1.2. Az athéni demokrácia intézményei, működése

Az előadások a következő témára: "1.2. Az athéni demokrácia intézményei, működése"— Előadás másolata:

1 1.2. Az athéni demokrácia intézményei, működése
– a kleiszthenészi alkotmány lényege (a területi elv), – az athéni társadalom és a politikai jogok, – a legfontosabb politikai intézmények (népgyűlés, ötszázak tanácsa, sztratégoszok, cserépszavazás) működése. Emelt szint Az arisztokrácia és a démosz küzdelme: – a két társadalmi osztály jellemzői, – Drakón és Szolón reformjai (a származási és a vagyoni elv), – a türannisz rendszere, – Kleiszthenész reformjai (a területi elv). A spártai állam: – a társadalom jellemző vonásai, – a spártai államberendezkedés sajátosságai, a nevelés szerepe. Polisz, arisztokrácia, arkhón, népgyűlés, türannisz, ekklészia, esküdtbíróság, sztratégosz, demokrácia, cserépszavazás, Szolón, Peiszisztrátosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Thuküdidész, Szókratész, Platon, Arisztotelész, Nagy Sándor, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr. e. 480, Kr. e , Kr.e , Athén, Spárta, Maraton, Thermopülei-szoros, Szalamisz, Peloponnészosz, Makedónia, Az athéni demokrácia intézményei 1.2. Az athéni demokrácia intézményei, működése Emelt szint: Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam. Tk 2- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 2 Tk AKG-Történelem AKG Stefán Judit, Bíró Gábor, Lőrinc László Tk Sz-Történelem 1 Száray Miklós Tk 9-Történelem középiskolák számára Csuszó Sándor, Kozma Géza, Lovrity Andrea Tr-G Szabó István: Tréning

2 Peloponnészoszi háború
Athén A demokrácia kialakulása A görög-perzsa háborúk démosz Arisztokrácia Miltiádész Kr.e. 490 Marathón Kr e 594 arkhón SZOLÓN DEMOKRÁCIA Kr.e.480 Thermopülai-szoros Xerxész Leonidász Peiszisztrátosz Türannisz Themisztolész Déloszi szövetség Kleisztenész reformjai Athén fénykora és bukása Kleisztenész Kr e 508 Területi felosztás Bule Periklész Spárta Népgyűlés (ekklészia)‏ Peloponnészoszi háború Kr.e Makedónia Cserépszavazás Nagy Sándor hellenizmus

3 AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA KIALAKULÁSA
KLEISZTENÉSZ REFORMJAI A DEMOKRÁCIÁT FENYEGETŐ HÁBORÚ ATHÉN FÉNYKORA ÉS BUKÁSA

4 Az ókori Görögország korszakai
Mükénei kultúra Kr. e. II. évezred Az ókori Görögország korszakai Kr. e. I. évezred Archaikus Kr.e. VIII.- VI. sz. Klasszikus Kr.e. V.-IV. sz. Hellenisztikus Kr.e III. Athéni demokrácia

5 Mükénéi kor: (Kr.e. XVIII - XIII. század)
Az első görög törzsek, az akhájok királyságainak korszaka. A mükénéi kor társadalmában és államszervezetben még sok ókori keleti vonást figyelhetünk meg. Kockázatos kereskedelmi és hadi vállalkozásaik, valamint az újabb görög törzsek, főként a dórok megjelenése vetett véget a mükénéi államok virágzásának. Homérosz /Iliász /MVGYOSZ hangoskönyvek /MP3 változat

6 Átmeneti kor: (Kr.e. XII - IX. század)
Ez a korszak az egyes törzsek végleges lakhelyének elfoglalását, a poliszrendszer kialakulását, tehát a későbbi fejlődés kereteinek megteremtését foglalja magába. A korszakban fontos szerepe volt a vas elterjedésének. A keleti jellegű tulajdonformák helyett megerősödött a magántulajdon.

7 B.) Archaikus kor (Kr.e.VIII.-VI.sz.)‏
Az archaikus korban a poliszok fejlődése kétféle úton járt. Az egyik típusban a gazdaság alapvetően agrár jellegű maradt, azaz meghatározó volt mezőgazdaság szerepe. Ezekben a poliszokban a társadalmi ranglétrán a földbirtokos arisztokrácia állt az élen, s a királyság megszűnése után ún. oligarchikus köztársaságok jöttek létre, ahol végig megmaradt a nagy földbirtokkal rendelkezők gazdasági és politikai hatalma. A másik típusú gazdaságban megnövekedett az ipar és a kereskedelem szerepe, s itt az öröklött földbirtok vagyon mellett megjelent az ipari és a kereskedelmi tevékenységgel szerzett és felhalmozott jövedelem. Így a születési arisztokráciát háttérbe szorította a meggazdagodott kereskedő iparos réteg (plutokrácia). A hadseregben pedig előtérbe került a nehézfegyverzetű gyalogság, az ún. hopliták az arisztokrata lovassággal szemben. Az első típusra példa Tesszália területe, a másodikra Athén. B.) Archaikus kor (Kr.e.VIII.-VI.sz.)‏ A görög gyarmatosításnak nevezett vándormozgalom lezajlásának, és az ezt követő társadalmi változásoknak, mindenekelőtt a démosz kialakulásának kora. A poliszok többségének politikai életét a démosz és az arisztokrácia küzdelme jellemezte. A korszak végére Athénban kialakult a demokrácia. A demokratikus államforma nem athéni jelenség, más görög városállamokra is jellemző.

8 Klasszikus kor: (Kr.e. V - IV. század )
A görög-perzsa háborúkkal kezdődő mozgalmas korszakban virágzott az athéni demokrácia, megjelent a poliszokban a nagyarányú rabszolgatartás és lezajlott a két vezető polisz, Athén - Spárta, valamint szövetségi rendszereink testvérháborúja, a peloponnészoszi háború Athén- Igazság a demokráciáról 2/1. Athén- Igazság a demokráciáról 2/2.

9 polisz Kr e776 http://www.pedellus.hu/mo/mo_pd-315.pdf
Wikipédia:A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, tevékeny (aktív) vagy tétlen (passzív) politikát folytat. Rabszolga: A görögök a perzsa rabszolgákkal bármit tehettek, de a megölésük tilos volt. Minden szabad polgár űzött valamilyen foglalkozást. A rabszolgák kiválthatták magukat saját pénzükön. Szabad ember lett és ha volt elég pénze üzletett is nyithatott. Gyakran a művelt rabszolgák tanították a szabad athéni polgárok gyerekeit. A pedagógus görög eredetű szó. Eredetileg a gyermeket iskolába és őt onnan haza hozó rabszolgát jelölte. Idegenek:Athénba más poliszokból is jöhettek idegenek. Nekik 2 jog kivételével az összeset megkapták: nem vehettek részt a népgyűlésen és nem lehetett földbirtokuk. polisz Kr e776 Tk.(Sz. F)- 65.old Vegyük számba Athén társadalmi rétegeit! Milyen alapon különültek el egymástól az egyes csoportok? Milyen tevékenységhez, foglakozáshoz köthetjük az egyes rétegeket? Gyűjtse össze az ábrán megfigyelhető változásokat, és magyarázza meg ezek okait!

10 Arisztokratikus köztársaság
Athén történetének kezdete a mítoszok homályába vész. A hagyomány szerint, a kígyótestű őskirály, Kekropsz, uralkodására esik Athéna, a tudás és bölcsesség istennője, és Poszeidón tengeristen versengése Attika földjéért. Poszeidón háromágú szigonyával az Akropolisz sziklájából sós vizű forrást fakasztott, míg a szűz istennő lándzsájának szúrása nyomán pedig olajfa nőtt ki a földből. Az istenek és a lakosság is Athéna ajándékát ítélték hasznosabbnak, így ő lett a város védelmezője és névadója. Tk old./ Attikában a mükénei kor végén iónok települtek meg. Társadalmuk vérségi alapon tagolódott, a legnagyobb egységet az un. Phülék, azaz törzsek voltak. Források szerint Attikában négy phülé volt, …egy-egy phülé három fátria (testvéri szövetség), a fátriákba pedig több (állítólag 30) genosz, azaz nemzetség tartozott. Az egyes egységeknek külön elöljáróik voltak , szoros összetartozásukat fejezte ki a kölcsönös vérbosszú, a közös temetkezőhely és a közös vallási szertartások. Tk old. A mondai hagyomány szerint Athén első királya az isteni származású Kekropsz volt, aki Attikában 12 önálló egységet hozott létre s templomokat alapított Pallasz Athéné tiszteletére. A 12 település egyesítését Athén vezetésével egy másik mondabeli király, Thészeusz nevéhez fűzték, aki rábeszélte a helyi vezetőket, mondjanak le önállóságukról, cserébe „alkotmányt” ad nekik. Az alkotmányban három csoportra osztotta Attika lakosságát: EUPATRIDÁKRA (jó atyától származókra), GEÓRGOSZOKRA vagyis földművelőkre és DEMIURGOSZOKRA, vagyis mesteremberekre. Az eupatridák az előkelő nemzetségek tagjai álltak a társadalmi ranglétra tetején. A királyság intézménye fokozatosan beszűkült, korlátozták a király hatalmát és Kr e 7. század elejére Athén arisztokratikus köztársasággá alakult, a városállam élén az arkhónok álltak, hivatali idejüket először 10 évre korlátozták, a 7. század végétől már csak egy évre választották. Tk old: Az Attika félszigetet uralma alatt tartó polisz annak a fejlődési típusnak a legfontosabb példája, ahol a gazdasági tevékenység megváltozásával a földet birtokló születési arisztokrácia mellett egyre nagyobb jelentőségre tett szert az iparos-kereskedő réteg. Ez a társadalmi csoport az archaikus korban kezdett törekedni arra, hogy jelentőségéhez mért helyet kapjon a városállam politikai vezetésében. A születési arisztokrácia elleni küzdelemben természetes szövetségese lett a nagybirtok által szorongatott parasztság. Iparosok, kereskedők, parasztok együtt alkották a köznépet a démoszt. Iparosok, kereskedők parasztok együtt alkották a köznépet, démoszt. A hatalomért vívott harcuk során elérték a szokásjog helyett az írásban foglalt törvények meghozatalát…Athénben az első írásos törvényeket Drákon arkhón hozta… A törvények közismerten szigorúak voltak (drákói szigor), a legkisebb bűnökre is halálbüntetést szabtak ki, megszűnt a vérbosszú. A bűnök megtorlási joga a polisz közösségének kezébe ment át. 236.old/….a pénz megjelenése okozta a kisbirtokos parasztok eladósodását. Korábban a terménykölcsönök után nem szedtek kamatot, hiszen volt egy ésszerű határa a romlékony termények felhalmozásának. A kamat eredetét az állatkölcsönöknél találjuk meg, ahol nem csak a kölcsönzött jószágot, hanem az adott időben várható „szüleményt” is megkellett adnia az adósnak. Ez a gyakorlat aztán átment a pénzkölcsönökre is, s a rosszabb termés esetén a kisebb birokosok akkor juthattak pénzhez, ha földjüket elzálogosították. A magas kamatok miatt egyre többen vesztették el megélhetési lehetőségüket. Az eladósodottak sorsa különböző volt: lehettek thészek (napszámosok), hektémoroszok (Ún. hatodosok, bizonytalan a fogalom értelmezése, valószínűleg e termény hatodáért művelték az előkelők birtokát), de adósrabszolgává is válhattak, ha a kölcsönt saját személyükre vették fel. A létükben veszélyeztetett parasztok érthetően fordultak szembe az előkelő nemzetségekkel, s ebben küzdelemben szövetségest találtak abban az iparos és kereskedő rétegben, amely a gyarmatosítás során jelentősen meggazdagodott. Közülük sokan nem tartoztak a nemzetségbe, így az előkelő nemzettségek ( eupatridák) elleni harc a nemzetségi szervezet ellen is folyt. Ennek a harcnak első állomása volt, hogy megszüntették a nemzetségi szokásjogon alapuló bíráskodást és megjelentek az írásba foglalt törvények.Ath Poliszok politika Kekropsz Athén Athéné Arisztokratikus köztársaság Tk old: Athénban a köztársasági politikai szervezete fokozatosan fejlődött ki . A Kr e 8-7 században az államot választott tisztségviselőkből (arkhón) álló testület irányította. Az arkhónok az arisztokraták közül kerülhettek ki. Az arkhónok tanácsa hozta a döntéseket a bel és a külügyekben, valamint bíráskodott is. Döntéseiket az areioszpagosz (hivatalban lévő és leköszönt arkhónokból álló testület) hagyta jóvá. A polisz ügyeit az népgyűlésen (ekklészián) vitatták meg . A bíráskodás kezdetben a szokásjog alapján történt. Ezt korlátozta Drakón azzal, hogy büntetőjogi törvényeket rögzített írásban. arkhón areioszpagosz népgyűlés

