Az egyszerűsített foglalkoztatás megváltozott szabályai 2010

Az előadások a következő témára: "Az egyszerűsített foglalkoztatás megváltozott szabályai 2010"— Előadás másolata:

1 Az egyszerűsített foglalkoztatás megváltozott szabályai 2010
Az egyszerűsített foglalkoztatás megváltozott szabályai augusztus 1-jétől

2 Jogszabályi háttér – évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról (Efo. törvény) – 223/2010. (VII. 30.) kormányrendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény végrehajtásáról

3 Alkalmazási kör Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
• mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy • alkalmi munkára !! a törvény tárgyi hatálya nem terjed ki a kiemelkedően közhasznú szervezet által létesített munkaviszonyokra !! háztartási munkára irányuló jogviszony a évi XC. törvény I. Fejezete rendelkezéseinek alkalmazásával létesíthető 2010. augusztus 1-jétől tehát kiemelkedően közhasznú szervezet magánszemélyt ilyen jellegű jogviszonyban nem foglalkoztathat → a korábban hatályos törvény alapján létesített egyszerűsített munkaviszonyt pedig a Munka Törvénykönyve hatálya alá tarozó, megszakítás nélkül fennálló munkaviszonynak kell tekinteni.

4 Mezőgazdasági idénymunka
A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. A mezőgazdasági idénymunka fogalmát a korábbi törvény mezőgazdasági és növénytermesztési idénymunkára vonatkozó definíciójából gyúrta össze a jogalkotó.

5 Turisztikai idénymunka
A kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek számít az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység. Az idegenforgalmi idénymunka fogalmát a turisztikai idénymunka váltotta fel, lényegében azonos tartalommal.

6 Alkalmi munka A munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Az alkalmi munka fogalma nem változott, alkalmi munkának továbbra is a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony tekintendő.

7 !!! 2010-ben azokat a napokat, amelyeket a munkavállaló az új törvény hatálybalépéséig AM kiskönyvvel történő foglalkoztatásban és/vagy egyszerűsített foglalkoztatásban töltött, az új törvény által megállapított időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni !!!

8 A foglalkoztatás korlátai
1. Létszámkorlát: Alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg • az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. A foglalkoztatás korlátai három csoportba sorolhatók, vannak létszámkorlátok, időkorlátok, és van egy speciális szabály, amely a munkáltató adótartozásával áll összefüggésben. Létszámkorlát: Alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az, hogy a munkáltató egy naptári napon legfeljebb hány munkavállalót foglalkoztathat egyszerűsített munkaviszonyban, alapvetően az általa normál munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámától függ: ha a munkáltató az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztat, akkor egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban legfeljebb egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén legfeljebb két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén legfeljebb négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén pedig legfeljebb a munkavállalói létszám húsz százalékának megfelelő számú munkavállalót foglalkoztathat.

9 – a létszámkorlát meghatározásakor a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni – a létszámot a KSH útmutatója [3/2010. (IV. 2.)] alapján kell meghatározni, amelynek során a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni és az eredményt egész számra kell kerekíteni – a napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja DE! a tárgyévben fel nem használt létszámkeretet a következő naptári évre nem viheti át A létszámkorlát meghatározásakor természetesen nem az aznapi létszámot, hanem a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.

10 2. Időkorlátok: – a fogalmaknál említett 120, illetve alkalmi munka esetén az 5 – 15 – 90 nap – ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg 3. Adótartozás: – ha munkáltató a tárgyhónapban 300 ezer forint, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a törvény által meghatározott adók tekintetében, akkor további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlítette A létszámkorláton kívül a törvény az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán időkorlátokat is megfogalmaz, amelyek közül egyesek az alkalmi munkára, mások pedig az idénymunkára vonatkoznak. Az időkorlátok egy részéről a fogalmak ismertetésekor már beszéltünk… A létszám- és időkorlátokon túl az egyszerűsített foglalkoztatásnak van egy további korlátja, amely a munkáltató adótartozásával áll összefüggésben.

11 Az adótartozás megállapítása során figyelembe veendő adónemek:
• 500 és 1000 forintos közteher • társadalombiztosítási járulék • szakképzési hozzájárulás • egészségügyi hozzájárulás • rehabilitációs hozzájárulás • a munkáltatóra előírt adóelőleg Azt, hogy milyen típusú adók jönnek számításba az adótartozás megállapítása során, a törvény tételesen meghatározza. Ezek közé tartoznak…

12 Kizáró okok – nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony: • olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn, • a Ktv.-ben, valamint a Kjt.-ben meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatok ellátására, • a bevándoroltnak vagy letelepedettnek nem minősülő harmadik országbeli állampolgárral (a mezőgazdasági idénymunka végzésére egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony kivételével) – a nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa

13 A munkaviszony létesítése
– főszabály szerint a felek megállapodása alapján, a munkáltató törvény által meghatározott bejelentési kötelezettségének a teljesítésével keletkezik – amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve, ha a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató így dönt, akkor a munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni – formaszerződés → megtalálható a törvény Mellékletében vagy letölthető a honlapunkról Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony főszabály szerint a felek megállapodása alapján, a munkáltató törvény által meghatározott bejelentési kötelezettségének a teljesítésével keletkezik. Az új törvény melléklete is tartalmaz formaszerződést, de az letölthető a honlapunkról, a Letöltések / Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták menüpont alatt is.

