. A hatóság által hozható döntések: - működési engedély kiadása - engedély környezetvédelmi előírások megtételével - a tevékenység korlátozása, felfüggesztése, megtiltása, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél ennek kezdeményezése (már a felülvizsgálat tartama alatt is elrendelhető környezetveszélyeztetés-, károsítás esetén)

71 A működési engedély tartalmi követelményei:
- a tevékenység, az érdekelt megnevezése - a tevékenység folytatásának helye, hatásterület behatárolása - a tevékenység jellemző adatai - a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi előírások, a környezetre gyakorolt hatás mérésére, megfigyelésére, értékelésére vonatkozó előírások - intézkedések sorrendje, időbeli ütemezése - érvényességi idő

72 IV. Környezetvédelmi teljesítményértékelés Szabályozása: Kvt. –ben
Lényege: a környezethasználó saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésének, tevékenységük környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést (átvilágítás) végezhet, végeztethet. Ezt a felügyelőség jóváhagyja. Ha a környezethasználó környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg, ilyen értékelés céljából felmérést végezhet. Kérelmére a hatóság működési engedélyt ad. Eljárási szabályai: megegyeznek a környezetvédelmi felülvizsgálattal.

73 Köszönöm a figyelmet!