Az intézményes nevelés stratégiái

Az előadások a következő témára: "Az intézményes nevelés stratégiái"— Előadás másolata:

1 Az intézményes nevelés stratégiái
Vastagh Zoltán írásai alapján

2 A közoktatás átalakulási folyamatában alapvetően fontos helyi pedagógiai program kidolgozása számunkra kedvező helyzetet biztosított. Közérdekűvé vált a nevelő környezet és az iskola erőinek, lehetőségeinek feltérképezése, és a diagnózisra építhető fejlesztő lépések meghatározása.

3 Az oktatásirányítás (központi fórumok, tanácsadók által is) biztosíthat némi segítséget, de egy-egy iskola örökségmegtartó (értékőrző) és a nemzeti jövőt megalapozó pedagógiai program­jának megalkotásáért az intézmény vezető testülete felelős.

4 A pedagógiai program megalkotásához főbb szempontjaink a következők:
- Az iskola vállaljon felelősséget a társadalom erkölcsi és műveltségi megalapozásában, - és a személyiség fejlesztésének teljes programjában, - a tanulási folyamatban biztosítsa minden tanuló aktív részvételét, - hozza felszínre (hagyja érvényesülni) a társas hatások nevelő erejét.

5 Nevelésfelfogásunkban (és így kutatómunkánkban is) a személyközi kapcsolatoknak kiemelt helye van. Hogy a szervezett tevékenység során valóban érvényesüljenek a társas hatások, ezeket felszínre kell hoznunk, elősegítve hatékony kibontakozásukat

6 A célszerűen megválasztott, ill
A célszerűen megválasztott, ill. megalkotott módszerek az iskola pedagógiai programjában alkalmazva stratégiává fejleszthetők. Ez azt jelenti, hogy az egyes módszerek szerves egységbe rendeződnek, egymást erősítve teszik ütőképessé a fejlesztési koncepciót. A kooperatív pedagógiai stratégia minden módszer-eleme alkalmas: - a személyközi kapcsolatok célszerű működtetésére, - a tanulók és a pedagógusok aktív együttműködésére, - a csoport- ill. mikrofunkciók kibontakoztatására, - a közvetett pedagógiai hatások érvényesítésére

7 A céltudatos stratégia-építés szempontjából igen nagy gondot okoz, hogy az iskolák valóságos viszonyai között miként biztosíthatjuk a módszerkombináció (fentebb leírt szemléleti alapon történő) végigvitelét. Kutatómunkának olyan empirikus iskola-műhelyeket feltételez, melyek kellő felkészültséggel, hiteles diagnózist adhatnak, ugyanakkor alkalmasak az egyes gyerekekig átlátható mikroszint kiemelésére, a team-munka beépítésére, valamint a hatásfolyamatok eredményességének megítélésére is

8 A minőség-modell egyik fő értéke számunkra az a mód, ahogyan az iskola teljes hatás­rendszerét megragadja, miközben mikroszinten elemző-fejlesztő lépéseket szorgalmaz, az emberi tényezők kiemelésével, állandó továbbképzés, és öntökéletesítés beépítésével. Módszertani szempontból hasznos a döntéselőkészítő (erős és gyenge pontokat kivetítő) SWOT-analízis, a „fogyasztók” igényeit kiemelő marketing technológia. Úgy gondoljuk, hogy a minőség-elvű, jövőre figyelő, a „vevők körére” és a vállalkozók erkölcsi felelősségére építő, környezetébe szervesen beépülő iskola feltétlenül versenyképes.

9 Új oktatási-nevelési stratégia kidolgozására van szükség, amely felkészít: önmagunk válla­lá­sára, az emberi kapcsolatok ápolására, az anyanyelv igényes használatára, valóságos világunk, emberi jövőnk (új eszközrendszereinket felhasználó) felelős továbbépítésére. „A tanároknak, szülőknek - írja a szerző - igazi partnereknek kell lenniük a gyerekek életében, ma sokkal inkább, mint bármikor”.

10 Stratégia-alakító tényezők
Minőség-elvű iskolamodell (szakmai team-ek) Nevelői teamek – érdeklődési csoportok (diákok) Szülői elégedettség Helyzetmeghatározás (peremkerület) Pedagógiai programkísérletek (pl. anyanyelvi) , a pedagógusok kezdeményező készsége Nevelési helyzet-sorok megtervezése (Város mint iskola) Egészségprogram – menedzselés Szakkör, személyközi kapcsolatok, eszközrendeszer,kérdőívezés Az iskolai normák közvetítése – „rejtett kapcsolatok” Tanulói önkormányzat Alkotási folyamatok IKT- videóval támogatott oktatás