IKT kísérletek az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolájában

Az előadások a következő témára: "IKT kísérletek az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolájában"— Előadás másolata:

1 IKT kísérletek az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolájában
Antal Péter IKT kísérletek az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolájában A címben azért használtam a kihívás szót mert nem akartunk abba hibába esni ami nagyon sok helyen jellemző, hogy beszerezzük a legkorszerűbb eszközöket de nem biztosítjuk a a tanárok számára a megfelelő módszertani felkészítést, vagyis nem adunk egy mankót a kezükbe Eszterházy Károly Főiskola, Médiainformatika Intézet

2 Célok Az NFT-ben megfogalmazott kompetencia alapú oktatás bevezetése
Az eszközrendszer, és az interaktív tanulási környezet lehetőségeinek, előnyeinek, hátrányainak, összegyűjtése A módszertani és gyakorlati tapasztalatok közkinccsé tétele. „Jó gyakorlatok” készítése A mestertanár képzésben az IKT használat alapjainak megteremtése Agria Media 2011

3 A projekt lépései Infrastruktúra kialakítása
Komplex elektronikus tanulási környezet kialakítása Tanárok technikai és módszertani felkészítése Folyamatos segítségnyújtás (workshop-ok, továbbképzések) Agria Media 2011

4 Classmate Pc projekt cmpc.ektf.hu 2009/2010 tanév

5 Infrastruktúra A projekt első lépése az infrastruktúra kialakítása volt. WiFi hálózat megerősítése, A tantermek mikrofonnal és IP kamerával való felszerelése, (E-Prezentáció) A Classmate PC-k, beszerzése és a CleverBoard interaktív táblák beszerelése (150 gép, 5 tábla) Tanárok felszerelése laptopokkal (30 fő) Agria Media 2011

6 A projekt bemutatása A tervek szerint öt osztályt szereltünk fel IKT-s eszközökkel, (2011- től további tíz osztály, összesen kb. 400 gép) Szakmai továbbképzés: az eszközök és a célszoftverek használata és az ehhez szükséges módszertani alapok elsajátítása. 2009. szeptemberében kérdőíves vizsgálat keretében előzetesen felmértük mind a pedagógusok, mind a tanulók IKT jártasságát és attitűdjét. Agria Media 2011

7 A projekt bemutatása A tanárok felkészítése után a következőket szerettük volna megvalósítani: Módszertani anyagok előállítása (óratervek és alkalmazások formájában) Szakmai fórum indítása Videó felvétel készítése az órákról Workshop-ok heti rendszerességgel „Jó gyakorlatok” készítése Agria Media 2011

8 A tanárok felkészítése
Első lépéseként egy 1 hetes intenzív napi (7-8 óra) felkészítésen vettek részt az 5. osztályokban tanító pedagógusok. A felkésztést követő minden héten egy másfél órás workshop keretében lehetőséget biztosítottunk a számukra, hogy átismételhessék és gyakorolhassák a tanultakat, bemutathassák az elkészített IKT gyakorlatokat és közös ötletbörze keretében motiválhassák egymást. Külső előadók előadásai (CleverBoard, Balázs-Diák) Weboldal, fórum, linkgyűjtemény cmpc.ektf.hu A tapasztalatok szerint ez az idő arra volt elég, hogy megismerkedjenek a lehetőségekkel és teljesen elijesszük őket a rájuk váró feladatoktól. Várható volt, hogy ez a rövid idő nem lesz alkalmas a magabiztos eszközalkalmazás eléréséhez. Agria Media 2011

9 Szakmai követelmények meghatározása
A pedagógusok a tanév végére, a tanórák 20-25%-ában - használjanak IKT eszközöket, A félév során legalább egy CMPC-vel támogatott órát kellett tartani, amit élő közvetítésben a szülők is megnézhettek, Óratervek készítése a gyakorlatok leírásával, Probléma: a pedagógusok eltérő informatikai kompetenciája Különböző követelményszintek beállítása Agria Media 2011

10 Kezdő szint Ellenőrző vagy óravégi összefoglaló tesztek készítése a CMPC felügyelő szoftverével vagy a digitális tábla segítségével, Gyakorló/értelmező feladatok. 2-3 diás feladatok a tábla szoftverével elkészítve, A kereskedelmi forgalomban kapható, különböző interaktív CD- kel való munka egy-egy órarészlethez, Egyszerű böngészési feladatok az interneten: keresés, önálló feldolgozás, SDT alapszintű használata Agria Media 2011

