Bevezetés a tudományfilozófiába

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a tudományfilozófiába"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a tudományfilozófiába
Szegedi Péter ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék

2 Az anyaggal kapcsolatban felmerülő további kérdések tekintetében a következő könyveket ajánlom:
Carl G. Hempel: Philosophy of Natural Science (Prentice-Hall, Englewood Cliffs 1966) – az előadás részben ezt a gondolatmenetet követi Fehér Márta – Hársing László: A tudományos problémától az elméletig (Kossuth, Budapest 1977) vagy Hársing: Bevezetés a tudományelméletbe (Bíbor, Miskolc 1999)

3 A tudományos kutatás: felfedezés és ellenőrzés
Az eset: Semmelweis és a gyermekágyi láz Halálozási arány százalékban: év/osztály 1844 1845 1846 I. Szülészet 8,2 6,8 11,4 II. Szülészet 2,3 2,0 2,7 (Még az utcai szüléseknél is alacsonyabb a halálozási arány!)

4 Magyarázatok: járvány-hatások (általánosan elterjedt nézet): „légköri-kozmikus-földi változások” pont ezen a kis területen, se a II. osztályon, se az utcán, a környéken? zsúfoltság a II. osztályon nagyobb (oda menekülnek)! étkeztetés ugyanaz a két osztályon gondozási színvonal ugyanolyan a két osztályon

5 az I. osztályon gyakorló medikusok durva vizsgálatai okozta sérülések (vizsgálóbizottság)
a szülés okozta természetes sérülések sokkal súlyosabbak a II. osztályon gyakorló bábaképzősök ugyanúgy vizsgálnak a medikusok számának felére csökkentése és a vizsgálatok minimumra történő redukálása után a halálozási arány átmeneti csökkenés után még magasabbra nőtt pszichológiai: az utolsó kenetet feladó pap megjelenése a pap útvonalának megváltoztatása nem csökkentette a halálozási arányt háton fekve szülés az I. osztályon (a II-on oldalt) az oldalt fekvés bevezetése nem változtatta meg a halálozási arányt

6 év/osztály 1844 1845 1846 1848 I. Szülészet 8,2 6,8 11,4 1,27
hullaméreg: vérmérgezés (miután Kolletschka dok-tort boncolás közben egy hallgató véletlenül sziké-vel megszúrta, és ugyanolyan tünetekkel halt meg) a bábaképzősök nem boncoltak az utcán szülteket ritkán vizsgálták csak azok az újszülöttek kapták meg, akiknek az anyja is vajúdás közben (a közös vérkeringés miatt) klórmeszes kézmosás után a halálozási arány lecsökkent év/osztály 1844 1845 1846 1848 I. Szülészet 8,2 6,8 11,4 1,27 II. Szülészet 2,3 2,0 2,7 1,33

7 hullaméreg vagy élő szervezetből származó rothadó anyag (miután egy méhnyakrákos nő vizsgálata után 12-ből 11 vizsgált anya meghalt).

8 A hipotézisek ellenőrzésének alapjai
Közvetlen módszerek: pl. 2, 3, 4 esetén, de hogyan ellenőrizzük a pap által okozott sokkot és annak hatását? Közvetett (indirekt) módszerek: ha a hipotézis igaz lenne, akkor az útvonal megváltoztatása használna; ha az oldalfekvés tényleg jobb lenne, akkor … Általában véve: ha H igaz, akkor annak K ellenőrizhető következménye is igaz kellene hogy legyen. Azaz pl. Ez a modus tol-lens, egy érvé-nyes következte-tési séma két premisszával és egy konklúzióval. [Kutrovátz jegyzet, 12. o.] Ha H igaz, akkor K is. Viszont (ahogy tapasztaljuk) K nem igaz. H nem igaz.

9 (Ahogy tapasztaljuk) K igaz. H igaz.
Egy másik eset pl. amikor Semmelweis abból a kö-vetkeztetésből, hogy a gyermekágyi lázat a hulla-méreg általi vérmérgezés okozza, arra következtet, hogy a fertőtlenítési eljárások redukálni fogják a halálozási arányt – és a tapasztalat ezt igazolja: Ez egy érvénytelen következtetési séma, mivel a konklúzió hamis lehet, még akkor is, ha a premisszák igazak. (Adott esetben pl. a hullaméreg nem az egyetlen ok.) [Kutrovátz jegyzet, 12. o.] Ha H igaz, akkor K is. (Ahogy tapasztaljuk) K igaz. H igaz.

10 Ez akkor is így van, ha Ha H igaz, akkor K1, K2, …, Kn is. (Ahogy tapasztaljuk) K1, K2, …, Kn igaz. H igaz. Az ilyen sémák tehát nem bizonyítják a hipotézist, legfeljebb megerősítik azt [Rudolf Carnap: Ellenőrizhetőség és jelentés. In: Forrai Gábor-Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény (Áron Kiadó, Budapest 1999); a hálón: