Hatékony tanuló-megismerési technikák gyakorlat

Az előadások a következő témára: "Hatékony tanuló-megismerési technikák gyakorlat"— Előadás másolata:

1 Hatékony tanuló-megismerési technikák gyakorlat
Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna 2011. április 16.

2 A gyermeki megismerés területei, rendszerszemléletű megközelítésben
2

3 Biológiai-, fiziológiai működés sajátosságai
A gyerek fejlődésére vonatkozó adatok Testi fejlettség, megjelenés Általános egészségi állapot (betegségek) Esetleges fejlődési eltérések 3

4 Az intrapszichés működés jellemzői
Kogníció – a megismerő tevékenység jellemzői A tanuló képességére vonatkozó adatok A gyermek iskolai tanulmányi eredményei Az otthoni tanulás jellemzői 2. Tanulói motiváció és affektivitás jellemző A tanuló motivációjára, értékrendjére,vonatkozó adatok 3. Tanulói attitűdök, érdeklődés A tanuló érdeklődésére vonatkozó adatok 4. A tanulói tevékenységek A tanuló osztályon kívüli tevékenysége

5 Az interperszonalitás jellemzői
Családra vonatkozó adatok A tanuló kapcsolatrendszere 5

6 A pedagógus főbb módszerei:
Kérdőíves módszerek (pl.: attitűd skálák, érték vizsgálatok, tanulási stílus feltárása, stb.) A tanulók megfigyelése (pl.: órán, foglalkozáson, szabadidőben, stb.) Interjú technikák (pl.: a tanulók kapcsolatrendszerének feltérképezése, megismerésre anamnézis, stb.) Dokumentumelemzés (tanulói, munkák, rajzok, stb.) 6

7 Kérdőíves módszerek

8 A kérdőíveken található kérdéstípusok
zárt kérdések a lehetséges válaszok köre rögzített, vagyis standardizált a megadott válaszlehetőségek közül kell egyet vagy többet bejelölni feldolgozása könnyű sok értékes információ elveszhet nyitott kérdések nincsenek válaszlehetőségek saját szavakkal kell válaszolni feldolgozása nehéz, mert utólag csoportosítani (kódolni) kell a különböző válaszokat differenciált, finom adatokhoz juthatunk, amelyek lehetővé teszik az árnyaltabb következtetések levonását. 8 8

9 A kérdőívek kitöltésének módszerei
Önkitöltős – olcsó, gyors, de számolni kell a hiányos kitöltéssel, amely a feldolgozás során okoz nehézséget Megkérdezéses adatfelvétel – a kérdezőbiztos felolvassa személyesen vagy telefonon a kérdéseket és a válaszokat rögzíti a kérdőíven, ez drágábba, több időt igényel, de teljes körű adatokhoz jutunk 9 9

10 A pedagógiai munkában is elterjedt a kérdőívek használata
A tantárgyi ismeretanyag számonkérésének, ellenőrzésének ez a leggyakoribb formája (tantárgyi tesztek, feladatlapok, témazáró dolgozatok) – ezek saját vagy mások által készítettek A tanulók családi körülményeiről, iskolai kapcsolatairól, iskolán kívüli elfoglaltságáról információgyűjtés – ezek saját vagy mások által készítettek A tanuló különböző képességeiről, pszichológiai és pedagógiai jellegzetességeiről adatok gyűjtése – más szakemberek által készítettek 10 10

11 A kérdőívek kitöltői lehetnek
A tanulók A szülők A pedagógusok, korábbi megfigyeléseik alapján 11

12 A megfigyelés módszere

13 A pedagógiai munkában alkalmazható
megfigyelési típusok SZÁNDÉK SZERINT RENDSZERESSÉGE SZERINT Alkalomszerű Rendszeres STRUKTURÁ-LATLAN Strukturálatlan és alkalomszerű Strukturálatlan és rendszeres STRUKTURÁLT Strukturált és alkalomszerű Strukturált és rendszeres 13 13

14 A strukturálatlan megfigyelés jellemzői
Nincs előre meghatározott terve és szempontrendszere Általában felderítő vizsgálatoknál alkalmazzák A megfigyelőre a legerősebb ingerek hatnak, melynek következtében a szelektív figyelem súlyos problémája lép fel Többségében nem várt eseményekhez kötődik, így nehéz a megfigyelési szempontokat kialakítani (de lehet egy séma –megfigyelési űrlap) 14 14

15 A strukturált megfigyelés jellemzői
Előre kidolgozott konkrét terve, szempontrendszere és időkerete van Leíró (jellemző) és magyarázó (oksági viszonyokat kereső) vizsgálatoknál használják Objektívebb információkat nyújt, mert a szelektivitás és a szubjektivitás kiszűrhető 15 15