11 Közép szint Képek, fájlok küldése a CMPC szoftverén keresztül a gyerekeknek, a feladatok megoldása időre, egyénileg, ill. csoportosan a feladat visszaküldésével, Differenciált munka: mindenki más feladaton dogozik a gépeken, lehet a gyakorló feladatok állítható paramétereit változtatni (idő, feladat mennyisége, bonyolultság, stb.), A gyerekek egy része azonos feladattal dolgozik, a másik csoport tanári vezetéssel más feladatot old meg stb., Irányított böngészési feladatok hasonlóan az előző szinthez kiegészítve a képek lementésével és a tanárnak való elküldéssel Agria Media 2011

12 Haladó szint Prezentációkészítés (készíttetés) a gyerekekkel egyénileg vagy csoportosan, Projekt keretű tanulás támogatása, Önálló otthoni feladatok készítése, Sulinet Digitális Tudásbázis tananyagok órai feldolgozása, Egyéni illetve csoportos munka honlap, vagy a szerveren kialakított, mindenki által elérhető közös könyvtár segítségével. Agria Media 2011

13 A pedagógiai kísérlet tapasztalatai
Tanulói válaszok: A gyerekek 99%-a rendelkezik számítógéppel 53%-uk annyit tölt a gép előtt amennyit a szülők megengednek A digitális kompetenciák elsajátítása 67%-ban önállóan történik Leggyakrabban internetezésre, játékra és zenehallgatásra használják a számítógépet 73%-uk iskolai feladatokra is használja a számítógépet Agria Media 2011

14 A pedagógiai kísérlet tapasztalatai
Tanári válaszok: Koreloszlás: év között, pályán eltöltött idő: 1-34 év között A megkérdezettek 43%-a ítélte jónak az informatikai kompetenciáját, 36%-a alapszintűnek (életkor és kompetencia között negatív korreláció) A megkérdezettek döntő többsége (89,3 %) szükségesnek tartja oktatási tevékenysége során az informatikai/technikai segítők jelenlétét Agria Media 2011

15 Tanulói tapasztalatok
A gyerekek informatikai kompetenciája jó, Megfelelő érdeklődést mutatnak az új eszközrendszer iránt, A CMPC használatát gyorsan elsajátították, Sokszor segítettek a tanárnak az órai előkészítésben, A feladatok elvégzésében motiváltak voltak, A szülők is szívesen vették a kezdeményezést Agria Media 2011

16 A CMPC projekt tapasztalatai
A gyerekek nagyon pozitívan fogadták a lehetőséget és jó attitűddel használták az eszközöket és nagyon hamar megtanulták a kezelésüket, Annak ellenére, hogy jó részüknek otthon is van számítógépük, érdekesebbnek tartották az órákat, a digitális táblás feladatokkal jól megbirkóztak, A tanárok jó része informatikai felkészültsége miatt, kevésbé érezte magabiztosnak magát, A legnagyobb problémát a hardver használata okozta, illetve az eszközök ergonómiai elhelyezése sem tökéletesen megoldott az osztályokban, Az eszközök üzembe helyezése sok időt vesz el az órából illetve a szünetből, A sok gép miatt a WiFi rendszer gyakran lassú, A tanóráknak a megfelelő tempó érdekében másfél órásnak kellene lenniük, a 45 perc kevés. Agria Media 2011

17 e-Papír projekt epapir.ektf.hu TÁMOP /

18 e-Papír projekt 2010. szeptember – október, 7. és 11. osztályban
Cél: az új eszköz pedagógiai, módszertani lehetőségeinek feltárása, a tanulók attitűdjének és eredményeinek változása a kísérleti elektronikus környezetben. Az olvasási szokások megválatoztatása A tanulók Onyx Boox 60 ,vagy DPS E800 e-book olvasót kaptak A kísérlet alatt a tanulók nem használhattak az érintett tantárgyakból hagyományos tanulási eszközöket. Mindkét évfolyamból egy-egy kiválasztott osztály a kontrollcsoport szerepét töltötte be. A tankönyvek anyagait (matematika, fizika, kémia, földrajz, magyar, történelem) előre telepítettük az eszközökön. A tapasztalatok szerint ez az idő arra volt elég, hogy megismerkedjenek a lehetőségekkel és teljesen elijesszük őket a rájuk váró feladatoktól. Várható volt, hogy ez a rövid idő nem lesz alkalmas a magabiztos eszközalkalmazás eléréséhez. Agria Media 2011