14 – az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra
• az Mt. szabályait, valamint • a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell !! Az Mt. rendelkezéseit csak az Efo. törvényben meghatározott eltérésekkel !! A külön jogszabály a 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet. Az Mt. rendelkezéseit csak az Efo. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, amelyeket a törvény tételesen meghatároz.

15 A bejelentés szabályai
1. A bejelentés módja: – a munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint • elektronikus úton a 10T1042E nyomtatványon, • telefonon, a 185-ös hívószámon keresztül, vagy • december 1-jétől rövid szöveges üzenet (SMS) útján teljesítheti – bármely módszer választása esetén előzetes ügyfélkapus regisztráció szükséges !! A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség !! A munkáltató a bejelentési kötelezettségének háromféle formában tehet eleget: e-úton a 10T1042E nyomtatvány kitöltésével és az állami adóhatósághoz történő benyújtásával, telefonon, a 185-ös hívószámon, 2010. december 1-jétől pedig akár SMS útján is. Könnyítést jelent a korábbiakhoz képest, hogy a munkáltató bármilyen jellegű foglalkoztatás esetén választhat, hogy milyen módon teljesíti a bejelentési kötelezettségét. Korábban csak növénytermesztési idénymunka, illetve bizonyos esetekben a háztartási munka esetén volt lehetősége arra, hogy válasszon, hogy a bejelentést e-úton vagy telefonon keresztül teszi meg.

16 2. A bejelentendő adatok köre:
– egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni • a munkáltató adószámát a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát, az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka vagy alkalmai munka), a munkaviszony napjainak számát (az SMS útján történő bejelentés kivételével), amennyiben a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta Sms-ben történő bejelentés esetén a bejelentést naponta kell megtenni és az mindig az adott napra vonatkozik. A bejelentendő adatok köre: egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni • a munkavállaló másik államban fennálló biztosítottságát, ha ezt a munkáltató előtt megfelelően igazolta → ez utóbbi azért bír jelentőséggel, mert ilyen esetben a munkáltató nem köteles a munkavállaló után közterhet fizetni.

17 3. A bejelentés határideje:
– a munkáltató a törvény által előírt adatokat minden esetben a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni!!! 4. Az adatok módosítása: – a bejelentés esetleges visszavonására és módosítására • főszabály szerint a bejelentést követő két órán belül, vagy • ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, illetve ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség – ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni!!! !! A bejelentés módosítására bármely, a törvény által a bejelentésre előírt módszer szerint lehetőség van !! A bejelentés határideje kapcsán az új törvény szigorítást tartalmaz a korábbi előírásokhoz képest, ugyanis a munkáltató a törvény által előírt adatokat minden esetben a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni. Korábban a növénytermesztési idénymunka esetén lehetősége volt arra, hogy a létrejött jogviszonyokat a következő hónap 12-éig jelentse be. A bejelentés módosítására, függetlenül attól, hogy a munkáltató a bejelentési kötelezettségének eredetileg milyen módon tett eleget, bármelyik, a törvény által előírt formában lehetőség van. PÉLDA: a munkáltató a bejelentést a 10T1042E jelű nyomtatvány beküldésével teljesítette, a bejelentést akár telefonon keresztül is módosíthatja vagy visszavonhatja. PÉLDA az adatok módosítására: a munkáltató augusztus 28-tól augusztus 31-ig alkalmi munkavállalót kíván foglalkoztatni. A munkáltató a bejelentési kötelezettségének augusztus 27-én eleget tesz, de az időjárási viszonyok miatt a munkavállaló augusztus 31-én nem tud munkát végezni. Ilyen esetben a munkáltató az augusztus 31-ére vonatkozóan tett bejelentést augusztus 31-én reggel nyolc óráig módosíthatja.