11 démosz Arisztokrácia Az archaikus korban
Athén történetének kezdete a mítoszok homályába vész. A hagyomány szerint, a kígyótestű őskirály, Kekropsz, uralkodására esik Athéna, a tudás és bölcsesség istennője, és Poszeidón tengeristen versengése Attika földjéért. Poszeidón háromágú szigonyával az Akropolisz sziklájából sós vizű forrást fakasztott, míg a szűz istennő lándzsájának szúrása nyomán pedig olajfa nőtt ki a földből. Az istenek és a lakosság is Athéna ajándékát ítélték hasznosabbnak, így ő lett a város védelmezője és névadója. Tk old./ Attikában a mükénei kor végén iónok települtek meg. Társadalmuk vérségi alapon tagolódott, a legnagyobb egységet az un. Phülék, azaz törzsek voltak. Források szerint Attikában négy phülé volt, …egy-egy phülé három fátria (testvéri szövetség), a fátriákba pedig több (állítólag 30) genosz, azaz nemzetség tartozott. Az egyes egységeknek külön elöljáróik voltak , szoros összetartozásukat fejezte ki a kölcsönös vérbosszú, a közös temetkezőhely és a közös vallási szertartások. Tk old. A mondai hagyomány szerint Athén első királya az isteni származású Kekropsz volt, aki Attikában 12 önálló egységet hozott létre s templomokat alapított Pallasz Athéné tiszteletére. A 12 település egyesítését Athén vezetésével egy másik mondabeli király, Thészeusz nevéhez fűzték, aki rábeszélte a helyi vezetőket, mondjanak le önállóságukról, cserébe „alkotmányt” ad nekik. Az alkotmányban három csoportra osztotta Attika lakosságát: EUPATRIDÁKRA (jó atyától származókra), GEÓRGOSZOKRA vagyis földművelőkre és DEMIURGOSZOKRA, vagyis mesteremberekre. Az eupatridák az előkelő nemzetségek tagjai álltak a társadalmi ranglétra tetején. Tk old: Az Attika félszigetet uralma alatt tartó polisz annak a fejlődési típusnak a legfontosabb példája, ahol a gazdasági tevékenység megváltozásával a földet birtokló születési arisztokrácia mellett egyre nagyobb jelentőségre tett szert az iparos-kereskedő réteg. Ez a társadalmi csoport az archaikus korban kezdett törekedni arra, hogy jelentőségéhez mért helyet kapjon a városállam politikai vezetésében. A születési arisztokrácia elleni küzdelemben természetes szövetségese lett a nagybirtok által szorongatott parasztság. Iparosok, kereskedők, parasztok együtt alkották a köznépet a démoszt. ***Kr e 236.old/ A Kr e 7 század folyamán Athénban kiélesedtek a társadalmi csoportok közti küzdelmek. Ennek okai egyrészt… a gazdasági életben bekövetkezett változások aminek következtében megnőtt az iparosok és kereskedők súlya, másrészt az a törekvés amellyel….a születési arisztokrácia megpróbálta megszerezni a parasztok birtokában lévő földeket. A folyamatban fontos szerepet játszott a vert pénz megjelenése, aminek következében már nemcsak a föld jelentett vagyont. Ugyancsak a pénz megjelenése okozta a kisbirtokos parasztok eladósodását. Korábban a terménykölcsönök után nem szedtek kamatot, hiszen volt egy ésszerű határa a romlékony termények felhalmozásának. A kamat eredetét az állatkölcsönöknél találjuk meg, ahol nem csak a kölcsönzött jószágot, hanem az adott időben várható „szüleményt” is megkellett adnia az adósnak. Ez a gyakorlat aztán átment a pénzkölcsönökre is, s a rosszabb termés esetén a kisebb birokosok akkor juthattak pénzhez, ha földjüket elzálogosították. A magas kamatok miatt egyre többen vesztették el megélhetési lehetőségüket. Az eladósodottak sorsa különböző volt: lehettek thészek (napszámosok), hektémoroszok (Ún. hatodosok, bizonytalan a fogalom értelmezése, valószínűleg e termény hatodáért művelték az előkelők birtokát), de adósrabszolgává is válhattak, ha a kölcsönt saját személyükre vették fel. A létükben veszélyeztetett parasztok érthetően fordultak szembe az előkelő nemzetségekkel, s ebben küzdelemben szövetségest találtak abban az iparos és kereskedő rétegben, amely a gyarmatosítás során jelentősen meggazdagodott. Közülük sokan nem tartoztak a nemzetségbe, így az előkelő nemzettségek ( eupatridák) elleni harc a nemzetségi szervezet ellen is folyt. Ennek a harcnak első állomása volt, hogy megszüntették a nemzetségi szokásjogon alapuló bíráskodást és megjelentek az írásba foglalt törvények. Iparosok, kereskedők parasztok együtt alkották a köznépet, démoszt. A hatalomért vívott harcuk során elérték a szokásjog helyett az írásban foglalt törvények meghozatalát…Athénben az első írásos törvényeket Drákon arkhón hozta… A törvények közismerten szigorúak voltak (drákói szigor), a legkisebb bűnökre is halálbüntetést szabtak ki, megszűnt a vérbosszú. A bűnök megtorlási joga a polisz közösségének kezébe ment át. 236.old/…. a pénz megjelenése okozta a kisbirtokos parasztok eladósodását. Korábban a terménykölcsönök után nem szedtek kamatot, hiszen volt egy ésszerű határa a romlékony termények felhalmozásának. A kamat eredetét az állatkölcsönöknél találjuk meg, ahol nem csak a kölcsönzött jószágot, hanem az adott időben várható „szüleményt” is megkellett adnia az adósnak. Ez a gyakorlat aztán átment a pénzkölcsönökre is, s a rosszabb termés esetén a kisebb birokosok akkor juthattak pénzhez, ha földjüket elzálogosították. A magas kamatok miatt egyre többen vesztették el megélhetési lehetőségüket. Az eladósodottak sorsa különböző volt: lehettek thészek (napszámosok), hektémoroszok (Ún. hatodosok, bizonytalan a fogalom értelmezése, valószínűleg e termény hatodáért művelték az előkelők birtokát), de adósrabszolgává is válhattak, ha a kölcsönt saját személyükre vették fel. A létükben veszélyeztetett parasztok érthetően fordultak szembe az előkelő nemzetségekkel, s ebben küzdelemben szövetségest találtak abban az iparos és kereskedő rétegben, amely a gyarmatosítás során jelentősen meggazdagodott. Közülük sokan nem tartoztak a nemzetségbe, így az előkelő nemzettségek ( eupatridák) elleni harc a nemzetségi szervezet ellen is folyt. Ennek a harcnak első állomása volt, hogy megszüntették a nemzetségi szokásjogon alapuló bíráskodást és megjelentek az írásba foglalt törvények.Ath Az archaikus korban démosz Arisztokrácia A Kr.e.7. század folyamán Athénben kiélesedtek a társadalmi csoportok közötti küzdelmek. Ennek egyik oka a gazdasági életben bekövetkezett változás. A kereskedők és iparosok a gazdasági életben betöltött szerepük alapján részt kértek a politikai hatalomból . A parasztok tömegei megakarták védeni földjüket a nagybirtokkal szemben. Kr. e. 6. századra: csökkentette az arisztokrácia befolyását a harcmodor változása is: - eddig döntő a lovas, harci szekeres fegyvernem volt- ez főleg az arisztokratákra jellemző -  most: nehézgyalogos hopliták (jómódú parasztok, kézművesek) és a flotta (kereskedők, evezős nincstelenek) az elsődlegesek a katonáskodásban A helyzet megoldására Szolón új alkotmányt dolgozott ki.