16 Az interjú módszere

17 AZ INTERJÚ SZEREPE A TANULÓMEGISMERÉS FOLYAMATÁBAN
A belső történések iránti érdeklődés személyessé individuálissá teszi a pedagógus-gyermek-szülő kapcsolatát, ez önmagában már motivációs tényező A személyes érdeklődés növeli a szülő, a gyermek bizalmát a pedagógus felé, hiszen olyan dolgok feltárásáról is szó van, amit nem mindenkinek mondanak el – „beavatási szertartás” A „belülről látás” növeli a pedagógus empátiáját, érzékenységét, megértését A pedagógus összefüggésében láthatja a gyermek természetes környezetét Segíti a partneri kapcsolat kialakulását – átformálja a kapcsolatot 17 17 17

18 Az interjú fajtái Strukturált interjú:
Olyan kérdezés, amely során a kérdező a kérdéseket előre megszabott sorrendben teszi fel. A kérdezett saját szavaival válaszol. Strukturálatlan interjú: Olyan kvázi beszélgetés, amikor az interjút készítő pontosan tudja, mit szeretne megtudni, de a kérdések konkrét megfogalmazása és sorrendje az interjú szituációhoz kapcsolódik. 18 18

19 Strukturálatlan interjú jellemzői
Előzetes vázlatkészítés a beszélgetés főbb csomópontjairól Folyamatos interakciós kommunikációba ágyazódik Bevezető kérdések Meghallgatjuk a választ – értelmezzük A következő kérdés megfogalmazása Egyszerre kell figyelni, gondolkodni, beszélni

20 A strukturálatlan interjú szakaszai
FELADAT Felkészülés cél meghatározása (miért készül az interjú – mit akarunk megtudni általa) előzetes információk összerendezése, analízise és szintézise interjúvázlat elkészítése, főbb témakörök kijelölése időpont és helyszín egyeztetése az interjúalannyal 2.Bemelegítés, ráhangolás Meghatározzuk beszélgetésünk témáit, elmondjuk, hogy mire és miért vagyunk kíváncsiak, ez az interjúalany biztonságérzete szempontjából fontos Bizalmat építünk azzal, hogy a mindennapokhoz kapcsolódó személyes jellegű kérdéseket teszünk fel 3.Az interjús beszélgetés fejben tartott interjúvázlat alapján a konkrét téma körüljárása közben kulcsszavas jegyzetelés 4.Lezárás az interjúalany visszavezetése a jelenbe, a hétköznapokba, stabil érzelmi állapotban való elengedése 5.Feldolgozás, elemzés, értelmezés kulcsszavak segítségével az interjú leírása a lehető leghitelesebb formában a céloknál feltett miért kérdésekre a válaszok keresése 20 20

21 HASZNOS KÉRDÉSTÍPUSOK AZ INTERJÚZÁS SORÁN
Funkciója Példa Zárt vagy leltározó kérdés, tényadatok megismerése általában csak egy rövid választ igényel Hol, mikor született? Hány testvére van? Mikor születtek gyerekei? Meséltetős kérdések érzelmek, gondolatok vélemények, értékek, emberi viszonylatok megértése eseményekhez kapcsolódó élmények feltárása beszéltetés megindítása, folyamatos fenntartása Meséljen iskolás éveiről! Milyen házban élt gyermekkorában? Hogyan ismerkedett meg a férjével? Mi a véleménye gyerek iskolájáról? Pontosító kérdések Szűkszavú válaszok kibontása az interjúalany által használt fogalmak tartalmának pontosítása az azonos értelmezés érdekében érdeklődés kifejezése Mit ért azon, hogy gyermeke szófogadó? Milyen értelemben segítőkész a szomszédja? Mondana egy példát arra, amikor a gyermekét bántották? Érzelmi visszatükrözés Érzelmi megnyílvánulások elősegítése Együttérzés, empátia kifejezése a kényes, elhallgatott témák előcsalogatása „Nem tudom” válasz kezelése Indulatok, feszültségek kezelése Úgy veszem ki a szavaiból, hogy nehéz időszak volt ez Önnek. Látom, hogy ez nagyon boldoggá teszi. Tudom, hogy erre a kérdésre nehéz válaszolni. Parafrázis A kölcsönös megértés ellenőrzése beszélgetés továbblendítése Lássuk csak, Ön azt mondja… Ha jól értem, akkor …. Értő figyelem a beszélgetés továbblendítése, a beszéltetés megindítása És azután mi történt? Aha, és utána… Ez nagyon érdekes, folytassa 21 21

