A cigányság integrációja Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A cigányság integrációja Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A cigányság integrációja Magyarországon
Készítette: Szabó Zsolt

2

3 Megoszlás: Megoszlásuk: magyar cigányok (romungró) (70%)
oláh cigányok (21%) beás cigányok (8%) egyéb (szintók, vend cigányok, stb.) (1%)

4 Magyar cigányok (romungró): Oláh cigányok:
Magyar anyanyelvűek Magyarnak vallja magát Jobban integrálódik (oktatás, egészségügy, munka, életkörülmények) Oláh cigányok: Csoporttudatuk erős Vérségi alapon működő nemzetségek erős befolyása Nehezebben integrálódnak

5 Miért probléma? A két nagy társadalmi csoport (magyar, cigány) eltérő életmódja, életfelfogása feszültséghez vezet Veszélyezteti az ország társadalmi-gazdasági stabilitását Megoldás: integráció

6 Integráció – Asszimiláció?
Együtt élő népcsoportok esetében, az újonnan érkező csoport(ok) beilleszkedése, a többivel való egységbe olvadása, úgy, hogy identitását megtartja. Asszimiláció: A befogadó népességhez való teljes alkalmazkodás, beolvadás, a befogadó népesség identitásának átvételével. ≠

7 Demográfiai robbanás 1920: 70 000 fő (1%) (Trianoni Mo.)
Kezdete: XX. század eleje-közepe (ma is tart) 9x (!)

8 Korcso-portok Tiszavasvári %

9 Oktatás, iskolai végzettség
Korábban: családon belüli nevelés, a cigány életre > < Ma: iskolában, európai normák (nehéz) Óvoda-Iskola: higiénia, evőeszköz használat, együttélés normái, környezetre való nevelés Sokan kerülik az iskolát -> szociális támogatás megvonása büntetésként Gond: magyar gyereket kiveszik az iskolából, szegregálódik az intézmény Gond: ha lenne megfelelő végzettsége, akkor is nehéz ma munkát találni, így szerintük felesleges elvégezni bármit is

10 Tiszavasvári felnőtt cigány lakosságának megoszlása iskolai végzettség szerint

11 Gazdasági aktivitás, munkához való hozzáállás
XV. századtól: első hullám -> ők már magyar anyanyelvűekké váltak mára (romungrók) XVIII. századtól: új cigányok érkeznek -> oláh cigányok -> még nem integrálódtak eléggé XX. század eleje : hagyományos cigány ipar válsága az ipari forradalom miatt -> tönkrementek Kádár-korszak: szocialista iparosítás -> eredmény: munkába állás

12 Rendszerváltás: ipar válsága -> munkanélküliség
1980: férfi munkaképes cigányok 90%-a munkát vállalt > < Jelenleg: 10% (+10% feketén mg.-ben) Megoldási lehetőség: Közmunkaprogram Megoldás: „szabad vállalkozási zónák” -> adókedvezmény a cégeknek ott, ahol sok cigány él -> munkahelyteremtés

13 Tiszavasvári cigány háztartásban élők megoszlása gazdasági aktivitás szerint

14

15 Lakókörnyezet, lakásfelszereltség, egészségügy
Előítéletek elsősorban a lakókörnyezetük miatt alakulnak ki (gondozatlan kertek, szemetes utcák, omladozó házak) Van pozitív ellenpélda (!) -> vegyes lakóövezetekből „Minden gyerek lakjon jól!” alapítvány: vetőmag ill. növendék, háziállat Romungró - oláh eltérések

16 Telepi környezet -> nagyobb járványveszély
Gyakori betegségek: elhízás, magas vérnyomás, érmegbetegedés, tüdő-asztma, tüdőgyulladás, nemi betegségek (pl. AIDS), bőrbetegségek, rüh és tetvesség, ótvar

17 %

18 Együttélés kérdése (előítéletek, szegregáció, bűnözés)
Gond: a cigánycsoportokat összemossák (!), előítéletek Gond: szegregáció Megoldás: vegyes lakókörnyezet -> megszűnik a szegregáció és az előítélet (cigányok hasonulni kezdenek a magyarokhoz) „megélhetési bűnözés” problémája

19 (Közel)jövő Elöregedő magyar társadalom ↓ Csökkenő népesség Eltartandó társadalom Fiatal cigány társadalom ↓ Növekvő népesség Eltartó társadalom >< Megoldás: Kénytelenek leszünk együtt élni, s nem egymás mellett élni!

20 Köszönöm a figyelmet!