12 Jövedelem szerinti beosztás
A politikus a megaraiak ellen kivívott harcban szerzett nagy érdemeket, amikor is a hagyomány szerint az athéniak nagy veszteségeire való tekintettel megtiltott háborús agitációt magát őrültnek tettetve folytatta, sikeresen feltüzelt polgártársai pedig meghódították Szalamiszt. Tk 1-237/ Egyik első intézkedése az volt, hogy eltörölte a fennálló adóságokat, ezt nevezték teherlezárásnak. Örök időkre megszüntette az adósrabszolgaságot, s megkezdte a korábban külföldre eladott athéniak államköltségen való kiváltását. A lakosságot jövedelem szerint osztotta kategóriákba a drákóni vagyoni kategóriák helyett…. Ez a beosztás adta az adófizetés alapját, eszerint teljesítettek katonai szolgálatot. Az első két osztály tagjai lovasok, a harmadiké nehéz fegyverzetű gyalogosok (hopliták) voltak, a negyedik pedig a hajók legénységét, illetve a könnyű fegyverzetű gyalogságot adta. A hivatalviselés is ezen a beosztáson alapult, a legmagasabb tisztségekre csak az 500 mérősök, az alacsonyabbakra a második és a harmadik csoport tagjai pályázhattak. A negyedik csoport (thészek) tagjai a népgyűlésen és az esküdtbíróságokon kaptak helyet. Bizonyos mértékig átalakult az államszervezet is. Az areioszpagosz a törvények legfőbb felügyelője lett, viszont mellé került a bulé, amelybe a négy phüle egyenként 100 tagot küldhetett. Ez a testület tárgyalta meg előzetesen a népgyűlés elé terjesztendő javaslatokat. SZOLÓN Kr e 594 Arkhón adósrabszolgaság eltörlése alapjait rakja le DEMOKRÁCIA Jövedelem szerinti beosztás törvényhozó, államférfi és költő, az utókor a hét görög bölcs közé sorolja. a politikai szereplés alapja és ez szabta meg, hogy milyen fegyvernemben harcoltak - A legszegényebb polgárok is részt vehettek a ha tagjai voltak valamelyik athéni phülének /törzsnek. Az állam ügyeiben a népgyűlés döntött. A népgyűlés tagjai közül választották ki a tisztségviselőket. népgyűlés esküdtbíróság - Az újonnan létrehozott esküdtbíróságnak a legszegényebbek is részt vehettek. bulé - Választott testület, a 400 fős bulé a népgyűlés elé terjesztett javaslatok előkészítésével gyakorolt politikai befolyást. Tagjait az első három vagyoni osztályból sorsolták ki . areioszpagosz - szerepe csökkent Szolón elrendelte , hogy az athéni születésű polgárjoggal rendelkező férfiaknak részt kellett venni a közügyekben, aki ezt nem tette meg, azt kizárhatták közömbösség miatt.

13 Türannisz Peiszisztrátosz
Bevezette Dionoszüsz kultuszát Ember és társadalom , Törtémelem (AKG)-112.old. S ebben a zavaros helyzetben ragadta magához a hatalmat Peiszisztrátosz egy előkelő család sarja. Az egyeduralmat amelyet nem törvényes úton szereztek meg türannisznak hívják. O is mint a türannoszok többsége a démosz segítségével kaparintotta meg a hatalmat. Uralkodása idején Athén tovább gazdagodott. Támogatta az ipart és az iparcikkek exportját, vízvezetéket építettet, templomokat emeltetett és jó kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn más türannoszokkal. Így a 6. századra Athén Hellász meghatározott hatalmává nőtte ki magát. Peiszisztrátosz fiai már nem voltak népszerűek…. Ismét időszerűvé vált a társadalom és a politika reformja, ezt a feladatott Kleisztenész végezte el. Kr.e 508-ban. Politikai reformjainak alapgondolata a zsarnokság újjászületése elleni védekezés. Tk.1-239/ Kr e 510-ben beavatkozott a türannisz ellenes harcokba Spárta , katonai veresége után Peiszisztrátosz fia, Hippiasz elhagyta Athént , s a perzsa király védelme alá menekült. Spárta abban a reményben támogatta az athéni türannisz megdöntését, hogy sikerül visszaállítani az arisztokrácia uralmát. Ennek érdekében Kr e 508 és 506 között több katonai expedíciót küldtek Attikába, ezek nem jártak sikerrel. Tk old: Szolón reformjai nem teremtették meg a társadalmi egyensúlyt, a politikai küzdelem tovább folytatódott. Kihasználta a feszült helyzetet és Kr e 560-ban katonai erővel megszerezte a hatalmat, A köztársasági formát fenntartotta, hívei közül kerültek ki a tisztségviselők, az arisztokratákat háttérbe szorította. De hamarosan száműzték. Visszatérte után második türannisza sem tartott sokáig, majd harmadszor (Kr e ) is visszatért, 33 évből 19-ben gyakorolta az egyeduralmat. Hatalma zsoldosokon alapult. Peiszisztrátosz Türannisz egyszemélyi hatalmat épített ki Kr e 7-6 században Athénhoz hasonlóan más poliszokban is kialakult a türannisz rendszere. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme során egy arisztokrata politikus katonai erőre támaszkodva egyeduralmat valósított meg amelyet családjában örökletessé tett. A türannisz tehát a nemzetségi arisztokrácia egyes tagjainak kísérlete volt a monarchia visszaállítására. földosztás, kiszálló bíróságok, kereskedelmi szerződések, építkezések - Akropolisz erődítése, templomok, vízvezetékek, új tengeri kikötőt építetett –vagyonadó de Biztosította a belső békét és a démosz anyagi gyarapodását. Fiai nem tudták fenntartani a rendszer népszerűségét. Mind az arisztokrácia, mind a démosz fellépett ellenük. Kr e 510-ben megdöntötték a zsarnokuralmat.

14 Hogyan lehetett egy athéni polgár az ötszázak tanácsának tagja
Hogyan lehetett egy athéni polgár az ötszázak tanácsának tagja? Korábban milyen módon történt ez? Az új rendszer melyik társadalmi csoportnak kedvezett? Az ábra alapján határozza meg a kerület (phüle) fogalmát és szerepét?

15 Az athéni demokrácia intézményei
 phylé rendszer demokratizálása: Kleiszthenész az athéni poliszhoz tartozó attikai lakosságot a területi elv alapján osztotta fel, mely garantálta, hogy az egyes régiókban élő három társadalmi réteg - városi gazdagok, a belső részeken élő szegényparasztok és a partvidéken élő kereskedők - egyforma eséllyel tudjanak bekerülni a várost irányító legfontosabb tanácsba, buléba. A 10 pyhlé mindegyikét tehát három trittisre (harmadra) osztották, melyek a város-partvidák-belső területek hármasából álltak. (Többnyire így nem is voltak határosak egymással.) Amikor mind a tíz phylé kisorsolta a buléba küldendő tagját, akkor egyforma eséllyel kerülhette be a három réteg képviselői. Csökkent a vérségi-rokonsági rendszer jelentősége, amely korábban az arisztokraták uralmát biztosította. A démosz mind a tíz phülében túlsúlyba került. A legfőbb vezető testület a népgyűlés (ekklészia) volt. Munkájában minden 20. életévét betöltött polgár részt vehetett. Feladata a törvényhozás volt, illetve döntött a háborúról és a békéről. Amikor a népgyűlés nem ülésezett, helyette a bulé intézte a kisebb jelentőségű ügyeket. Feladatai: javaslatokat tesz a népgyűlésnek, előre megtárgyalja a törvényjavaslatokat, kisebb jelentőségű ügyekben döntéseket hoz. Minden phülé évente ötven, harminc éven felüli tagot sorsolt a buléba, amelyet Kleiszthenész ötszázak tanácsává alakított át. A tíz phülé egyben katonai egység is volt, minden phülé katonái élére egy-egy, összesen tíz sztratégoszt választottak. Ugyanazok a személyek egy évig tölthették be a tisztséget, de évente újra lehetett őket választani. Fontos szerepet kapott az esküdtbíróság (héliaia) is, ahova szintén sorsolás útján lehetett bekerülni. Kleiszthenész az Areioszpagosz feladatát a tisztségviselők ellenőrzésére szűkítette. A cserépszavazás intézménye: Kleiszthenész a türannisz visszaállítása ellen a cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetésével lépett fel. Az osztrakiszmosz intézménye i.e. 506 és 417 között folyamatosan működött. Évente megkérdezték a népgyűlést, hogy ki az a politikus, aki türanniszra törekszik, és a legtöbb szavazatot kapott személyt tíz évre száműzték Athénból. A szavazás csak akkor volt érvényes, ha legalább hatezer polgár leadta a voksát. Ezzel a módszerrel azonban nem csak a valóban zsarnokságra törekvőket sikerült kiszűrni, hanem egyes befolyásos személyek felhasználhatták politikai ellenfeleik eltávolítására. Kleiszthenész megteremtette a demokrácia intézményeit, de a rendszer csak kevesek egyenlőségét biztosította. Az athéni lakosság mindössze tíz százaléka kapott politikai jogot, a kilencven százalékot kitevő nők, betelepedő idegenek, valamint rabszolgák nem. Kleisztenész Kr e 508 Tk old: Új alkotmány elkészítésével bízták meg . Lényegében megtartotta Szolón társadalom beosztását, de új területi alapú választási, közigazgatási és katonai rendszert dolgozott ki. A korábbi törzsi (vérségi) alapon szervezett négy phülé helyett Attikát városi, tengerparti és belső területekre osztotta, ezeket pedig tíz részre. A harminc egységből háromféle részt egymáshoz rendelve tíz phülét hozott létre… A tengerparton és a városban a kézművesek és a kereskedők voltak többségben, így a démosz szavazás, sorsolás esetén minden phülében túlsúlyba került. területi beosztás (phülé) A lakosság vagyoni beosztása megmaradt de a politikai jogokat kiterjesztették a legszegényebbekre is. A phülék főt sorsoltak az 500 tagú tanácsba Bule Esküdtbíróság is fennmaradt, naponta sorsolt és fizetett bizottságokkal. Birodalmak és fénykorok- 4. rész

16 Arkhón Areioszpagosz Sztratégosz Népgyűlés Cserépszavazás
 phylé rendszer demokratizálása: Kleiszthenész az athéni poliszhoz tartozó attikai lakosságot a területi elv alapján osztotta fel, mely garantálta, hogy az egyes régiókban élő három társadalmi réteg - városi gazdagok, a belső részeken élő szegényparasztok és a partvidéken élő kereskedők - egyforma eséllyel tudjanak bekerülni a várost irányító legfontosabb tanácsba, buléba. A 10 pyhlé mindegyikét tehát három trittisre (harmadra) osztották, melyek a város-partvidák-belső területek hármasából álltak. (Többnyire így nem is voltak határosak egymással.) Amikor mind a tíz phylé kisorsolta a buléba küldendő tagját, akkor egyforma eséllyel kerülhette be a három réteg képviselői. Csökkent a vérségi-rokonsági rendszer jelentősége, amely korábban az arisztokraták uralmát biztosította. A démosz mind a tíz phülében túlsúlyba került. A legfőbb vezető testület a népgyűlés (ekklészia) volt. Munkájában minden 20. életévét betöltött polgár részt vehetett. Feladata a törvényhozás volt, illetve döntött a háborúról és a békéről. Amikor a népgyűlés nem ülésezett, helyette a bulé intézte a kisebb jelentőségű ügyeket. Feladatai: javaslatokat tesz a népgyűlésnek, előre megtárgyalja a törvényjavaslatokat, kisebb jelentőségű ügyekben döntéseket hoz. Minden phülé évente ötven, harminc éven felüli tagot sorsolt a buléba, amelyet Kleiszthenész ötszázak tanácsává alakított át. A tíz phülé egyben katonai egység is volt, minden phülé katonái élére egy-egy, összesen tíz sztratégoszt választottak. Ugyanazok a személyek egy évig tölthették be a tisztséget, de évente újra lehetett őket választani. Fontos szerepet kapott az esküdtbíróság (héliaia) is, ahova szintén sorsolás útján lehetett bekerülni. Kleiszthenész az Areioszpagosz feladatát a tisztségviselők ellenőrzésére szűkítette. A cserépszavazás intézménye: Kleiszthenész a türannisz visszaállítása ellen a cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetésével lépett fel. Az osztrakiszmosz intézménye i.e. 506 és 417 között folyamatosan működött. Évente megkérdezték a népgyűlést, hogy ki az a politikus, aki türanniszra törekszik, és a legtöbb szavazatot kapott személyt tíz évre száműzték Athénból. A szavazás csak akkor volt érvényes, ha legalább hatezer polgár leadta a voksát. Ezzel a módszerrel azonban nem csak a valóban zsarnokságra törekvőket sikerült kiszűrni, hanem egyes befolyásos személyek felhasználhatták politikai ellenfeleik eltávolítására. Kleiszthenész megteremtette a demokrácia intézményeit, de a rendszer csak kevesek egyenlőségét biztosította. Az athéni lakosság mindössze tíz százaléka kapott politikai jogot, a kilencven százalékot kitevő nők, betelepedő idegenek, valamint rabszolgák nem. Arkhón Feladataik csökkentek, politikai befolyásuk egyre kisebb lett, különösen azután, hogy az arkhónokat is sorsolták Areioszpagosz Újonnan kialakított tisztség, 5. századra ők lettek az athéni politika iránytója Sztratégosz Népgyűlés Állam legfontosabb kérdéseiben döntött Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással tíz évre elűzhették Athénból. Cserépszavazás A teljes jogú polgárok politikailag egyenlők voltak, mivel a népgyűlésen mindenki rendelkezett szavazattal és személyesen vehetett részt a döntésekben. Az ilyen rendszert nevezzük DEMOKRÁCIÁNAK A politikai jogokkal rendelkezőknek azonban csak kb. ötödrésze tudott élni a lehetőségekkel, főleg a tehetősebb városi lakosság. Bizonyos tisztségeket a magasabb vagyoni osztályba tartozóknak tartottak fenn. Attika lakosságának jelentős részét alkották a nők, a metoikoszok (idegenek) és rabszolgák. Ők nem rendelkeztek politikai jogokkal. A mai felfogás szerint tehát az athéni korlátozott demokrácia volt.

