BAZSA György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság MRK plénum Budapest 2011. március 24. European Standards and Guidelines (ESG)

Az előadások a következő témára: "BAZSA György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság MRK plénum Budapest 2011. március 24. European Standards and Guidelines (ESG)"— Előadás másolata:

1 BAZSA György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság MRK plénum Budapest 2011. március 24. European Standards and Guidelines (ESG)

2 A jelen prezentáció indítéka: Az E4 csoport tagjai – EU támogatással – közösen szervezik az MAP-ESG projektet: ENQA → MAB, ESU → HÖOK, EUA and EURASHE → MRK. Cél: értékelni az ESG bevezetésének és alkalmazá- sának ötéves tapasztalatait. Eredmény: jelentés és javaslatok a miniszterek következő bukaresti konferenciájára (2012 április). Módszerek: kérdőíves felmérések (MAB → ENQA, MRK → EUA), később lesznek élő vitafórumok is.

3 A jelen prezentáció üzenete (What’s the message?): a)A belső és külső minőségbiztosítás szerepe növekszik a felsőoktatásban – vs. Problématérkép („csökken”). b)Az ESG ennek az európai és hazai vezérfonala. c)A jogalkotó állam (a fenntartó), az autonóm intézmények és a független akkreditáció közös minőségpolitikája a hiteles és nyilvános minőség feltétele.

4 a)A belső és külső minőségbiztosítás szerepe növekszik a felsőoktatásban. Bolognai Nyilatkozat (1999) közös céljainak egyike: „A minőségbiztosítás területén az összehasonlítható kritériumokon és módszereken alapuló európai együttműködés kialakításának támogatása.” A minőségügy minden további miniszteri találkozó és nyilatkozat fontos eleme (lásd a diákat a ppt végén). 2012-ben Bukarestben hangsúlyos téma lesz.

5 b)Az ESG ennek az európai és hazai vezérfonala. Bergeni Nyilatkozat (2005) … Elfogadjuk az Európai Felsőoktatási Térségben tervezett minőségbiztosítás sztenderdjeit és irány- elveit [ESG] az ENQA által javasoltak szerint. …

6 ENQA (2000): European (Network) Association for Quality Assurance in Higher Education „ENQA considers the autonomy of institutions and independence of quality assurance agencies within national HE systems as a necessary condition to ensure the full exercise of their responsibilities, notably with regard to the provision of accurate and consistent information to the general public.” Független, önfenntartó szakmai szervezet (GA, Board, President). Ma már az ESG-re alapozott periodikus külső értékelés alapján 39 teljes jogú tagja van 19 országból. A MAB 2001-től tag, 2008-ban tagságát újabb külső értékelés alapján megerősítette a Board/GA.

7 EQAR (2008) European Quality Assurance Register for Higher Education Jelenleg 24 ügynökséget regisztrál 12 országból. A listára ESG-re alapozott külső értékelés (és fizetés) alapján lehet felkerülni (ENQA tagoknak egészen könnyen). A lista minősítést igazol, de nem jelent tagságot (nem találkoznak, nem tanácskoznak, nem határoznak, nem szavaznak). A valódi, döntéseket hozó (fizető) közgyűlési (GA) tagok az E4 szervezetek (ENQA, ESU, EUA, EURASHE), a társadalmi partnerek (BUSINESSEUROPE, Ed. Intnl.), 26 ország kormányzati szervei, így az OKM/NEFMI. Ma az ENQA tagság, ill. a Register lista az európai minőségügyi szervezetek mércéje. (*ARACIS)

8 c)A jogalkotó állam (a fenntartó), az autonóm intézmények és a független akkreditáció közös minőségpolitikája a hiteles és nyilvános minőség feltétele. Ezt kell biztosítsa nálunk az új felsőoktatási törvény – felsőoktatásunk minősége érdekében – Európával összhangban!

9 ESG Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area 1.… a felsőoktatási intézmények belső minőség- biztosítása – azaz: mit és hogyan tesz az intézmény? 2. … a felsőoktatás külső minőségbiztosítása – azaz: mit értékel az intézményben a MAB? 3. … a külső minőségbiztosítási szervezetek – azaz: mit tesz és milyen a MAB? „Szerzők”: ENQA, EUA, ESU, EURASHE

10 ESGESG 1. rész: Európai sztenderdek és irányelvek az intéz- mények belső minőségbiztosítása számára 1.1 Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások 1.2 Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 1.3 A hallgatók értékelése 1.4 Az oktatók minőségének biztosítása 1.5 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások 1.6 Belső információs rendszer 1.7 Nyilvánosság Mit és hogyan tesz az intézmény?

11 http://www.sefi.be/wp-content/abstracts2009/Andersson.pdf Ftv.: 1 év Ftv.: 5 év

12 EDUCATION COMMITTEE QUALITY ASSURANCE HANDBOOK … Course design, approval, monitoring and review Student feedback Student complaints and appeals External input Quality enhancement in learning and teaching Monitoring of teaching … http://www.admin.ox.ac.uk/epsc/handbook/

13 ESG 2. rész: Európai sztenderdek és irányelvek a felső- oktatás külső minőségbiztosítása számára 2.1 A belső minőségbiztosítási eljárások figyelembe vétele (az 1. rész értékelési módja) 2.2 A külső minőségbiztosítási eljárások kialakítása 2.3 Döntési kritériumok 2.4 A folyamatok megfelelése a célnak 2.5 Értékelési jelentések 2.6 Követési eljárások 2.7 Értékelési ciklusok 2.8 Rendszerszintű elemzések Mit értékel az intézményben MAB?