19 A kísérlet módszerei Óratervek (10 darab tantárgyanként)
Videó felvételek (minimum 2 db) az óra egy-egy mozzanatáról Bemeneti-és záró attitűdteszt a tanároknak és a tanulóknak Heti egy személyes kontaktidőpont rendelkezésre állása (mind technikai, mind módszertani szakemberek bevonásával) Weblap fórum lehetőséggel epapir.ektf.hu Agria Media 2011

20 Az e-book olvasó alkalmazási területei a pedagógusok véleménye alapján
Az egyik leglényegesebb kérdés, hogy milyen feladatokra alkalmas az eszköz, a már gyakorlott eszközhasználók az e-bookot. A tanárok döntő többsége (20 fő, 74, 07%) elsősorban rövid szövegek olvasására tartja alkalmasnak, illetve a kötelező irodalom olvasására (16 fő, 59,26%) és szabadidős tevékenységre (14 fő, 51,85%) és hangoskönyv-hallgatásra. Az olyan egyéb funkciók, mint a feladatmegoldás (8 fő, 29, 63%), lényegkiemelés viszonylag háttérbe szorult (4 fő, 14,81%). A jövőbeni használat iránti igény bíztató, a kérdőívet kitöltő pedagógusok 52%-a használna, illetve 7%-a alkalmanként. Néhány pedagógus megemlítette, hogy : attól függ, mi az az eszköz. Ha megbíznak vele, akkor igen. ha előre tájékoztatnak, van mérlegelési lehetőségem és hasznom belőle. Bemeneti attitűd kérdőív. Pedagógusok válaszai. Agria Media 2011