17 A görög perzsa háborúk Kr.e. 490 Marathón Miltiádész
Perzsia volt a Földközi-tenger keleti medencéjének regionális szuperhatalma, a mai Afganisztántól, az Égei-tengerig húzódott. A perzsák számára a görögök jelentéktelen, de egyre több gondot okozó nép volt a birodalom nyugati határain. Például lázadást szítottak ellenük a Kis-Ázsiában élő görögök között. A perzsák ezt már nem tűrhették tétlenül. Az első lépést a perzsa uralkodó Dareiosz tette meg; csapatokat küldött Marathónba, de Athén és szövetségesei visszaverték a támadást. (A spártaiak ebben a csatában nem vettek részt, ugyanis éppen egy vallási ünnep hetét tartották, amikor nem volt szabad fegyvert fogniuk. Az ünnep letelte után viszont azonnal útrakeltek, de a csatát 1 nappal lekésték.) Kr.e. 490 Marathón Miltiádész Görög harcosok. Az előtérben hopliták dárdával és karddal, a háttérben egy önkéntes városi szegény parittyával. Perzsa (méd) harcosok védik a vezért. Birodalmak és fénykorok-5. rész

18 Kr.e.480 Thermopülai-szoros Xerxész Leonidász Szalamisz Themisztoklész
Dareiosz hamarosan meghalt, így a bosszúállás, a gondot okozó görögök elintézése már fiára Xerxész-re maradt. A perzsák i.e. 480-ban szárazföldön és tengeren egyszerre lendültek támadásba. Seregük olyan hatalmas volt, hogy a görög Hérodotosz beszámolója szerint; "egész folyók vizét kiitták". A történetíró az egyesített perzsa seregek számát másfél millióra teszi. Ennél valósághűbb becslések szerint mintegy háromszázezren lehettek, de ennyi is bőven elég lett volna az apró görög városállamok elpusztításához. Amikor a spártaiak megtudták, hogy közelednek a perzsák, tanácsért a Delphoi jósdához fordultak. E jóslatokat, melyeket megszállott papnők tolmácsoltak, az istenek üzenetének tartották. A spártaiak mélyen hívők voltak, és a jóslatokat szinte katonai parancsként tisztelték. Ez alkalommal azonban a jóslatok nem sok jóval kecsegtettek: Sorsotok, ím ez lesz majd, tág terű Spárta lakói: vagy gyönyörű város dől romba a perzsa kezétől, vagy, ha nem így lesz, majd Héraklész hős ivadékát gyászolják, kik lakják szép Lakedaimónt. A virágnyelven átadott üzenet viszonylag egyszerű volt: vagy kapitulálnak, vagy halálukig harcolnak. A spártaiak nevükhöz hűen ez utóbbit választották és az ellenállás élére álltak. Miközben a perzsa fősereg délnek - Hellasz szíve felé - haladt, a Leonidasz király által vezetett görögök észak felé mentek, hogy Thermopülai-nál megállítsák a támadókat. Kr.e.480 Thermopülai-szoros Xerxész Leonidász Szalamisz Themisztoklész Athén Déloszi -szövetség A háborút lezáró béke biztosította a görögség további fejlődését elsősorban kereskedelmi lehetőségeket Tk.1 (Sz) 75. old

19 Athéni nagyhatalom kiépítése
A háború után: .. A perzsák legyőzése után nem csak az athéni politikai életben mentek végbe forradalmi változások. Mindent áthatott az új gondolkodásmód, a kereskedelemtől a kultúráig. Bár a görögök szövetsége győztesként került ki a háborúból, a perzsák állandó fenyegetést jelentettek. A görög városállamoknak vezetőre volt szükségük, aki irányítja a keleti veszedelem elleni harcot. Míg Spárta nem nagyon akarta elvállalni a feladatot, és önmagával volt elfoglalva, addig Athén igent mondott, és elvállalta a megbízást. Athént mindig is érdekelte a tenger, és a távolsági kereskedelem. A perzsák legyőzése után kikötőjét - Pireuszt - erős védőfallal kapcsolták a városhoz. A falak egyben azt is jelentették, hogy Athén ettől kezdve tengeri hatalom, a kereskedelem, a közlekedés és egy birodalom kiépítése terén. Az athéniak minden áldozatot meghoztak, hogy felépüljön a fal. A nyersanyag egy részét középületekből szerezték, de még a síremlékek köveit is felhasználták. A végeredmény egy 20 km hosszú fal erődítmény lett, amelyet rekord idő alatt építettek fel, és amely védte az athéniak biztonságát, és ha kellett távol tartotta az izgága szomszédos államokat is. Lassan Athén lett a Földközi-tenger keleti felének ura. Szövetségesei engedelmeskedhettek, és fizethették a béke számláit. És ha valamelyiknek ez nem tetszett, hamar ott volt az athéni flotta a kikötőjében "baráti látogatáson". Ellenség a szomszédban: A hatalmi viszonyok megváltozása a spártaiaknak is feltűnt. Az athéni flotta gyarapodása látványos volt, de amikor kiderült, hogy Athén falat is épített, ez már komolyan elgondolkodtatta a spártaiakat. A spártaiak nem szerették a falakat, mert a fal várost jelentett, és a városok - ha az ember nem elég elővigyázatos - olyasmik, mit a demokrácia. És ha volt, amit a spártaiak nem szerettek, az a demokrácia volt. Spártának nem is voltak falai! A mondás szerint: "A birodalom falai a harcosok, a határ a dárdák hegye!" A spártaiak szerint nem a törvények, a falak, vagy a nagyszabású középületek teszik a várost, hanem az eszmények. Spárta a fejek és a szívek városa volt, és szerintük a háborúba vonuló hoplita harcosok fegyelmezett menete adja a város és egyben az állam igazi lényegét. Athén demokrácia Hellasz kereskedelmi és kulturális központja volt Déloszi szövetség Tk.1 (Sz) 75. old Athéni nagyhatalom kiépítése

20 Athén fénykora Kleisztenész reformjai Görög perzsa háborúk
youtube.com/watch?v=x2yagbEJwq8 Tk 1 (Sz, FK)- Gazdasági fellendülés: Kr e V. század közepén Athén gazdasága virágzott. Fejlődött a fazekasság, a fémipar, a hajóépítés, és a nagy a nagy építkezések az építészetet is önálló iparággá tették. A leggyorsabban fejlődő ágazattá a kereskedelem vált. Növekedett az athéni behozatal és kivitel, de fontos volt a közvetítő kereskedelem is , amelyet Athén tengeri fölénye biztosított. Az iparban a fejlődés együtt járt a szakosodással és nagyobb műhelyek létrejöttével . Ezekben egyre nőtt a rabszolgák aránya…. A gazdasági fejlődés a vagyoni különbségek növelésével járt együtt. Ez veszélyeztette azt a viszonylagos vagyoni egyensúlyt (nincsenek nagyon gazdagok de nagyon szegények sem),amely a politikai jogok egyenlősége mellett lehetővé tette, hogy az athéni állam egy-két nemzedék idejére ténylegesen biztosítsa a demokráciát. Tk.1(Sz) 81. old Görög perzsa háborúk Demokrácia kiteljesedése Areioszpagosz korlátozása tisztségek betölthetőségének kiterjesztése Athén fénykora Periklész Újjá építették Athént,nagyobb és díszesebb lett - gazdasági fejlődés - laurioni bányák - déloszi szövetség (adófizetése)- napidíj Teljes jogi és viszonylagos vagyoni egyenlőség Birodalmak és fénykorok-6. rész

21 Az Akropolisz eredetileg erődítmény volt, az 5. sz
Az Akropolisz eredetileg erődítmény volt, az 5. sz.-ban azonban Athén vallási központjává vált. Meghatározó építménye a város védőjének Athénának a temploma volt. Tőle jobbra, az Akropolisz oldalában helyezkedett el a Dionüszosz színház. Tőle balra az Erekhtheion épülete áll. Az előtérben az Akropolisz díszkapuzata, a Propülaia emelkedik. Mögötte Pheidiasz Athéna Promakhoszt ábrázoló szobra. ATHÉNI AKROPOLISZ ÉS A PARTHENÓN I

22 Az athéni Akropolisz legnagyobb vállalkozása Athéna Parthenosz, a Szűz Athéna templomának felépítése volt, mely egyben az első márványból készült dór templom, amelyet az ión rend sajátosságaival gazdagítottak: az oszlopok sűrűsége és karcsúsága, valamint a cella falán körbefutó fríz az ión templomokra jellemző.

23 A demokrácia intézményei /Kulturális és művészeti honlap
Tk old: A klasszikus athéni demokrácia tiszta formájában mindössze 58 évig állt fenn (Kre ), bár alapvető intézményei már Kr e 508-ban készen álltak. Az állam hatalom legfőbb szerve a népgyűlés ( ekklészia) volt. Ez döntött az állam minden kül- és belpolitikai kérdésekben, ellenőrizte az összes állami hivatalt, ez töltötte be a legfelső bíróság funkcióját. Az athéni népgyűlés színhelyén, a Pnüxön mindössze 6500 férőhely volt a Kr e 5 században, vagyis a kb athéni polgár többsége egyszerűen nem fért be a népgyűlésre. Az is igaz , hogy Attika távolabbi vidékein lakó földművesek igen ritkán utaztak csupán azért Athénba, hogy népgyűlésen részt vegyenek. … A valamennyi athéni polgárt a politikai döntésekbe közvetlenül bevonó ekklészia összehívása időnként történhetett csak meg, a részvétel ui. a periklészi aranykorban járt napidíjjal, és így a munkájukból élő kisemberek ritkán voltak népgyűlésbe hívhatók. Az egyes népgyűlések közötti időben az ügyeket az ötszázak tanácsa (bulé) intézte, amely minden munkanapon összeült, és a népgyűlésnek tartozott felelősséggel. Feladata volt az ekklészia számára a napirendet és a határozati javaslatokat előkészíteni, gondoskodott a határozatok végrehajtásáról. Az ötszázak tanácsába minden phülé ötven-ötven képviselőt küldött. Az év egy tizedén keresztül egy phülé ötven tagja állandó szolgálatban volt, élén a naponta sorsolt elnökkel… A legfelső esküdtszék (héliaia)volt, amelynek hatezer tagja volt (minden phüléből 600-at) egy évre választották. Ezek tanácsokra osztva üléseztek. Ők foglalkoztak a fellebbezési ügyekkel, megvizsgálták a leendő tisztségviselők alkalmasságát, ítéletet hoztak politikai perekben (hazaárulás, államrend megdöntésének terve). Tevékenységük roppant bonyolult volt, mivel a törvények nem voltak egységes gyűjteménybe foglalva, ennek szükségességére csak a század végén jötte rá. A bíróság előtt bárki vádat emelhetett, de személyesen kellett védekezni is. Ez a kötelezettség a hivatalos beszédíróknak igencsak kedvezett, mert nem minden athéni volt megáldva szónoki tehetséggel. A már említett Kr e 642- ben hozott reformok alakították így az állam szervezetet. Ekkor ugyanis Periklész és Ephialtész javaslatára minden politikai döntést az ötszázak tanácsára, és az esküdtbíróságra és a népgyűlésre ruháztak. Ezzel félre állították az Árész-dombi (Areioszpagosz) hatalmát, amelynek hatáskörében csak kisebb, családjogi ügyek maradtak meg. ….Legnagyobb tekintélye a tíz, egy évre választott sztratégosznak (hadvezérnek) volt. Ezt a hivatalt választás útján lehetett betölteni, és a nép bizalmát élvező sztratégoszt nyílt szavazással évről évre újraválasztották. A demokrácia intézményei /Kulturális és művészeti honlap

24 Athén elvesztette nagyhatalmi szerepét
Spárta piac terjeszkedése és kereskedővárosok Tengeri fölény Szárazföldi előny Peloponnészoszi háború Kr.e pestis Spárta győzelme Pénzsegély Ionia fejében a perzsáktól Athén elvesztette nagyhatalmi szerepét Folytonos belső küzdelmek a poliszok között Tk. 1 (Sz)81. old

25 Hellenizmus kora: (Kr.e. IV - II. század)
A felemelkedő Makedónia egyesítette a görög poliszokat, és Nagy Sándor hódításai, valamint a Perzsa Birodalom legyőzése révén a görög gazdaság és a görög kultúra óriási területre terjeszkedett ki. A görög és keleti kultúra összefonódásával létrejött a hellenisztikus világ. A despotizmus csak keveseknek adott lehetőséget a politizálásra. A fejlődő gazdaság viszont számtalan lehetőséget kínált az egyén számára a jólét megteremtésére. A hellenisztikus világ embere eltávolodott a politikai élettől- számára az egyéni gyarapodás, a kis közösségek, a családi élet vált fontossá.

26 A hellenisztikus társadalom felépítése
Állapítsa meg, hogy mely társadalmi csoportoknál figyelhető meg a görög és a keleti népesség keveredése, és melyeknél nem! Az ábra - mint miden modell- leegyszerűsíti a valóságot. Ismeretei alapján gyűjtse össze azokat a részleteket, amelyeknél szembetűnő a túlzott leegyszerűsítés! /Tk 1 (F/Sz)-102.old

27 A görög hitvilág sajátos terméke:
Szentélyek A görög hitvilág sajátos terméke: A sport Dionüszosz isten tiszteletére előadott szertartás színjátszás

28 FIGYELMESSEN! 1.4.A. A GÖRÖG HITVILÁG NÉHÁNY JELLEMZŐ VONÁSA (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), A LEGFONTOSABB ISTENEK NEVÉNEK ISMERETE Tk I.(Száray Miklós)- összegzés A görögség vallása sokistenhivő. Az istenek ember alakúak és emberi tulajdonságokkal rendelkeznek. Nem alakult ki merev vallási rendszer és papi szervezet. A szertartások elsősorban a poliszhoz tartozást fejezték ki. A görögöket a közös nyelv, a vallás és a vallási eredetű sportversenyek kapcsolták össze. A sportversenyek közül kiemelkedtek az olimpiák Elveszett Istenek

29 Olümpia Zeusz Versenyek Poszeidon Kr e 776 Apollón Athéné Színház
Az archaikus kor elején létrejött a görögséget összekötő három legfontosabb elem: a közös nyelv, a Krisztus előtt 776 -tól 4 évente megrendezett olimpiai játékok szokása, és a közös hitvilág. A görörgök hitvilágában Uranos és Gaja volt az ég és a föld istene. Gyermekük volt Kronosz és annak felesége Rhea. Kettejük házasságából született Zeusz főisten és testvérei: Poseidon (tenger ura) és Hádész (az alvilág ura). A 12 görög isten: Zeusz (igazság őre), Poseidon (tenger istene), Athéné (tudomány istennője), Afrodité (szerelem istennője), Hefaistos (erő istene), Hermész (pásztorok, kereskedők istene), Hesztia (tűzhelyet őrző istennő), Héra (házastársi hűség istennője), Apollón (tisztánlátás, művészet erkölcs istene), Artemisz (vadászat istene), Árész (öldöklés istene), Demeter (termékenység istene) Kr e 776 Olümpia Apollón Athéné Színház Szentélyek

30 TEMPLOM A templomaik a megaron (négyzetes vagy nyújtott négyszög alakú terem, melynek bejárata az egyik rövid oldalon van, előtte többnyire oszlopos előcsarnok található) mintájára épültek. A templom magja a naosz (hajó), ahol az istenség szobra volt. Általában hosszanti elrendezésűek. Kelet-nyugati tájolásúak. A belső teret két vagy három oszlopsor tagolta. A szertartásokat nem papok, hanem választott állami tisztségviselők irányították. Az áldozatot a templom előtt végezték, ahol az áldozati állat egy részét vagy az isteneknek szánt növényeket elégették. Ezek a rendezvények arra is szolgáltak, hogy erősítsék a poliszhoz való tartozás érzését. Templom: templomaik a megaron (négyzetes vagy nyújtott négyszög alakú terem, melynek bejárata az egyik rövid oldalon van, előtte többnyire oszlopos előcsarnok található) mintájára épültek. A templom magja a naosz (hajó), ahol az istenség szobra volt. Általában hosszanti elrendezésűek. Kelet-nyugati tájolásúak. A belső teret két vagy három oszlopsor tagolta.

31 SZENTÉLY Sajátos feladatokat láttak el: jóslás vagy gyógyítás. Ezek saját állandó papi testülettel rendelkeztek DELPHOI Püthia Apollón papnője, szent révületben, háromlábú széken. Szavait a papok közvetítették a jóslatot kérőnek. A jóslatok gyakran kétértelműek voltak. Apollón Apollón temploma A delphoi szentély stadionjának látképe, ahol a Püthói játékokat tartották Az ókori görög színház és Apollón templomának romjai, felülnézetből

32 A szentély papjai (helloi vagy szelloi), a puszta földön aludtak, csak mezítláb jártak és sohasem mosták le a lábukról a föld porát, hogy állandó kapcsolatban legyenek a mindent tápláló Földanyával. Ez arra utal, hogy a többi görög jósdához hasonlóan először itt is a Földistennő adott jóslatokat. A dodonai papnőket a görögök peleiadésznek nevezték, ami a görög peleia (galamb) szóból származik.[1] A szentély egy „szent tölgy” köré épült, a papok az isten szent fájának, a tölgy lombjának susogásából vagy a szent forrás vizének csobogásából jósoltak. Ezt a „szent tölgyet” az első szentély megépüléséig (Kr. e. IV. század) triposzok, azaz háromlábú állványon álló bronzüstök védték. A jóslás úgy történt, hogy az emberek a kérdéseiket vékony ólomlemezbe vésték, átadták a jósda papjainak, a papok a szent tölgy leveleinek a susogásából „kiolvasták”, majd a jósnő írott formában továbbította a jóslatkérőnek a választ. Az ásatásokkor előkerült ólomlemezek csupán a feltett kérdéseket tartalmazzák. Pürrhosz színháza, Dodonában Egy másik fajta jóslás az ércmedencéből való jóslás volt: két oszlop állt egymáshoz közel, az egyiken bronzfiú drótból font ostort tartott kezében, a másikon ércmedence volt, amely, mihelyt szellő támadt, az ostorfonadék érintésére hangot adott. De galambok röptéből is magyarázták a jövőt, gyakori a galambábrázolás a dodonai kultuszban használt tárgyakon. Néha pedig a triposzok bronzüstjeit is használták a jóslás eszközéül: megkongatták az edényeket és ezek hangzásából olvasták ki a papok az isten üzenetét. Dódóna Zeusz Dódónaiosz szentélyének a maradványa A szentély egy „szent tölgy” köré épült, a papok az isten szent fájának, a tölgy lombjának susogásából vagy a szent forrás vizének csobogásából jósoltak.