22 Az interjús viselkedés szabályai
nyugodt hely megválasztása, amely alkalmas a „négyszemközti” beszélgetésre udvariasság, a megszólítás tisztázása állandó szemkontaktus, amellyel kifejezzük érdeklődésünket ne akasszuk meg az interjúalany gondolatmenetét, mert azt érdektelenségként értelmezi semlegesség biztosítása direkt kérdések kerülése, pl. „Szegények voltak gyermekkorában?” interjú lezárása, visszahozás a jelenbe

23 MIT KEZDJÜNK AZ INTERJÚVAL
Titoktartás, személyes adatok védelme Az interjú során ne jegyzeteljünk, csak kulcsszavakat írjunk fel magunknak Az interjú után írjuk le gyorsan a hallottakat Értelmezzük, keressük meg az összefüggéseket, a legfontosabb eseményeket Keressük meg a dinamikus elemeket, amelyre például a tanulási motiváció építhető 23 23

24 Interjúkészítési feladat
Feladat: szerepjáték: páros feladatban a megadott kérdéstípusok alapján interjúkészítés: Hogyan készülök a pedagógus pályára? Az eredményeket lejegyezni A kapott eredményekből levont következtetéseket néhány mondatban összefoglalni és leírni

25 A dokumentumelemzés módszere

26 A tanuló megismerését szolgáló dokumentum forrásai
Az iskolai dokumentum forrása Példa a tanuló saját munkái Rajzok, fogalmazások, dolgozatok, füzetek, firkálmányok, levelek, fényképek a szülőtől származó dokumentumok Kérések, üzenetek, levelek, fényképek a vele foglalkozó pedagógusok dokumentumai Érdemjegyek, beírások az ellenőrzőbe, dolgozatok írásos értékelése Más szakemberektől származó írásos anyagok Jellemzés, környezettanulmány Hivatalos okiratok Kórházi zárójelentés, szakértői vélemény, gyámügyi határozat, bizonyítvány 26 26

27 Személyiséglap Családra vonatkozó adatok
A gyerek fejlődésére vonatkozó adatok Az otthoni tanulás jellemzői A gyermek iskolai tanulmányi eredményei A tanuló osztályon kívüli tevékenysége A tanuló képességére vonatkozó adatok A tanuló érdeklődésére vonatkozó adatok A tanuló motivációjára, értékrendjére, attitűdjeire vonatkozó adatok A tanuló kapcsolatrendszere

28 Az esettanulmány főbb tartalmi egységei
28

29 Problémafelvetés, célmeghatározás
Az esettanulmány elején jelezzük, hogy kiről írjuk azt és miért. A személyiségi jogokra való tekintettel az esettanulmányban a tanulóról személyes adatait, amiből felismerhető nem lehet szerepeltetni, el kell fedni. (név, pontos születési dátum, lakhely, iskola neve, osztály pontos megnevezése) Azokat a tüneteket, tünet-együtteseket, amelyeket a pedagógus tapasztal, ami miatt úgy gondolja, hogy a tanulóra vonatkozó adatokat rendszerezni, összegezni kell. 29

30 A megismeréshez alkalmazott konkrét módszerek leírása
A képzés során módszerek közül miket alkalmaztunk az egyes tanulói jellemzők megismerésére megfigyelés, interjú, dokumentumelemzés, kérdőív 30

31 Vizsgálati eredmények, megállapítások
Összegezzük a vizsgálati módszerekkel nyert adatokat, és levonjuk a szükséges következtetéseket. Figyelembe vesszük más szakemberek vizsgálati eredményeit is, ha van ilyen. Az adatokat a személyiséglap kitöltésével, és a humánökológiai modell felépítésének megfelelően célszerű rendszerezni. 31

32 Az adatok alapján tervezett pedagógiai beavatkozások leírása
A vizsgálati eredmények alapján megtervezzük, hogy milyen pedagógiai módszerekkel oktassuk, neveljük, fejlesszük a továbbiakban tanítványunkat. Ennek érdekében az alábbi lépések átgondolása és megfogalmazása javasolt: 32

33 Más szakértelem/ kompetencia bevonása:
Eldöntjük, hogy szükség van-e erre a tanuló fejlesztése érdekében, Nevelési Tanácsadó. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, Gyermekjóléti szolgálat, Családsegítő Intézet, pszichológus, gyógypedagógus, orvos, Tehetségesek esetében bevonható más szakértelem Sportiskola Művészeti intézmények stb 33

34 Az iskolai feladatok A tanuló iskolán belüli, de tanórán kívüli fejlesztési lehetőségeit (pld: korrepetálás, fejlesztő óra, szakkör, tanulmányi kirándulás, tanulópárok kialakítása, stb.) A tanuló tanórán belüli fejlesztési lehetőségeit. (pld: differenciálási módszerek) A szülők számára biztosított pedagógiai tanácsadást, együttműködést 34

35 Köszönöm a figyelmet