A frankfurti iskola főbb törekvései és a „tekintélyelvű személyiség”

Az előadások a következő témára: "A frankfurti iskola főbb törekvései és a „tekintélyelvű személyiség”"— Előadás másolata:

1 A frankfurti iskola főbb törekvései és a „tekintélyelvű személyiség”
Új „antropológiai” faj? Szél Dávid, Kroó Adrienn, phd-hallgatók Analitikus szociálpszichológia, PTE BTK Pécs, március 28.

2 „Légy alázatos a tekintélyekkel”, Georg Grosz, 1928

3 Frankfurti iskola

4 Történeti kontextus Frankfurt, 1920-as évek
intellektuális fénykor Város szociálliberális irányultság balliberális zsidó főpolgármester, Ludwig Landmann Marxista és antikapitalista beállítódás 3 korszak, 3 nagy történeti ugrás

5 Főbb célok Kisebbségek megnevezése nélkül mérje az előítéleteket és az etnocentrizmust Általános mérőeszköz Dinamikai és logikai magyarázat Leírás a személyiség szintjén Lehetséges-e a fasizmus terjeszkedése Amerikában?

6 Pszichoanalitikus attitűd
Nemzeten belüli és kívüli népekkel szembeni ellenségeskedés Saját nép túlbecsülése Sztereotípia, merevség, racionalizáció

7 Pszichoanalitikus attitűd
ÖDIPUSZ- KOMPLEXUS Nemzeten belüli és kívüli népekkel szembeni ellenségeskedés Saját nép túlbecsülése Sztereotípia, merevség, racionalizáció

8 Filmrészlet: Amerikai szépség (Sam Mendes, 1999)

9 Kérdések Milyen a család? Milyen az apa?
Milyen az apa-gyerek kapcsolat? Milyen a gyerekek viszonya szüleikkel? Milyen lehet az id-ego-superego triász az egyes szereplőknél?

10 Frankfurt és a Spanyol-viasz
„A német fasizmus a patriarchális tekintélyelvű család elkerülhetetlen következménye” (Wilhelm Reich, 1932)

11 Frankfurt és a Spanyol-viasz
„A német fasizmus a patriarchális tekintélyelvű család elkerülhetetlen következménye” (Wilhelm Reich, 1932) Tekintélyelvű társadalomban a család az a pszichológiai közeg, amely a karakterformálódásban alapvető szerepet játszik (Erich Fromm, 1932)

12 Peter Haneke: A fehér szalag

13 „Az olyan személy, akinek rossz modora, nevelés és
szokásai vannak, aligha számíthat arra, hogy tisztességes emberek befogadják maguk közé”

14 Konvencionalizmus „Mindenkinek mélyen kell hinnie egy nála magasabb
rendű természetfölötti erőben, amelynek teljesen aláveti magát, s döntéseinek szó nélkül engedelmeskedik”

15 Konvencionalizmus Behódolás az autoriter hatalom előtt
„A szexuális bűnök, például gyermekek megrontása és megtámadása, nemcsak bebörtönzést érdemel; az ilyen bűnözőket nyilvánosan meg kellene korbácsolni, vagy még rosszabb büntetést kellene kitalálni a számukra”

16 Behódolás az autoriter hatalom előtt
Konvencionalizmus Behódolás az autoriter hatalom előtt Autoriter agresszivitás „Ha valakinek problémája van vagy aggasztja valami, a legjobb, ha nem gondolkodik rajta, hanem vidámabb dolgokkal foglalatoskodik”

17 Behódolás az autoriter hatalom előtt
Konvencionalizmus Behódolás az autoriter hatalom előtt Autoriter agresszivitás Anti-intracepció „Nagyon is lehetséges, hogy a háborúk és az összeütközések sorozata egyszer s mindenkorra az egész világot elpusztító földrengéssel, árvízzel vagy más természeti katasztrófával ér majd véget”

18 Behódolás az autoriter Autoriter agresszivitás
Konvencionalizmus Behódolás az autoriter hatalom előtt Autoriter agresszivitás Anti-intracepció Babona és sztereotípia

19 „Manapság túlságosan sokan élnek természetellenes,
elpuhult módon; vissza kellene térnünk a természetesebb, az energikusabb, tevékenyebb életmódra"

20 Hatalom és keménység „Az emberi természet olyan amilyen:
mindig is lesznek háborúk és konfliktusok”

21 Hatalom és keménység Rombolási ösztön és cinizmus
“A legtöbb ember nincs is tudatában annak, hogy életünk nagy részét olyan cselszövések befolyásolják, melyeket titkos helyeken főztek ki”

22 Hatalom és keménység Rombolási ösztön és cinizmus Projektivitás
„Az ókori görögök és rómaiak vad szexuális orgiái szerények ahhoz képest, ami ebben az országban folyik, még olyan helyeken is, ahol az ember legkevésbé várná.”

23 Rombolási ösztön és cinizmus
Hatalom és keménység Rombolási ösztön és cinizmus Projektivitás Nemiség

24 Mi lehet a baj az F-skálával?

25 Mi lehet a baj az F-skálával?
Történeti és földrajzi kontextus

26 Mi lehet a baj az F-skálával?
Történeti és földrajzi kontextus Politikai beállítódás

27 Mi lehet a baj az F-skálával?
Történeti és földrajzi kontextus Politikai beállítódás Konceptuális kérdések

28 Mi lehet a baj az F-skálával?
Németo. – USA – Németo. 20-as évek; 37-49, 49 után Történeti és földrajzi kontextus Politikai beállítódás Konceptuális kérdések

29 Mi lehet a baj az F-skálával?
Németo. – USA – Németo. 20-as évek; 36-45, 45 után Történeti és földrajzi kontextus Politikai beállítódás Baloldali tekintélyelv? Konceptuális kérdések

30 Mi lehet a baj az F-skálával?
Németo. – USA – Németo. 20-as évek; 36-45, 45 után Történeti és földrajzi kontextus Politikai beállítódás Baloldali tekintélyelv? Konceptuális kérdések Fordított tételek? Mit mér valójában?

31 Záró idézetek „Ami történt, az egy kommunista-freudista aktivista által forradalmian és «szélsőségesen» megfogalmazott alapvető elgondolásnak a politikai spektrumon keresztül történt elmozdulása a távoli baltól Fromm és az Institut jámborabb marxista-szocialista és kezdetlegesen empirikus változatáig, hogy végül az 1950-es évek végének értékmentes, empirikus adatrágcsálásába torkolljon.” „Noha az F-skála az idő tájt elmés bevilágítás volt a sötétbe, valószínűleg nem érdemli meg az újraélesztést”