21 A pedagógiai lehetőséget a tanárok abban látják, hogy a többféle tankönyv, szöveg- és feladatgyűjtemény használatával a tananyag színesebbé tehető. A humán tantárgyak esetében nagyon ígéretes a kötelező irodalmak kérdése, ugyanis egyrészt a könyvtári állomány példányszáma az e-book alkalmazásával többé nem probléma, másrészt többféle szemelvény és tankönyv is használható ez által. A pedagógusok nagyon pozitívan értékelték a Magyar Elektronikus Könyvtár gazdag állományát, ahonnan többféle formátumban, ingyenesen le tudják tölteni az adott dokumentumot. Az érintőképernyős készülék nagy lehetőségeket hordoz, például tesztek kitöltésénél, illetve jegyzetelésnél és lényegkiemelésnél, hiszen a tananyag mellé rövid jegyzetek készítése is lehetséges, illetve az idegen nyelvek esetében a szótározást is megkönnyítette, hogy az idegen szó jelentését oda lehetett írni a szó mellé. A könyvjelzők jól használhatóak lényegkiemelésre, hiszen megjegyzések is fűzhetőek az egyes pontokhoz, illetve a visszakeresést is sokkal gyorsabbá teszi. Emellett ezzel az eszközzel az otthoni felkészülés is könnyebb, hiszen az órán tárgyalt fontosabb részek egyszerűen és gyorsan megtalálhatók. Más olvasatban a pedagógusok nyitott kérdésre adott válaszaik alapján leszűrhető tapasztalatok a következnek, különös tekintettel a humán és reál tantárgyak közötti különbözőségekre az oktatási feladatokat illetően. Humán tárgyakat oktató pedagógusok válaszai Magyar: kötelező irodalom olvasására, szabadidős tevékenységekre, rövid szövegek olvasására, zenehallgatásra, hangoskönyv hallgatására; rendszeres iskolai használatra, feladatmegoldásra, kötelező irodalom olvasására, szabadidős tevékenységekre; rendszeres iskolai használatra, kötelező irodalom olvasására, szabadidős tevékenységekre, rövid szövegek olvasására, hangoskönyv hallgatására. Történelem: kötelező irodalom olvasására; lényegkiemelésre, rövid szövegek olvasására; kötelező irodalom olvasására, rövid szövegek olvasására, hangoskönyv hallgatására. Természettudományos tárgyakat oktató pedagógusok válaszai Matematika: feladatmegoldásra, kötelező irodalom olvasására, rövid szövegek olvasására, zenehallgatásra, hangoskönyv hallgatására; feladatmegoldásra, rövid szövegek olvasására; rövid szövegek olvasására; rendszeres iskolai használatra, lényegkiemelésre, feladatmegoldásra, rövid szövegek olvasására. Fizika: rendszeres iskolai használatra, rövid szövegek olvasására. Földrajz: lényegkiemelésre, rövid szövegek olvasására. Idegen nyelveket oktató pedagógusok válaszai Angol: kötelező irodalom olvasására, szabadidős tevékenységekre, rövid szövegek olvasására; kötelező irodalom olvasására, zenehallgatásra, hangoskönyv hallgatására; feladatmegoldásra, kötelező irodalom olvasására, rövid szövegek olvasására; kötelező irodalom olvasására, szabadidős tevékenységekre, rövid szövegek olvasására, hangoskönyv hallgatására. Több tárgyat oktató tanárok válaszai Fizika és matematika: Magyar és történelem: szabadidős tevékenységekre; kötelező irodalom olvasására, szabadidős tevékenységekre, rövid szövegek olvasására, hangoskönyv hallgatására; feladatmegoldásra, kötelező irodalom olvasására, szabadidős tevékenységekre, rövid szövegek olvasására, hangoskönyv hallgatására; szabadidős tevékenységekre, zenehallgatásra, hangoskönyv hallgatására. Angol és matematika: rendszeres iskolai használatra, szabadidős tevékenységekre, zenehallgatásra. Angol és történelem: rövid szövegek olvasására, hangoskönyv hallgatására. A kutatásban résztvevő pedagógusok kérdőíves vizsgálat során oszthatták meg módszertani tapasztalataikat a kitüntetett eszközökkel kapcsolatban. Ezek a tapasztalatok hangsúlyeltolódást mutatnak a humán és természettudományos tárgyak, valamint az idegen nyelvek oktatása esetén, amely eltolódás az egyes területeket érintő válaszok előfordulásának gyakoriságát vizsgálva kielégítően körvonalazható, és az alábbiak szerint alakul. A humán tárgyak esetében a pedagógusok mind a rövid szövegek, mind a kötelező irodalom olvasására szinte egyöntetűen alkalmasnak tartották az eszközt. Amely egyértelműen új elemként jelenik meg, az a magyar irodalom területén az eszköz bevonása a szabadidős tevékenységekbe, valamint a hangoskönyvek és esetleges zenei adaptációk integrálása az oktatás folyamatába. A történelem tantárgy esetén a fentiek kevésbé jelentősek, a lényeg egyszerű kiemelésének lehetősége viszont több alkalommal megjelenik. A természettudományos tantárgyat oktató pedagógusok között konszenzus mutatkozik abban, hogy az eszköz alkalmas rövid szövegek olvasására, míg a kötelező irodalom esetén ez nem mutatható ki. Új elemként jelenik meg az eszköz alkalmazása a feladatmegoldásban, és kapcsolódva a szabadidős tevékenységekhez, a hangoskönyvek hallgatása; a többi válasz sporadikusan fordul elő. Az idegen nyelvek esetében a rövidebb szövegek és a kötelező irodalom olvasása mellett szintén a szabadidős tevékenységek során történő alkalmazás, illetve a hangoskönyvek adta lehetőségek kihasználása jelent többletet. Agria Media 2011

22 Az e-Papír projekt konklúziói
Az idő rövidsége miatt számos változó mérése nem volt lehetséges a szövegértései kompetencia fejlődése az olvasási szokásokban bekövetkezett változás a tanulók tudásában bekövetkezett változások Az eszközök sérülékenységét figyelembe kell venni, Az életkori különbségek és az IKT jártasság figyelembe vétele az alkalmazásnál, Az eszköz csak humán tantárgyaknál alkalmazható hatékonyan, Figyelni kell a fájlok (PDF) beállításaira mentés és az e-Book olvasóra másolás előtt „VI. ORSZÁGOS INTERAKTÍV TÁBLA KONFERENCIA,