33 A görögök isteneik iránti hódolatukat versenyekkel is kifejezték
Apollón Delphoiban Athéné Athénban Poszeidon Korintoszban Zeusz Olümpia Kr e 776 A versenyekre igyekvők sérthetetlenséget élveztek , és a háborúzó poliszok nem küldhettek versenyzőket a játékokra

34 Olümpia STADION Kr e 776 ww.mult-kor.hu/cikk.php?id=6550
koricivilizaciok.network.hu/blog/okori-civilizaciok-hirei/okori-olimpiai-jatekok Az olümpiai játékok az ókori Görögországban jelen lévő atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és i. sz. 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a 4 eseményből álló pánhellén játékok részét képezték, amelyeket 2-4 évente rendeztek meg, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legfontosabbak. z ókori olimpiai játékok történelmi eredete a múlt ködébe vész, de számos legenda és mítosz foglalkozik vele. Az egyik Pelopszról, Olümpia királyáról, Peloponnészosz névadó hőséről szól, akinek felajánlásokat tettek a játékok során. A keresztény Alexandriai Kelemen állítása szerint az olümpiai játékok Pelopsz temetési játékai. A mítosz elmondja, hogyan győzte le Pelopsz Oinomaosz királyt, és nyerte el lánya, Hippodameia kezét Poszeidón segítségével, akinek ő, Pelopsz, korábban a fiúszeretője volt. A mítosz kapcsolódik az Átreusz házának későbbi bukásához és Oidipusz szenvedéseihez. Egy másik mítosz Héraklészről szól, aki egy versenyt nyert Olümpiában és elrendelte, hogy a versenyt négyévente meg kell ismételni. Ismét egy másik szerint Zeusz állította fel a játékokat, miután legyőzte Kronoszt. Megint másik Iphitosz éliszi királyról szól, aki megkérdezte a Püthiát – a delphoi jósdát – az i. e. 9. században, hogyan menthetné meg népét a háborútól. A jósnő az istenek tiszteletére játékok rendezését tanácsolta. Iphitosz Spártai ellensége ezután a játékok idejére beszüntette a háborút. A játékokat az Olümposz hegye után – amin a görög istenek lakoznak –, nevezték olümpiainak. Bármi is az eredet, a játékok a két legfontosabb antik görögországi rituálé közé számítottak az eleusziszi misztériumokkal együtt..  Lefolyása Az első játékokon kizárólag sztadion-futás volt Pauszaniasz Periégétész szerint, aminek hossza kb. 192 méter volt Héraklész lábmérete nyomán. A modern stadion szó ebből a hosszmértékből ered. Az olümpiai játékok voltak az elsők, ahol a hagyomány szerint bevezették az atlétikus meztelenséget – innen terjedt át a gümnaszionokra is –, egyesek szerint a spártaiak voltak az úttörők, mások szerint a megarai Orszipposz i. e. 720-ban. Az olimpiáról minden hellénnek hírt kellett kapnia, hogy biztosan oda érjenek. A játékok előtt kilenc hónapig minden résztvevőnek edzenie kellett hazájában, 30 napig pedig Olümpiában. Már Kr. e körül rendeztek játékokat, de Kr. e. 776-ban van lejegyzett eredmény, ezért ezt tartjuk az ókori olimpiák és a görög időszámítás kezdetének. Kezdetben a verseny egy napig tartott és egy versenyszámot rendeztek, a stadionfutást, melynek hossza 192,27 méter. Kr. e. 724-ben már megrendezték a két stadion futás hossznyi futást, Kr. e. 720-ban pedig a hosszútávfutást is. Kr. e. 708-ban csatlakozik a programhoz a birkózás és az öttusa(pentathlon) ,ami versenyfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. Aki három versenyszámot megnyert ,az automatikusan megnyerte a versenyt. Kr. e. 688-ban ezeket követi az ökölvívás, 680-ban pedig a négyesfogat-hajtás. Kr. e. 644-ben, a játékokon először szerepelt a pankráció, ami az ökölvívás és a birkózás nem éppen veszélytelen keveréke, mivel a szemkiszúráson kívül bármit lehetett csinálni. Ekkora a versenyek már öt naposa voltak. 1. nap : eskütétel, istentisztelet a Zeusz-szobor előtt 2. nap : kocsiversenyek(nem a hajtóé volt a diadal, hanem a lovak tulajdonosáé), pentathlon (öttusa) 3. nap : szertartások, felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt, éves fiúk versenye birkózásban, ökölvívásban és stadionfutásban 4. nap : futószámok; stadionfutás, kétszeres stadionfutás(385 m), hosszútávfutás (24 stadionfutás), küzdősportok; ökölvívás, birkózás, pankráció , kétszeres stadionnyi fegyveres futás 5. nap : záróünnepség; istentisztelet, lakoma Kr. e. 724 óta a győztesek a szent olajfáról aranykéssel levágott olajágból font koszorút kaptak, életnagyságú szobrot készítettek róluk és teljes ellátásban részesültek városállamukban. Az ókori olimpiákon csak a győzelem számított, a második helyezés ugyanúgy vereség volt mint a többi. Csak egyéni versenyszámokat tartottal, a csapatverseny ismeretlen volt számukra Az utolsó feljegyzett ókori olimpia Kr. u. 261-ben volt, de még száz év múlva is tudunk versenyekről ezen a helyen. Sokan próbálták ellenőrzésük alá vonni a szenthelyet, és így a játékokat, a presztízs és politikai előnyök kedvéért. Pauszaniasz szerint i. e. 668-ban Pisza az argoszi Pheidónt küldte, hogy elfoglalja a szenthelyet az élisziektől, s így abban az évben ő személyesen ellenőrizte a játékokat. A következő évben azután Élisz visszaszerezte az ellenőrzést. Xenophón i. e. 364-ben kortársként örökítette meg az élisziek támadását a pentathlon, a játékok zárószáma idején, amikor éppen megint a piszaiak voltak az ellenőrzők. Az élisziek a védőket majdnem az oltárig nyomták vissza, mikor vissza kellett vonulniuk, mert a portikuszból tüzes lövedékeket lőttek rájuk. Éjjel a védő árkádiaiak palánkot építettek, s reggel a védelem erősségét látva az élisziek visszavonultak. Az Élisz-Pisza konfliktussal kapcsolatos az első női játékok, a Héraia születése [2], ami az olümpiai stadionban tartottak. Eredetileg csak futóversenyből állt. Egyes források – mint Pauszaniasz könyve (Görögország leírása) – szerint Hippodameia gyűjtötte össze a tizenhat nőt, és tette meg őket a Héraia felügyelőivé hálául Pelopsszal kötött házasságáért. Mások szerint a tizenhat nő békeközvetítő volt Pisza és Élisz között és politikai rátermettségük okán lettek a Héraia felügyelői. i. e. 12-ben Nagy Heródes anyagilag támogatta az olümpiai játékokat, hogy segítse a jövőbeli fennmaradását. Végül a játékokat vagy I. Theodosius tiltotta be 393-ban, vagy unokája, II. Theodosius 435-ben, azon kampányuk részeként, amivel a kereszténységet a birodalom államvallásává kívánták tenni. Az olümpiai helyszín fennmaradt egészen addig, amíg a 6. században egy földrengés romba nem döntötte.  Versenyszámok A modern olimpiáktól eltérően csak görögül beszélő férfiak vehettek részt az olümpiai játékokon. Bizonyos értelemben "nemzetközi" játékokról volt szó úgy, hogy a nagyszámú görög "városállamból", poliszból vehettek rajta részt az atléták, beleértve a görög gyarmatokat (apoikia) is, amelyek szintén önálló államok voltak. Így voltak résztvevők a Földközi-tenger és a Fekete-tenger távoli partjairól is. A részvételhez kvalifikálnia kellett magát, és nevének szerepelnie kellett a listákon. Úgy tűnik, hogy csak fiatalok vehettek részt, mert Plutarkhosz elmondása szerint egy fiatal embert egyszer elutasítottak, mert túl érettnek nézett ki, és miután fiúszeretője a spártai királyhoz fordult, tanúskodva fiatalságáról, vehetett csak részt a játékokon. A részvétel előtt minden résztvevőnek esküt kellett tennie Zeusz szobra előtt, hogy 10 hónapja edzésben van.   HoplitodromoszAz évek során több versenyszámot hozzáadtak a műsorhoz: ökölvívás (pügmé/pügmakhia), birkózás (palé), pankráció (szabályozott, de kötetlen harc), kocsiverseny, számos futószám (diaulosz, hippiosz, dolikhosz, hoplitodromosz) és a pentatlon (birkózás, stadionfutás, távolugrás, gerelyhajítás, diszkoszvetés – az utóbbi három nem volt önállóan is versenyszám). Olümpia Kr e 776 STADION ww.mult-kor.hu/cikk.php?id=6550

35

36 SZÍNHÁZ A görög művelődés sajátos eleme a színjátszás.
, Az antik színház (Tk 2-61/62) A periklészi kor talán legjelentősebb kulturális hagyatéka a görög dráma. Létrejötte Peiszisztratosz korára tehető, ugyanis ő tette Dionüszosz kultuszát –melyből a dramatikus hagyomány származik- Athén városának egyik fő eseményévé. A drámai előadásokhoz azonban színházra volt szükség, melynek megépítése fontos technikai problémákat vetett fel. Meg kellett oldani a nézők elhelyezését, s a legoptimálisabb akusztikai hatás elérését. Ennek legszebb példája a Delphoi kis színház. Az előadás főszereplője sokáig a kar maradt, míg Theszpisz fel nem léptette az első színészt, aki …a kardal értelmezésében játszott szerepet. A színészek száma Aiszkhülosz darabjaiban emelkedett kettőre, s ez már lehetővé tett a drámai cselekmény létrehozását. A színészek álarcban játszottak, s a női szerepeket is férfiak alakították. A szatírjátékok szereplői természetesen változatos jelmezekbe öltöztek. A görög dráma létre jötte egyértelműen a perzsa háborúk első szakaszának lezárulásához kötődik. Kr e 486-tól a nagy Dionüszosz –ünnepén az első napon a komédia írók versengtek egy-egy komédiával, ezután léptek színre a drámaköltők egy-egy drámai tetralógiával (négy drámából álló kompozíció: három tragédia és egy szatírdráma. Az előadásokat nappal tartották, a nézők jeggyel jutottak be a színházba. Periklész lehetővé tette, hogy a szegény polgárok jegyét az állam kifizesse, így az ünnepről senki sem kényszerült távol maradni szegénysége miatt. Az arkhón feladata volt, hogy az előadásra kerülő darabokat –vagyis inkább szerzőiket (összesen hármat)- kiválassza. Ő jelölte ki azt a három tehetős polgárt … akinek kötelessége volt a darab kiállításának költségeit fedezni. Az előadások a közönség aktív részvétele mellett zajlottak. A nézőtéren ülők tetszésüknek és ellenérzésüknek is hangot adtak, s a drámaköltők ezt gyakran ki is használták. Igyekeztek valamely ügy mellé vagy ellenében a közönséget is felsorakoztatni. A homéroszi eposzokhoz hasonlóan itt is érvényesült az élőszó –oralitás- szerepe művész és közönség valósággal „együtt alkotta” a darabot előadás közben. A periklészi kor legfontosabb alkotói Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész és Arisztophanész. Szatírjáték A szatírjáték (görög szatürikon drama 'szatírcselekvés') komikus tárgyú ókori görög színjátékfajta. Eredetileg Dionüszoszt és kíséretét, a félemberi-félállati szatírokat ábrázolta, megteremtője Pratinasz. A formában a komikum az uralkodó, melynek forrása isteni lények vagy mitikus hősök találkozása a szatírokkal, akik elrabolják a lányokat, fiúszerelmeik vannak, szörnyekkel vagy hősökkel verekednek. A szatírjátékot a színpadon pantomim táncok formájában adták elő: a főszereplő mondanivalóját gesztusokkal, mimikával, tánccal fejezte ki. A táncok történéseit gunyoros előadásmódban narrátor közvetítette. A jeleneteket karének választotta el egymástól, amelyet a szatírkar adott elő mimikus gesztusok és táncok kíséretében. A szatírjátékok csak töredékekben maradtak fenn, egyetlen kivétel Euripidész Küklopsz című színjátéka. Dionüszosz a bor, a mámor és a termékenység istene a görög mitológiában. Eredetileg a szőlőtőkében lakó és azt védelmező erő megtestesítője volt, az évszakok rendjét követően télen meghaló, majd tavasszal föltámadó transzcendens alak. A földművelő népesség termékenység és védő istenének tiszteletére az év folyamán négy alkalommal is rendeztek ünnepet. SZÍNHÁZ A görög művelődés sajátos eleme a színjátszás. Dionüszosz isten tiszteletére előadott szertartásokból alakult ki, majd önálló művészeti ággá vált. A színdarabokat politikai és nevelő célzattal adták elő. Rendszeresen rendeztek versenyt a szerzők részére Dionüszosz, a falánk isten Kezdetben az Agorán (a város piacán) tartották az előadásokat, majd külön szabadtéri színházakat emeltek. Ezek nézőterét a hegyoldalba vájták és kővel burkolták. A nézőtér fél ellipszise és a vele szemben álló épület között helyezkedett el a kitűnő akusztikájú színpad Tk I.(Száray)-87/88. old Aiszkhülosz Szophoklész Euripidész