18 Elektronikus úton történő bejelentés
− ügyfélkapu-regisztráció − a augusztus 1-jén vagy azt követően létesített egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok bejelentésére (a bejelentés visszavonására, módosítására is) a 10T1042E számú elektronikus adatlap szolgál ( − 2 lapból áll: • főlap • 23. számú pótlap A munkáltatók augusztus 1-jén vagy ezt követően létesített, egyszerűsített foglalkoztatás adatairól szóló elektronikus bejelentési kötelezettségüknek az állami adóhatóság által rendszeresített 10T1042E jelű nyomtatvány kitöltésével és az adóhatósághoz ügyfélkapun történő beküldéssel tehetnek eleget. A április 1. és július 31. közötti hatállyal, egyszerűsített foglalkoztatással létesített munkaviszonyokra vonatkozóan a korábban rendszeresített 10T1041E jelű nyomtatványt kell használni. A ’T1042E számú elektronikus adatlap kizárólag az APEH honlapjáról ( tölthető le. Az APEH honlapján az adatlap, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért az adatlap kitöltése előtt a változásokat mindig célszerű figyelemmel kísérni, és az adatlap legfrissebb verzióját célszerű használni! Ahhoz, hogy a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozóan elektronikus úton bejelentést tegyen, az elektronikus közszolgáltatásról szóló évi LX. törvény szerint Ügyfélkapu hozzáféréssel kell rendelkeznie. Az elektronikus úton történő bejelentéshez számítógépen ki kell tölteni a 10T1042E jelű elektronikus adatlapot, és ezt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami adóhatóság részére. Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén -, a bejelentett adatokban bekövetkezett változás bejelentésére is a 10T1042E jelű adatlap szolgál. Az adatlap kizárólag az APEH honlapjáról – – tölthető le, kereskedelmi forgalomban nem kapható. A ’T1042E számú elektronikus adatlap főlapból és kapcsolódó 23. számú pótlapból (pótlapokból) áll.

19 10T1042E - főlap A főlap első blokkja a munkáltató azonosítására szolgál. Itt kell feltüntetni a munkáltató adószámát, illetve adóazonosító jelét. Az adóazonosító jel megadására csak magánszemély foglalkoztató esetében van lehetőség, amennyiben még nem rendelkezik adószámmal. !! Fontos, hogy a magánszemély munkáltató az Art. 17. § (6) bekezdésében foglaltak szerint köteles a munkáltatói és kifizetői minőségét az állami adóhatósághoz bejelenteni, valamint egyúttal adószámot igényelni az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül (abban az esetben is, ha más adókötelezettség nem terheli). Adószám igénylése az állami adóhatóságtól a ’T101-es nyomtatványon történik. A főlap második blokkjában a benyújtott 23-as pótlapok számát kell szerepeltetni, de a mezőben a pótlapok darabszáma automatikusan jelenik meg, ezért azt manuálisan nem kell kitölteni.

20 10T1042E – 23. pótlap

21 Telefonon történő bejelentés
– a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül – ügyfélkapus regisztráció szükséges – 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószám – a bejelentőt nyilatkoztatják, hogy korábban tett-e már bejelentést – felveszik a bejelentő adóazonosító jelét – nyilatkoztatják a bejelentőt – az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott elektronikus űrlapon rögzítik az adatokat

22 – tájékoztatják a bejelentőt a bejelentés regisztrációs számáról, és azt SMS-ben is megküldik
– a korábbi bejelentést azonos munkáltató tekintetében a korábbi regisztrációs szám alapján is lehet módosítani → az elektronikus űrlapon csak a korábbi bejelentésben közölt adatoktól eltérő adatokat rögzítik Ha a bejelentő korábbi bejelentést kíván módosítani, és annak regisztrációs számát a bejelentő a módosításkor az ügyfélszolgálattal közölte, akkor az ügyfélszolgálat az elektronikus űrlapon csak a korábbi bejelentésben közölt adatoktól eltérő adatokat rögzíti, a bejelentő által meg nem adott adatokat pedig a módosítani kívánt bejelentésben foglaltakkal azonos tartalommal rögzíti.

23 SMS útján történő bejelentés
– december 1-jétől lesz erre lehetőség – ügyfélkapus regisztráció szükséges – a bejelentéssel összefüggő azonosítást, az alkalmazással szemben támasztott biztonsági követelményeket, valamint az alkalmazás használatának biztonsági és egyéb feltételeit külön rendelet szabályozza majd

24 Közteherfizetés – ha a munkáltató betartja a törvény által előírt létszám- és időkorlátokat, akkor főszabály szerint a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként • mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint, • turisztikai idénymunka esetén 500 forint, • alkalmi munka esetén forint összegű közterhet kell csak fizetnie – ha a munkáltató a létszám- és időkorlátokra előírt feltételeket nem teljesíti, akkor az szja és járulékfizetésre az Szja. és Tbj. törvény általános szabályait kell alkalmaznia Az 500, illetve 1000 forintos közterhet az adóhatóság meghatározott százalékmértékek szerint a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, magánnyugdíjpénztári tagság esetén a munkavállaló magánnyugdíjpénztárának, az Egészségbiztosítási Alapnak, illetve a Munkaerőpiaci Alapnak utalja át. !! A pályakezdőnek az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén is kötelező magánnyugdíjpénztári tagságot létesítenie !!

