Az intelligencia.

Az előadások a következő témára: "Az intelligencia."— Előadás másolata:

1 Az intelligencia

2 Mi az intelligencia? Az intelligencia általános megértési és értelmi képességként fogható fel, ami a legkülönfélébb módokon nyilvánulhat meg. Az idők során nagyon sok elméletalkotó kutatta az intelligenciát  sokféle megközelítés, sokféle meghatározás Egy összefoglaló, általános meghatározás: Az intelligencia a tapasztalatokból való tanulás, az elvont fogalmakban való gondolkodás és a környezet hatékony kezelésének képessége. © László Laura

3 Intelligencia-elméletek
Charles Spearman különböző teljesítménytesztek alapján meghatározott egy alapvető intelligencia-tényezőt, amit általános intelligenciának vagy g-faktornak nevezett el. Egy személyről aszerint mondhatjuk, hogy általában okos-e vagy buta, hogy milyen mértékű g-vel jellemezhető. Emellett speciális (s-sel jelölt) faktorok is vannak, amelyek a különféle képességekre vonatkoznak. © László Laura

4 Intelligencia-elméletek
Louis Thurstone szerint az intelligencia számos elsődleges képességre osztható fel: Verbális megértés – a szavak jelentésének megértése (szókincspróbák) Beszédfolyékonyság – szavakban való gyors gondolkodás képessége (pl. rímelő szavak keresése) Számolás – számokkal való műveletek Téri képességek – térbeli-formai viszonyok átlátásának képessége (pl. különböző irányból bemutatott alakzatok azonosítása) Emlékezet – szópárok vagy mondatok felidézése Észlelési sebesség – vizuális részletek gyors megragadásának képessége (hasonlóságok és különbségek felfedezése ábrákon) Következtetés – bemutatott példák alapján általános szabály megtalálásának képessége. © László Laura

5 A többszörös intelligencia elmélete
Howard Gardner szerint az intelligencia nem egységes, hanem legalább hatféle elkülönült intelligencia van: Nyelvi intelligencia Logikai-matematikai intelligencia Téri intelligencia Zenei intelligencia Testi-kinesztéziás intelligencia Személyes intelligencia Személyen belüli (intraperszonális) Személyközi (interperszonális) © László Laura

6 A többszörös intelligencia elmélete
Nyelvi intelligencia - azt jelenti, hogy valaki könnyedén használja anyanyelvét és könnyen sajátít el nyelveket, alkotó módon használja a nyelvet. © László Laura

7 A többszörös intelligencia elmélete
Logikai-matematikai intelligencia - az érvelést, számolást és a logikus gondolkodást lehetővé tévő képesség; ezt mérik a hagyományos tesztek. © László Laura

8 A többszörös intelligencia elmélete
Téri intelligencia - ide tartozik a műszaki-mérnöki gondolkodás, a térképeken és útvonalakon való tájékozódás, a művészi területen és a gyakorlati szakmák szintjén a terek, két- és háromdimenziós alakzatok formálása, illesztése. © László Laura

9 A többszörös intelligencia elmélete
Zenei intelligencia - hangok sorozatának könnyed megjegyzése, átalakítása, hangsorozatok és harmóniák közti különbségtétel, hangszerjáték, éneklés, dallamszerzés. © László Laura

10 A többszörös intelligencia elmélete
Testi intelligencia – a test egészével történő mesteri bánásmód (sportolás, tánc, pantomim), fogékonyság a mozdulatok, bonyolult mozdulatsorok könnyű elsajátítására. © László Laura

11 A többszörös intelligencia elmélete
Szociális (társas) intelligencia - képesség arra vonatkozóan, hogy befolyásoljon az egyén másokat, meggyőzzön saját elképzeléseiről; empátia, érzékenység mások problémái iránt. © László Laura

12 A többszörös intelligencia elmélete
Személyes intelligencia (önreflexió) – képesség arra, hogy saját élményeit művészi úton vagy a nyelv segítségével kifejezze. Az érzelmek, gondolatok és a viselkedés, a személyes életfelfogás, értékek, életcélok észlelésének és elemzésének képessége a mindennapi életben. © László Laura

13 A többszörös intelligencia elmélete
Gardner: intelligenciánk egy adott időpontban bizonyos mintázattal rendelkezik, de folyamatosan fejlődik, változik, az egyes intelligenciák eltérő érettségi fokon állnak. © László Laura

14 Az IQ-pontszámok eloszlása nagyszámú
IQ-eloszlás Az IQ-pontszámok eloszlása nagyszámú egyén mintája esetén: A 90 és 110 közötti övezet átlagos, a 130 fölötti különlegesen magas intelligenciát jelez; a 70 alattit értelmi fogyatékosságnak tekintjük. © László Laura

15 Érzelmi intelligencia
A fejlett érzelmi képességű embereknek jóval nagyobb az esélye a sikeres, megelégedett életre, mert elsajátították azokat a lelki szokásokat, amelyekkel a teljesítőképességüket képesek növelni. Az ambíció, az önkontroll és az önismeret, az érzelmi intelligencia fejlettségére utal, mint ahogyan az is, ha „bánni tudunk” az emberekkel. Ha nem csak saját, hanem mások lelkiállapotában is eligazodunk, ha megtaláljuk velük a közös hangnemet és leolvassuk róluk az érzelmeiket. © László Laura

16 Érzelmi intelligencia (EQ)
Daniel Goleman Az érzelmi intelligencia olyan képességek összefoglaló megnevezése, mint az önmagunk ösztönzése, a csalódásokkal dacoló, rendíthetetlen kitartás, az indulatok lefékezése, a vágykielégítés késleltetése, hangulatváltozásaink kiegyensúlyozása, az empátia és a remény. © László Laura

17 Az érzelmi intelligencia összetevői
Önismeret – a saját tehetségek felbecsülése és megalapozott önbizalom. © László Laura

18 Az érzelmi intelligencia összetevői
2. Önkontroll – az érzelmi állapotokat úgy kell szabályozni, hogy az elősegítse és semmiképpen se akadályozza a kitűzött célok megvalósítását. © László Laura

19 Az érzelmi intelligencia összetevői
3. Motiválás – a személyes preferenciák előnyben részesítése annak érdekében, hogy a nehézségek ellenére is elősegítsék a kitűzött célok elérésére irányuló kezdeményezést. © László Laura

20 Az érzelmi intelligencia összetevői
4. Empátia – mások érzelmi állapotainak az azonosítása, a konfliktusmentes emberi kapcsolatok művelésének képessége. © László Laura

21 Az érzelmi intelligencia összetevői
5. Társas készségek – az a képesség, hogy érzelmi szempontból boldoguljunk kapcsolatainkban. © László Laura

22 A teljesítést gátló tényezők (I)
A motiváció hiánya A belső kontroll hiánya A kitartás hiánya A nem megfelelő képességek használata A gondolkodás és cselekvés közötti összhang megteremtésének a hiánya A cél elővételezésének hiánya A feladatok befejezésére való képtelenség A kudarctól való félelem A halogatás A felelősség áthárítása © László Laura

23 A teljesítést gátló tényezők (II)
A személyes problémákkal való állandó foglalkozás A figyelem elterelhetősége Kifejezett önsajnálat Kifejezett függőség Túl kicsi vagy túl nagy önbizalom Képtelenség arra, hogy a fától meglássa az erdőt A kritikai és a kreatív gondolkodás közötti egyensúly hiánya A késleltetésre való képtelenség © László Laura