Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon

Az előadások a következő témára: "Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon"— Előadás másolata:

1 Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon
Korai cikluselméletek

2 Neoklasszikus cikluselméletek
A Say dogmáról (1803): a kínálat megteremti a keresletet és vice versa. Say ezt egy kereskedelmi példán mutatja be: Brazília csak akkor tud Angliából importálni, ha előbb maga is exportál Angliába, és font sterlinghez jut. Azaz a két koncepció: kereslet és kínálat elválaszthatatlanok egymástól. Volt munkanélküliség a 19. században? Volt. Voltak látható túltermelési problémák? Voltak. Akkor mégis miért fogadják el a Say dogmát a klasszikusok és a neoklasszikusok? Megoldás: a dolog nem ilyen egyszerű.

3 Hogyan lehet túlkínálat miközben minden megtakarítást beruháznak?
Ez az általános túltermelés paradoxona. Ezzel foglalkozik Matlhus, Sismondi és Mill is. Mit feltételezünk általában? Y=F(K,L,T), ahol K-tőke, L-munkaerő, T-föld, makrogazdasági kínálat. Legyen ezek ára egyenlő a határtermékükkel (r, w, és t) és nincs profit. Ekkor: Y=rK+wL+tT=C+I, vagyis ez a makrogazdasági kereslet. Ha mindenki elkölti a jövedelmét, akkor érvényes a Say dogma.

4 Hogyan lehet túlkínálat miközben minden megtakarítást beruháznak?
Mi van, ha a földtulajdonosok nem költik el a jövedelmüket, csak annak q-ad részét? (Malthus és Sismondi felvetése). Xd=rK+wL+qtT<Y=rK+wL+tT Tehát hiába lesz minden megtakarítás beruházva, ha nem fogyasztanak el minden fennmaradó jövedelmet, akkor lehet túlkínálat. (Ricardo a földjáradék tulajdonosokat parazitának tartja, Malthus inkább a fogyasztásra ösztönzésüket javasolja)

5 Exogén tényezőkre alapozott magyarázatok
Eltekintve az esetleg el nem fogyasztott jövedelmektől, a neoklasszikusok nem hisznek az endogén ciklusokban. Exogén, külső faktoroknak tulajdonítják őket. Ezek általában természeti tényezők, azaz periodikusak. Innen ered az üzleti ciklusok periodikusságának hite. Jevons (1875, 1878): napfolt-elmélet. Összefüggést vél felfedezni a naptevékenység és az üzleti ciklusok között. Magyarázata: az intenzív naptevékenység miatt magasabb hőmérséklet kedvezően hat a mezőgazdasági kibocsátásra, és ennek megfelelően befolyásolja az árakat. A ciklus hossza ennek megfelelően 10,5 év.

6 Exogén tényezőkre alapozott magyarázatok
Henry L. Moore: időjárási ciklusok (1914), a Vénusz helyzete (1921) Johan Ǻkerman (1931): a kisebb időjárási ciklusok, a gazdasági mechanizmusokon keresztül alakulnak át (propagálódnak) átfogó ciklusokká.

7 Túlberuházási elméletek
Clement Juglar (1862): felveti a „hitelciklus” létét, de nem magyarázza meg. Hitelciklus: a hitelkínálat ciklikussága. Tugan-Baranowsky, Wicksell, Spiethoff, és Cassel: a hitelciklussal foglalkoznak. Kétféle kamatlábat különböztetnek meg: r a tőke határterméke, ez érvényesül hosszútávon, és i, ami a bankok által kért hitelkamatláb. Ha r>i, akkor érdemes hitelt felvenni, mert a hozadéka magasabb mint az ára. Ha r<i, akkor nem érdemes hitelt felvenni. Mitől lehet r>i? Tugan-Baranowsky: a tőkebősége csökkenti i-t, Wicksell: idővel felhalmozódik a hitelezhető pénzállomány. Spiethoff: technológiai haladás, mint exogén faktor növeli r-t i fölé.