23 Mestertanár VideÓportál
mestertanarvp.ektf.hu TÁMOP B 6. sz. alprojekt

24 Mestertanár Videóportál
Cél: a tanári mesterképzésben segítse az oktatók, a hallgatók és a mentorok munkáját. Tematika: pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani, IKT módszertani filmeket gyűjtöttünk össze, illetve forgattunk le. A tartalmat szakmai zsűri bírálja el, Az oldalra április óta lehet regisztrálni, Bárki tölthet fel filmet, amit a szerkesztőség elbírál, A filmek 90%-hoz vannak segédanyagok, mindegyikhez van rövid szakmai és tartalmi ismertető, A filmeket lehet „lájkolni”, kommentelni, van fórumlehetőség, Több mint 130 film, ebből kb. 30 IKT-s, mestertanarvp.ektf.hu Agria Media 2011

25 iPad a közoktatásban ipad.ektf.hu 2011/2012 tanév

26 „VI. ORSZÁGOS INTERAKTÍV TÁBLA KONFERENCIA, 2011. 10. 01.
A projekt bemutatása A 8. C. osztály és tanáraik iPad 2 készüléket kaptak, A tanárok előzetesen egy 2 napos továbbképzésen vettek részt, Az iPad eszközön használható tananyagokat a Mozaik Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre, magyar irodalom, történelem, fizika, biológia, kémia, matematika, informatika, földrajz és angol nyelv tárgyakból. „VI. ORSZÁGOS INTERAKTÍV TÁBLA KONFERENCIA,

27 A projekt kérdései… Milyen előnyei vannak a táblagépeknek a laptoppal szemben? A pedagógusok számára milyen felkészítést igényel? Hogyan változik a tanulók tudása, teljesítménye a táblagépeket használók és a nem használók körében, különböző tantárgyakban? Hogyan változik a tanulók attitűdje az adott tárgyakhoz az táblagépes tanulás során? Hogyan változik a tanulók IKT-s képessége, a hálózaton történő tájékozódási képessége a táblagépek használatával? Hogyan változik a tanárok attitűdje az IKT-hoz a használat során? Hogyan alakult a tanári terhelés a program időszakában? Mi tanárok véleménye a tanulók tudásának, gondolkodásának, érdeklődésének, tájékozódási képességeiknek alakulásáról a program során?

28 Alkalmazott módszerek
Kérdőív, attitűdskála a program elején tanároknak és tanulóknak egyaránt, és mind a kettő megismételve a program végén. A program végén szülői kérdőív a gyerekek tanulásával kapcsolatos tapasztalataikról. A tanárok óraterveinek és a fórumon leírt tapasztalataiknak az elemzése. A teljesítmények mérése az adott osztályban és egy párhuzamos osztályban. Összetett, internetes keresést igénylő feladat tantárgyanként, a kísérleti és a kontroll osztályban is. Keresési stratégiák, navigációs műveletek egyéni vizsgálata, adatbányászati források felhasználásával. Videófelvételek készítése, tantárgyanként (2-3 tanóra)

29 Az első benyomások…

30 „VI. ORSZÁGOS INTERAKTÍV TÁBLA KONFERENCIA, 2011. 10. 01.
Köszönöm a figyelmet! „VI. ORSZÁGOS INTERAKTÍV TÁBLA KONFERENCIA,

31 Onyx Boox 60 DPS-E800

32 Használat Teljesen magyarított menü. Használata egyszerű:
a képernyőn minden funkció (könyv, menüpont, link stb.) kap egy számot, amelyet a készülék elejének alsó felén üthetünk be a 10 funkciógombbal. ezen felül van még egy OK és egy Vissza gombunk, illetve a kijelző bal szélén két lapozó lapozni ezen felül a 9 és 0 gombokkal is tudunk. A kezelés csak elsőre szokatlan, de gyorsan bele lehet jönni. A multijog lapozó segítségével még könnyebben ugorhat egyik oldalról a másikra, lapozhat a könyvtárszerkezetben, illetve léphet be a menüpontokba. Kicsit lassú a beépített Linux rendszer, de ezt csak a könyvek betöltésekor és a menü használatakor érezzük, olvasás közben (például lapozáskor) nincs gond.

33

34 Classmate PC