25 – az egységes közteher megfizetésével nem terheli
• a munkáltatót: társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja. tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, • a munkavállalót: nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség – ha a munkavállaló másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt megfelelően igazolja, a munkáltató közterhet nem fizet Ennek megfelelően a munkavállaló nem is lesz biztosított, csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, illetve álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Ha a munkavállaló másik tagállamban, illetőleg a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményben részes másik államban biztosított és ezt megfelelően igazolja, a munkáltató közterhet nem fizet. PÉLDA: Például egy olyan román állampolgárt alkalmaz egyszerűsített foglalkoztatása keretében a munkáltató mezőgazdasági idénymunkára, aki rendelkezik a román hatóság által kiállított biztosítást tanúsító igazolással, ez után a személy után a munkáltató nem fizet közterhet. Az említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra e jogviszony alapján nem szerez jogosultságot, ugyanakkor a munkáltatónak a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési kötelezettsége fennáll.

26 – a munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig:
• magán-nyugdíjpénztári tag foglalkoztatott után a számú számla, • a nem magán-nyugdíjpénztári tag foglalkoztatott után a számú számla javára kell teljesítenie

27 A bevallás szabályai – főszabály: havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig a 1008-as számú bevalláson elektronikus úton (a 16-os lap fog változni az új szabályoknak megfelelően) – azok az adózók, akik nem kötelezettek elektronikus bevallásra, papír alapon is eleget tehetnek bevallási kötelezettségüknek → 1008E számú nyomtatvány (havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell benyújtani) Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bevallási kötelezettségének a munkáltató főszabály szerint a 1008-as bevalláson, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles eleget tenni. Azok az adózók, akik nem kötelezettek – az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus bevallásra, papír alapú bevallást is benyújthatnak. Erre a célra az állami adóhatóság a 1008E számú nyomtatványt rendszeresítette, amit ugyancsak havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell benyújtani. A bevalláshoz szükséges nyomtatvány a Magyar Postán szerezhető be, illetve az APEH Internetes honlapjáról letölthető, és az internetes kitöltő-ellenőrző programmal kitölthető.

28 • a munkáltató adóazonosító száma,
A bevallásban a munkáltató kizárólag a következő adatok megadására köteles: • a munkáltató adóazonosító száma, • a magánszemély (foglalkoztatott) neve, adóazonosító jele, nyugdíjas státusza, • magánnyugdíjpénztár tag esetében a magánnyugdíjpénztár azonosító kódja, • a foglalkoztatás napjai, valamint • az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér !! A kifizetett nettó munkabér alatt a munkavállalónak kifizetett teljes összeg értendő. !! A hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes összegét és a foglalkoztatás napját (napjait) kell közölni.

29 Az igazolás kiadása – a munkáltató összesített igazolást nem köteles a munkavállalóknak kiadni – DE! kifizetéskor és a munkaviszony megszűnésekor az igazolást ki kell állítani és a munkavállalónak át kell adni (Art. 46. §) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme. Adóigazolást kell kiadnia a munkáltatónak a jogviszony megszűnésekor is az Art.-ban szabályozott adattartalommal (hol, hány napot dolgozott, mennyi jövedelmet kapott, mennyi a befizetett közteher összege…).

30 Egyéb előírások – a természetes személynek nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, kivéve, ha • külföldi személy vagy • egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy • az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett más, az Szja. törvény szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt (kivéve adóterhet nem viselő járandóság) – START kártyára való jogosultság: a április 1-jét követően az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszony nem zárja ki START kártyaára való jogosultság: a április 1-jétől hatálybalépett törvény alapján nem volt egyértelmű, hogy a tanulói vagy hallgatói jogviszony megszűnését követően létesített egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony kizárja-e a foglalkoztatott magánszemély START kártyára való jogosultságát. Az új törvény ezt a kérdést április 1-jére visszamenőleges hatállyal rendezi. !! Csak az alkalmi munka nem zárja ki a kártya kiváltását, az idénymunkára létesített jogviszony igen !!

31 – költségelszámolás (Szja. , Tao
– költségelszámolás (Szja., Tao.): legfeljebb a minimálbér napi összege kétszeresének megfelelő összeg számolható el foglalkoztatottanként – átmeneti szabály: ha a növénytermesztési idénymunkát végeztető munkáltató közteher-előleget fizetett, akkor ennek figyelembevételével köteles az új törvény szerinti fizetési kötelezettségét teljesíteni → ha a megfizetett közteher-előleg összege magasabb, mint a évre fizetendő közteher összege, akkor a különbözetről az Art. túlfizetésre vonatkozó szabályai szerint rendelkezhet

32 Köszönöm a figyelmet!