37 Az ókori görög színházak felépítése
Szkéné: festett falú sátor, a szkéné mögött öltöztek a színészek ( ha meghalt valaki, mindig a szkéné mögött "történt" ) Thümelé: Dionüszosz tiszteletére emelt oltár Logeion: beszélő hely, a jó akusztika miatt itt beszéltek a színészek Orkesztra: tánctér Kar: fő, kardalokat énekeltek Theatron: embernyi férőhely, lepcsőzetes

38 Maszkokban játszottak, mivel jelölni kellett a szereplők nemét, társadalmi helyzetét és érzelmeit.
Csak férfiak lehettek színészek. Kothornosz: egy bőr saru, aminek megemelték a sarkát Enkükléma: 4 kerekű fa kiskocsi, amin betolták a halottakat, az egyetlen kelléke a görög színházaknak Mechané: egy emelőgép, gyakran jelent meg az istenek közbeavatkozásakor

39 1.4.b. A KLASSZIKUS KOR ÉS A HELLENIZMUS KIMAGASLÓ KULTURÁLIS EMLÉKEI
Amfiteátrum, filozófia, hellenizmus, mítosz Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szokrátész, Platón, Arisztotelész, Lívius, Tacitus, Plutarkhosz, Kr.e. 776, Olümpia, Dacia, Pannónia, Aquincum, Sopiane, Savaria 1.4.b. A KLASSZIKUS KOR ÉS A HELLENIZMUS KIMAGASLÓ KULTURÁLIS EMLÉKEI

40 ÉPÍTÉSZET A görögök csodálatos épületeket emeltek. Elsősorban a középületeikre fordítottak gondot, ezeket nemes anyagokból (mészkő, márvány), művészi kivitelben valósították meg. Tk I.(Száray)-83. old Forrásközpontú tört)

41 AKROPOLISZ (fellegvár) Parthenón
TEMPLOMOK Egy-egy város államban több istennek építettek templomot, de mindegyiknek volt kiemelten tisztelt istene, a kultuszát szolgáló jelentős szentéllyel. Athénban AKROPOLISZ (fellegvár) csodálatos épület együttesében kapott helyett a Pallasz Athéné temploma a Parthenón Tk I.(Száray)-83. old Forrásközpontú tört)

42 STADION SZÍNHÁZ

43 Szobrászat Az épületeket szívesen és gazdagon díszítették, szobrokkal frízekkel (domborműsor), melyeket gyakran befestettek. A szobrászat nemcsak kiegészítő volt a görögöknél, önmagában is egyik kiemelkedő alkotó eleme művészetüknek A szobrokat kezdetben (archaikus kor)még a merev testtartás jellemezte. Tk.1 (sz)- 86. old

44 Müron Pheidiasz Az elpusztult Athéné-szobor kis méretű másolata.
Diszkoszvető (i.e.450 ) Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra Zeusz a görög mitológia főistene. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek a tiszteletére Olimpia városában sportversenyeket. A klasszikus korban (Kr e V-IV század) már élethű, érzelmeket kifejező remekművek születtek

45 Filozófusok tudomány A sokszínű görög kultúra fontos területe a
A görögség hozta létre, a valóban rendszerező, okokat, összefüggéseket kereső tudományokat, az ókori Keleten adósak maradtak az adatok rendezésével az összefüggések vizsgálatával. Filozófusok (bölcselők) együtt foglalkoznak Természeti jelenségekkel művészetekkel politikával A görögség hozta létre, a valóban renszerező, okokat, összefüggéseket kereső tudományokat, az ókori Keleten adósak maradtak az adatok rendezésével az összefüggések vizsgálatával. Tk.1 (Sz)-86. old Birodalmak és fénykorok- 6 rész /Az ész birodalma

46 Szofisták Szokrátész Legfőbb kérdés: a világ keletkezése-
Philo-sophia Bölcselet szeretete Legfőbb kérdés: a világ keletkezése- őselemekre vezették vissza Később az érdeklődés a változások okaira, majd az ember és társadalom viszonyára terelődött. Szofisták Minden dolog mértékének az embert tartották, elvetették az állandó értékeket Szerint az embernek a tudás adhat boldogságot, a tudás pedig a fogalmak pontos meghatározásával lehet megszerezni Szokrátész A görögség hozta létre, a valóban renszerező, okokat, összefüggéseket kereső tudományokat, az ókori Keleten adósak maradtak az adatok rendezésével az összefüggések vizsgálatával. F v

47 Szokrátész Szerint az embernek a tudás adhat boldogságot, a tudás pedig a fogalmak pontos meghatározásával lehet megszerezni Wikipédia: Szókratész azt hirdette, hogy a törvény ellen lázadni nem szabad, és a rossz törvényt is meg kell tartani. Csak egyszer került konfliktusba önmagával, mikor irigyei és ellenfelei halálra ítélték istentelenség vádja miatt, ….. halálra ítélték, tanítványai meg akarták szöktetni. Ő bele is ment. Szökés közben egyszer azonban megállt, hallotta "daimonja" (a lélek) szavát, az ő értelmezése szerint a lelkiismerete szavát, amely ezt mondta neki: „Szókratész, te mindig azt hirdetted, hogy a rossz törvényt is meg kell tartani. Most téged hamisan halálra ítéltek, ha te most megszöksz a törvényes ítélet végrehajtása elől, akkor egész életed tanítását megdöntöd, hiteledet veszted”. Jacques-Louis David festménye Szókratész haláláról Szókratész pere [Szókratészt 70 évesen, Kr. e. 399-ben állították bíróság elé. A bíróság 501 szavazóbíróból állt. A tárgyalásnak két része volt: a vádirat és a védőbeszéd elmondása után a bíróság a vádlott bűnösségéről szavazott. Ha bűnösnek találták, a vádló és a vádlott indítványt tettek a büntetésre vonatkozóan. Ezután erről is a bíróság döntött. Athéni bíróságokon nem volt államügyész, hanem bármely polgár képviselhette a vádat. Igaz a kockázatát is ő viselte. Ha a bíráknak egyötöd részét sem sikerült meggyőznie a vádlott bűnösségéről, úgy 1000 drachma bírságot kellett fizetnie. Ha a vádlott bűnösnek találtatott, vagyonának egy tized része ütötte a vádló markát. Akkoriban védőügyvédek sem voltak. A vádlottnak magának kellett védekeznie. Ha erre képtelennek érezte magát, fogadott egy hivatásos szónokot, aki megírta helyette a védőbeszédet és az illető aztán kívülről megtanulta.]  perben a vádló Melétosz, egy ifjú volt. Azzal vádolta Szókratészt, hogy megrontja az ifjúságot és tagadja a város isteneit. "Vétkezik Szókratész és áthágja a törvényt, mert föld alatti dolgokat és égi jelenségeket kutat, a silány ügyet jónak tünteti fel és másokat is erre tanít." Szokrátesz védő beszéde F v

48 Tarján M. Tamás Kr. e. 399. február 15
Tarján M. Tamás Kr. e február 15. | Szókratész kiissza a méregpoharat

49 Valós létezőnek tartotta z ideákat, s ideatana hozzájárult a fogalmak mibenlétének a megértéséhez
Platón Arisztotelész Az anyagi és a szellemi világot is létezőnek fogta fel, ahol a szellem az aktív, az anyag pedig a passzív. Tevékenysége hozzájárult a szaktudományok kifejlőd A görögség hozta létre, a valóban renszerező, okokat, összefüggéseket kereső tudományokat, az ókori Keleten adósak maradtak az adatok rendezésével az összefüggések vizsgálatával. majd az ember és társadalom viszonyára terelődött. Birodalmak árnyékában– a hellének szabadsága / Vilmos László

50 Hérodotosz Thuküdidész Történetírás
magas szintre emelkedett, művelői a történelmi események mozgatórugóit keresték Hérodotosz Az V. században élt, a görög-perzsa háborúkról írt. A történelem atyjának szobra is csak római másolatban maradt fönn Thuküdidész Maga is a történeti események egyik irányítója volt, athéni sztratégosz volt. Városa hanyatlásának, a peloponnészoszi háborúnak a történetét dolgozta fel.

51

52 Hellenizmus kora: (Kr.e. IV - II. század)
A felemelkedő Makedónia egyesítette a görög poliszokat, és Nagy Sándor hódításai, valamint a Perzsa Birodalom legyőzése révén a görög gazdaság és a görög kultúra óriási területre terjeszkedett ki. Tk (Sz.F)-100.old: A keleti és a görög kultúra összeolvadása jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. Megélénkült a kereskedelem, nőtt az árutermelés. Főként a görög telepesek által lakott városok fejődtek. Ezek az esetenként százezres létszámú nagyvárosok lettek az ipar, a kereskedelem és a kultúra központjai, mint Alexandria, a karavánutak végállomásánál….