14 ESG 3. rész: Európai sztenderdek a külső minőségbiztosítási szervezetek (ügynökségek) számára 3.1 A külső minőségbiztosítás folyamatai 3.2 Hivatalos státusz 3.3 Tevékenység 3.4 Erőforrások 3.5 Küldetésnyilatkozat 3.6 Függetlenség 3.7 Az ügynökségek által alkalmazott külső minőség- biztosítási kritériumok és eljárások 3.8 Elszámoltathatóság Mit tesz és milyen a MAB?

15 Ezek az ESG aktuális üzenetei! Köszönöm a lehetőséget és a figyelmet!

16 A minőségügy „állomásai” a Bologna-folyamatban Prága 2001 Az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás terén A miniszterek elismerték, hogy a minőségbiztosítási rend- szerek létfontosságú szerepet játszanak a magas színvonal biztosítása és a végzettségek összehasonlíthatóságának lehetővé tétele terén egész Európában. A miniszterek szorosabb együttműködést is szorgalmaztak az elismerési és a minőségbiztosítási hálózatok között. Hangsúlyozták a szoros európai együttműködés és kölcsönös bizalom szükségességét a nemzeti minőségbiztosítási rendszerek elfogadása terén.

17 Berlin 2003 A miniszterek egyetértettek abban, hogy a 2005-ig kialakításra kerülő nemzeti minőségbiztosítási rendszereknek magukban kell foglalniuk a következő alapelveket: a minőségbiztosítással kapcsolatos testületek és intézmények felelősségének meghatározását, a programok és intézmények értékelését, ami magában foglalja az önértékelést, a külső értékelést, a hallgatók részvételét, valamint az eredmények közzétételét is, egy akkreditációs rendszert, értékelési vagy összehasonlítási eljárásokat, nemzetközi részvételt, kooperációt és hálózati tevékenységet.

18 Bergen 2005 9. Szinte minden ország rendelkezett a berlini közleményben meghatározott kritériumokon alapuló, nagyfokú együtt- működést és hálózatba szervezést feltételező minőség- biztosítási rendszerről. Előrehaladásra azonban változatlanul szükség van, különösen a hallgatók részvétele és a nemzet- közi együttműködés tekintetében. Ezen túlmenően szorgal- mazzuk, hogy a felsőoktatási intézmények a megfelelő belső mechanizmusok szisztematikus bevezetése és azok külső minőségbiztosítással való közvetlen összekapcsolása révén folytassák a tevékenységeik minőségi javítását célzó erőfeszítéseiket.

19 10. Elfogadjuk az Európai Felsőoktatási Térségben tervezett minőségbiztosítás sztenderdjeit és irányelveit [ESG] az ENQA által javasoltak szerint. Kötelezzük magunkat a minő- ségbiztosítási ügynökségek szakértői értékelésére javasolt modell bevezetésére nemzeti alapon, egyúttal tiszteletben tartjuk az általánosan elfogadott sztenderdeket és irány- elveket. Üdvözöljük a minőségbiztosítási ügynökségek nemzeti szintű értékelésen alapuló európai nyilvántartásának létrehozásáról szóló elvet. Ezzel kapcsolatban azt kérjük, hogy a végrehajtás gyakorlati vonatkozásait az EUA-val, az EURASHE-vel és az ESIB-bel [ESU] együttműködésben az ENQA fejlessze tovább, és erről a nyomon követésért felelős csoporton keresztül számoljon be nekünk. Hangsúlyozzuk a nemzeti szinten elismert ügynökségek közötti együttműködés fontosságát az akkreditációs vagy minőségbiztosítási döntések kölcsönös elismerésének fokozása érdekében.

20 London (2007) 2.12. A Bergenben elfogadott EFT-beli minőségbiztosítási sztenderdek és irányelvek a minőségbiztosítás terén bekövetkező változás erőteljes motorjának bizonyultak. Valamennyi ország megkezdte ezek végrehajtását, és közülük néhánynak jelentős haladást sikerült elérnie. Különösen a külső minőségbiztosítás vált sokkal fejlettebbé, mint korábban. A hallgatók részvételének mértéke valamennyi szinten megnőtt 2005 óta, habár még mindig szükség van fejlődésre. A felsőoktatási intézményeknek folytatniuk kell saját belső minőségbiztosítási rendszereik kialakítását. Elismerjük az akkreditációs és a minőség- biztosítási határozatok kölcsönös elismerése terén elért haladást, és szorgalmazzuk a további nemzetközi együtt- működést a minőségbiztosítási ügynökségek között.

21 Leueven / Louvain-la-Neuve (2009) … Folyamatban van a felsőoktatás modernizációja: ez magában foglalja a háromciklusú képzési szerkezet bevezetését, ideértve az egyes országokban az első ciklushoz kapcsolódó köztes képesítéseket; az Európai Felsőoktatási Térségre vonatkozó Minőség- biztosítási Sztenderdek és Irányelvek [ESG] elfogadását, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszter (EQAR) megalakítását és a nemzeti képesítési keretrendszerek (EKR) létrehozását, melyek az Európai Felsőoktatási Térségnek a tanulási ered- ményeken (learning outcomes) és a hallgatók munkaterhén alapuló, átfogó képesítési keretrendszeréhez kapcsolódnak.

22 INQAAHE – International Network for Quality Assurance Agencies CEE Network – Central and Eastern European Network for Quality Assurance Agencies ECA (2003) European Consortium for Accreditation – az akkreditációs döntések kölcsönös elismerése (17 ügynökség 11 országból) – csak projekt szervezet - ehhez törvényi háttér kell(ene)! CHEA – Council for Higher Education Accreditation (USA) – még mindig nagyon tanulságos rendszer