8 Túlberuházási elméletek
Hayek: lényegében a Wickselli elmélete használja fel. A bővülés mechanizmusa: Pénzbőség → i>r → beruházási kereslet növekszik → az aggregált kereslet meghaladja a kínálatot → a tőkejavak ára növekszik, a vállalkozók a tőkejavak javára csökkentik a fogyasztási javak termelését → a fogyasztók nem tudják minden pénzüket elkölteni (forced savings) → további megtakarítások lent tartják az i-t → a növekvő kibocsátás növeli a jövedelmet, egyre nagyobb keresletet teremtve a fogyasztási javakra. Illetve a hitelkamatok is felmennek. Elérkezik egy egyensúly r=i, ez a csúcspont. Az összehúzodás mechanizmusa: r>i, és a tőkejavak iránti kereslet is csökken → elbocsátások → csökken a tőkejavak kibocsátása → csökken a fogyasztási javak kereslete → a megtakarítások ismét felhalmozódnak, előkészítve a következő expanziót.

9 Pszichológiai magyarázatok
A beruházási ciklust pszichológiai okokkal magyarázzák. Fisher (1907): Wicksel elképzelését csak annyiban módostja, hogy a várt reál hozamok befolyásolják a döntéseket. Aftalion (1913): szintén a várakozásokat emeli ki. Et-1(rt) a t-dik időpontra várt r, a t-1-ik időpontban meglévő információk alapján (feltételes várható érték) A beruházások időigényesek. Ez tovább növeli a bizonytalanságot. Példa: az ingatlanok ára felmegy a prosperitási időszakban. Ha erre a vállalatok házépítéssel reagálnak, mire ezek elkészülnek, lehet, hogy már összehúzódás van. Megjelenik az akcelerátor elv is: vagyis a jelenlegi beruházás a kibocsátás változásától (a kereslet alakulásától) függ:

10 Alulfogyasztási elméletek
Hobson (1910): a fogyasztás sohasem olyan arányban növekszik, mint a jövedelmek, azaz a megtakarítások egyre nagyobbak, így óhatatlanul beköszönt a túltermelés/alulfogyasztás (mivel a megtakarítások kapacitásbővítésre fordítódnak). Amikor beköszönt az összehúzódás, akkor ez pont fordítva történik. Formalizáljuk ezt a gondolatot a multiplikátorokkal: Foster és Catchings (1923, 1925, 1928): hitelt főleg a termelők, nem a fogyasztók kapnak. Azaz a termelés erőteljesebben növekedhet, mint a fogyasztás.

11 Akcelerátor és multiplikátor elv egyesítése
Egy AR(1) folyamathoz jutunk. Ha: A folyamat stabil. Ha: Akkor oszcillál (azaz ciklikus).

12 Keynesi multiplikátor/akcelerátor elméletek
Multiplikátor elv: a jövedelem egyensúlyi szintje nagyobb mértékben növekszik, mint a kiadások autonóm (exogén) összetevőinek megváltozása.

13 Akcelerátor és multiplikátor elv egyesítése
Nagyon egyszerű változat:

14 Akcelerátor és multiplikátor elv egyesítése, sokkok nélkül

15 Akcelerátor és multiplikátor elv egyesítése, véletlen sokkokkal

16 Akcelerátor és multiplikátor elv egyesítése, véletlen sokkokkal, exogén technológiai haladással

17 keynesi multiplikátor/akcelerátor elméletek
Hasonló, de AR(2) folyamathoz jut el Hicks, Samuelson, Frisch és Slutsky is. Most AR(1) folyamatot mutattam be, mert azt egyszerűbb átlátni, de a lényeg ez: az akcelerátor és a multiplikátor elv egyesítésével képesek vagyunk valamilyen endogén ciklikusságot megmutatni. Manapság már nem ez a módszertan. Frisch és Slutzky egyébként azt mutatja meg, hogy egy ilyen rendszerben a külső sokkok is ciklikusságot okoznak (ez majd az RBC-ben újjáéled). Azaz ez egy lehetséges propagációs mechanizmus.