53 Hellenizmus A görög és a keleti műveltség ötvöződéséből alakult ki a
A hellenisztikus világ embere eltávolodott a politikai élettől- számára az egyéni gyarapodás, a kis közösségek, a családi életvált fontossá. A változást a művészet is tükrözi. Az uralkodón és a városi testületen kívül egyre több magánszemély volt a megrendelők között. A monumentális alkotások mellett, mint pl Rhodoszi Kolosszus Alexandriai világítótorony Mellett a családi élet, a mindennapokat is megjelenítették (egyszerű emberek, részegség, munka). Az idealizált ábrázolást felváltotta az egyéni vonásokat , érzelmeket kiemelő realizmus, a klasszikus kor szigorú szabályait pedig az oldottság, a mozgalmasság. Tk.1 Száray- Forrásközpontú történelem Laokoón -szoborcsoport

54 Hellenizmus korában Az egyszerű emberek a régi világ összeomlásával elvesztették hitüket a régi istenekben. Újakat kerestek, akik a válságos időkben is megsegítik őket, gondoskodnak , törődnek velük. Elterjedt a hadvezérek, uralkodók istenítése, hiszen ők közvetlen támogatást adhattak. Ezt a keleti hagyományt a hellenisztikus uralkodók is igyekeztek feleleveníteni. Ebben az időben törtek előre az un. misztérium vallások. Az egyén számára biztonságot, a gondoktól való megváltást, és a túlvilági boldogságot igérték. A zárt vallási közösségekbe misztikus beavató szertartások révén lehetett bebocsájtást nyerni. A beavatottak az istenség oltalmába kerültek, megszabadultak bűneiktől, s remélhették a halál utáni örök életet, így vigaszt találtak a földön. Több ilyen kultusz alakult ki (Mithrász,Ízisz) melyek békésen megfértek egymás mellett. Tk.1 (Sz) Forrásközpontú történelem- 100.old

55 ÉRETTSÉGI FELADATOK

56 A rhodosziak – miután Kr. e
A rhodosziak – miután Kr.e. 305-ben győztek a makedón király felett – hálából fogadalmi ajándékot állítottak istenüknek, Héliosznak a kikötő bejáratánál. A mintegy 35 méter magas szobor a „rhodoszi Kolosszus” néven vonult be a történelembe. b) A szoborcsoport mitikus jelenetet örökít meg: Laokoón történetét. A hellenisztikus kor mozgalmassága jól megfigyelhető a művön. c) Az alexandriai világítótorony az ókor hét csodája közé tartozott, Pharosz szigetén emelték a Kr.e. III. században, s csak a Kr.u. XIV. században dőlt romba. (2005) Érettségi:2005

57 A feladat az ókori görögök hitvilágára vonatkozik. (rövid)
Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a görög hitvilág jellemzőiről ír, és a válasz tartalmazza, hogy a vallás meghatározta a görögök mindennapi Életét. A válasz a források használatával lényegi összefüggésekre utal, pl. az ókori görögök hitvilágára a többistenhit jellemző, az istenek emberi tulajdonságokkal vannak fölruházva. 0–4 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy az ókori görög vallás a görög törzsek bevándorlásával alakult ki, és a demokrácia idején teljesedik ki; és rögzíti, hogy a vallás a görögség által lakott egész területre kiterjedt.0–4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja a következő általános fogalmakat (pl.: hitvilág, összetartozás, hierarchia,), illetve a témához tartozó fogalmakat (pl. emberarcú istenek, természeti vallás, többistenhit). 0–4 Források használata M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a görögök hitvilága természeti vallás volt, és megállapítja, hogy legfőbb isteneik a természet három elemét testesítették meg (Föld, tenger, alvilág); vagy utal arra, hogy szigorú hierarchia uralkodott az istenek között, és megállapítja, hogy ez a korai görög kor társadalmának tükörképét is jelenti. 0–4 Eseményeket alakító tényezők M A vizsgázó feltárja, hogy a vallás az ókori Hellászban az összgörög összetartozás fontos eleme volt. T Pl.: rögzíti, hogy a görögök összetartozásának egyik legismertebb rendezvénye az olimpia volt, mely a széttagolt polisztársadalom idején is erősíteni tudta a görög világ egységét. T Pl.: utal arra, hogy a görög vallás és művészet szorosan kapcsolódott egymáshoz, és megállapítja, hogy a görög kultúrában született művészeti alkotások (pl. drámák, épületek) a görög hitvilág közös kulturális elemeit örökítették meg. 0–6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2 2005/okt/13 A feladat az ókori görögök hitvilágára vonatkozik. (rövid) Mutassa be az ábra, a szöveg és ismeretei segítségével a görög hitvilág jellemzőit! Térjen ki arra, hogy milyen szerepet játszott a vallás a görögök mindennapjaiban és művészetében! „

58 Nézzük csak meg ezt a szigorú tekintetű, szakállas istent, aki az Olümposzon
trónol! Kezével villámot markol, lába mellett sasmadár őrködik. Ő a fellegtorlaszoló Zeusz, a dörgés és villámlás ura, az istenek királya. Oldalán felesége, Héra áll, akit egy páva kísér. Ő a házasság féltékeny istennője, akitől – rossz természete miatt – félnek a férfiak. Kicsit távolabb Zeusz testvére, Poszeidón, a tengerek hirtelen haragú istene látható. Könnyen meg lehet ismerni háromágú szigonyáról és a fürtjei közé fonódott algákról – talán éppen most érkezett tenger alatti palotájából. Rettegett haragját különösen a hajósok félték, mivel ő parancsolt a szeleknek és a viharoknak. Testvére, a feketébe öltözött Hádész sötét ábrázattal húzódik félre, ő a holtak fejedelme. Szemünkbe ötlik egy ócska sipkájú, rút isten is. Kezében kalapáccsal, bicegve, szüntelenül föl s alá járkál. A neve Héphaisztosz, s a kovácsok isteneként tisztelik. Apja Zeusz, anyja Héra, s felesége a szép Aphrodité, a szerelem istennője, akit mindig galambok kísérnek. Ha teheti, minél távolabb húzódik a férjétől; inkább Árésszal szeret társalogni. Ez az örökké háborgó, tetőtől talpig fölfegyverzett férfiú a háborúk ura. Athéné, ez a csodálatos istennő, bár vérttel, pajzzsal, dárdával és sisakkal van fölfegyverkezve, nem csupán a hadi dolgokkal törődik: ő a bölcsesség, a tudás istennője, az emberek tanítója. Az őt gyakran kísérő bagoly épp ezért lett a tudományok madara.” (tankönyvi szöveg)

59 13. A feladat az ókori Görögország történetéhez kapcsolódik. (rövid)
2010. Május 13. A feladat az ókori Görögország történetéhez kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az ókori görögség hitvilágának főbb jellemzőit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

60 Apollón isten templomában (vázafestmény)
Pallasz Athéné (dombormű)

61 (Robert Parker történész) …………………………………………………………………………………………………
„Ők is olyanfajta társadalomban és ennek megfelelő államban élnek, mint az emberek [...]. Csak két különbség van isten és ember között: az egyik fokozati, a másik lényegi, minőségi.” (Hahn István: Istenek és népek; 1980) „A legfontosabb cselekmény az áldozat volt. […] A szertartást imák kísérték. Nem volt szokásban, hogy imádkozzanak anélkül, hogy valamilyen ajándékot adjanak [...], vagy ígéretet tegyenek rá, arra az esetre, ha a kérés teljesül. Ajándékával a hívő megalapozta igényét arra az ellenszolgáltatásra, amit kért […]: »Bármikor is, ha kövér combját égettem ökörnek vagy kecskének, e vágyam vidd most teljesedésbe«; »Úrnő [Athéné] ezt az ajándékot Menandrosz, felajánlását teljesítve adta. Óvjad őt Zeusz leánya, hálát adva ezért.«” (Robert Parker történész) …………………………………………………………………………………………………

62 Az alábbi feladat az athéni demokráciával kapcsolatos. (rövid)
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az athéni demokrácia intézményrendszerének legfontosabb elemeit mutatja be, és a válasz tartalmazza, hogy kik, hol és hogyan gyakorolhatták polgárjogaikat. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a demokrácia széles körű alkotmányos jogokat biztosító rendszer a teljes jogú athéni állampolgárok számára). 0–4 Tájékozódás térben és időben M. A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl. rögzíti, hogy az athéni demokrácia a Kr. e. V. században élte fénykorát vagy Kleiszthenész és Periklész korában, és megemlíti, hogy ez a politikai berendezkedés városállami keretek között jött létre. 0–4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja a következő általános fogalmakat (választás, alkotmány, hatalom, törvényhozás stb.), illetve helyesen alkalmazza a témához tartozó szakkifejezéseket (polisz, népgyűlés, népbíróság, cserépszavazás, sztratégosz, arkhón, démosz, arisztokrácia, türannisz stb.). 0–4 Források használata M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a teljes jogú állampolgárok széles körű alkotmányos jogokkal rendelkeztek, és megállapítja, hogy sorsolás révén részvételi lehetőségük volt a bírói, törvényhozói és végrehajtói hatalomban. 0–4 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó bemutatja az athéni társadalom és államberendezkedés demokratikus jellemzőit, és utal a demokrácia intézményrendszerének politikai, társadalmi hátterére. T Pl. felismeri, hogy Athénban a teljes jogú polgárok tagjai a népgyűlésnek, mely dönt minden lényeges politikai kérdésben, és megállapítja, hogy Athénban a hatalom letéteményese a népgyűlés, melyben a sztratégoszi tisztséget választás, a többi hivatalt sorsolás útján töltötték be. T Pl. megnevezi a demokrácia haszonélvezőit, a teljes jogú felnőtt férfi polgárok körét (vagyoni és származási helyzettől függetlenül), és megállapítja, hogy a nők, a gyerekek, a bevándorlók, a rabszolgák tömegei nem gyakorolhattak politikai jogokat, vagy megállapítja a területi beosztás és a sorsolás révén a származási és vagyoni különbségek nem érvényesültek a politikai joggyakorlásban, ezért az arisztokrácia elvesztette hatalmi túlsúlyát. 0–6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2 2005/május/13. Az alábbi feladat az athéni demokráciával kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Kr. e. V. századi athéni demokrácia működését! Térjen ki arra, hogy az intézményrendszer kiknek és miként biztosította a demokratikus jogok gyakorlását! „

63 „Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvényei után, s inkább mi magunk szolgálunk például, mintsem hogy utánoznánk másokat, a neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában. A szabadság szellemében intézzük el közügyeinket.” (Thuküdidész: Periklész beszéde Athén politikai berendezkedéséről)

64

65 Zeusz Olümpia Versenyek Poszeidon Kr e 776 Apollón Athéné Színház
Szentélyek

66 Kleisztenész Periklész
Athén A demokrácia kialakulása A görög-perzsa háborúk démosz Arisztokrácia Kr.e. 490 Marathón Miltiádész Kr e 594 arkhón SZOLÓN DEMOKRÁCIA Kr.e.480 Thermopülai-szoros Xerxész Leónidász népgyűlés esküdbíróság Themisztoklész Peiszisztrátosz türannisz Déloszi szövetség Athén fénykora és bukása Kleisztenész reformjai Kleisztenész Kr e 508 Népgyűlés (ekklészia)‏ Periklész Területi felosztás Spárta Bule Kr.e Peloponnészoszi Nagy Sándor Cserépszavazás Makedónia

67 Az athéni demokrácia intézményei
FELADATOK 1. Az athéni demokrácia intézményei

68 Szabadság, egyenlőség, szólás szabadság
NYUGATI CIVILIZÁCIÓ Szabadság, egyenlőség, szólás szabadság DEMOKRÁCIA TÜRANOSZ /két jelentése/ sorsológép ATHÉN AKROPOLISZ AGORA Laurion PNÜX nők Themisztoklész triérész