A képernyő-interfész feltételezett hatásrendszere.

Az előadások a következő témára: "A képernyő-interfész feltételezett hatásrendszere."— Előadás másolata:

1 A képernyő-interfész feltételezett hatásrendszere

2 Külső memória mező II. kognitív habitus III. A hálózati kultúra additív kognitív habitusa A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA ?

3 Műveletvégző gép Vezérlőpanel a műveletvégző géphez Kommunikációs csatornák input/output felülete Ablak és bejárat szimbolikus/ikonikus világokhoz Ablak és bejárat valós és virtuális világokhoz A hálózati társadalom additív kognitív habitusa A teoretikus kultúra additív kognitív habitusa A közösségi aktivitás tereinek virtuális kiterjesztése A külső szimbolikus tár metamorfózisa

4 Kultúra Elme Technológia A média design direkt módon befolyásolja a kognitív tapasztalatokat, és szerkezetétől függően a sokrétű emberi potenciál különböző elemeit aktiválja. Annak a felületnek a struktúrája, amely összeköt bennünket a világgal és a többi emberrel hatással van arra, ahogyan a világról és saját magunkról gondolkodunk.

5 Hálózati kultúra Változó humán kommunikációs világok A személyB személy Külvilág2 Külső szimbolikus tárak Hálózati reprezentációs és kommunikációs rendszerek AR VR Külvilág1 Médiaszféra Változó humán kommunikációs világok

6 Ahhoz, hogy az egyre bővülő információhalmazt ténylegesen hasznosítani lehessen, olyan belső tudásértelmező rendszerrel kell rendelkezni, amely a "kihelyezett" tudás lehívását, ha úgy tetszik: "letöltését"és felhasználását teszi lehetővé „just in time” és „just in case”, azaz: éppen akkor, amikor arra szükség van. A jövő legnagyobb pedagógiai kihívása olyan tanulási környezetek kialakítása, amelyek elősegítik ennek a belső mentális fogadórendszernek a felépülését.

7 1. Az új hálózati interaktív információs rendszer – az írásbeliséghez hasonlóan – átszervezi-e reprezentációs rendszereinket, átírja-e gondolkodási szokásainkat, vagy talán már át is alakított bennünket? 2. Milyen pedagógiai konzekvenciái lehetnek a kognitív habitus újbóli megváltozásának? Kognitív habitus a 21. század elején

8 ? BIOLÓGIAI OPTIMISTÁK TÁRSAS OPTIMISTÁK TÁRSADALMI PESSZIMISTÁK

9 TÁRSAS OPTIMISTÁK

10 TÁRSADALMI PESSZIMISTÁK

11 PLÉH CSABA A WEBVILÁG KOGNITÍV KÖVETKEZMÉNYEI, AVAGY FÉNYESÍT VAGY BUTÍT-E AZ INTERNET ? KORUNK 22:(8) pp. 9-19. (2011) Kétségtelen, hogy az új technológiák megváltoztattak sok mindent, de ezek a változások úgy illeszkednek az ember meglévő neurobiológiai, evolvált rendszerébe, ahogyan például az írás is beilleszkedett. BIOLÓGIAI OPTIMISTÁK

12 1. Az új hálózati interaktív információs rendszer – az írásbeliséghez hasonlóan – átszervezi-e reprezentációs rendszereinket, átírja-e gondolkodási szokásainkat, vagy talán már át is alakított bennünket? 2. Milyen pedagógiai konzekvenciái lehetnek a kognitív habitus újbóli megváltozásának? Kognitív habitus a 21. század elején

13 „A 15. század végén az írott szövegek reprodukciója a másolók asztaláról a nyomdászok műhelyébe tevődött át. Ez a változás forradalmasította a tanulás minden formáját... „Gutenberg találmányának számos következménye kézenfekvőnek tűnik a visszatekintő elemzés számára. A változások zöme azonban meghaladta a kortársi képzelet lehetőséghorizontját...

14 ? Didactica electromagna ?

15 A didaktika ezen új módszerét igen találóan nevezhetjük didachographiának........ A tanítványok jelentik a papírlapokat, kiknek lelkét a tudományok képleteivel kell televésnünk. A betűk a tankönyvek (és a többi e célból készült eszközök), hogy ezek segítségével könnyű munkával vésődjenek a tanulnivalók az értelembe. A nyomdafesték a tanító élő szava, mely a felfogott dolgokat a könyvekből a tanuló elméjébe viszi át. A sajtó pedig az iskolai fegyelem, amely mindenkit felkészít és arra hajt, hogy a tudást magába szívja.”

16 Ha a tanítást és tanulást – és tágabb értelemben az emberi kogníció fejlődését – egy olyan rendszerben vizsgáljuk, amelyben a biológiai, a társadalmi és a technológiai tényezők egységes kontinuumot alkotnak, láthatóvá válik, hogy az elektronikus tanulási környezetek nem egy hirtelen előbukkanó „édeni struktúrát” jelentenek, hanem bennük egy újabb, a korábbiakból szervesen kibontakozó „kognitív habitus” manifesztálódik.

17 Napjainkban a kognitív habitus eszközszférájában olyan jellegű és volumenű átalakulásoknak vagyunk tanúi, amelyek szükségszerűen magukkal hozzák a tágabb értelemben vett kognitív habitus és a történetileg kialakult, megörökölt tanulási környezetek viszonyának újragondolását.