A szakmai szolgáltatás változásai; a megyei közoktatási közalapítványok szerepe… Hajdu Sándor 2014. 07. 10.

Az előadások a következő témára: "A szakmai szolgáltatás változásai; a megyei közoktatási közalapítványok szerepe… Hajdu Sándor 2014. 07. 10."— Előadás másolata:

1 A szakmai szolgáltatás változásai; a megyei közoktatási közalapítványok szerepe… Hajdu Sándor 2014. 07. 10.

2 A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket érő kihívások o Alapvetően változatlan jogi szabályozás o Finanszírozás változásai o Nőtt a non profit és a piacorientált szolgáltató szervezetek jelenléte o Új szolgáltatási igények jelentek meg illetve gyengült a szakértői és szolgáltató tevékenységek különválasztása o A közigazgatás változásai; kistérségek, régiók o A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai o RKPSZ illetve más „kistérségi” modellek o Intézményfenntartó társulások; TISZK 2014. 07. 10.

3 „Volt egy szervezet, amit úgy neveztek: pedagógiai (szakmai szolgáltató) intézetek”  „Jól képzett és elhivatott szakemberekkel, jól képzett és elhivatott szaktanácsadókkal működött. Folyamatos kapcsolatban állt a szakma tudósaival; tudást, értéket, szemléletet közvetített. Aztán jött a..., és elkezdte csökkenteni a pályázati forrásokat, csökkenteni az intézetek támogatását, csökkenteni a költségeket. A megyék önmaguk döntöttek: fenn tudják-e tartani pedagógiai intézetüket. Néhány megye, kerület akad, ahol a fenntartónak ma is fontos ez az ügy. Akik áldozatot vállalnak érte – talán azért, mert tudják: jó beruházás.” Hercz Mária 2014. 07. 10.

4 Pedagógiai szakmai szolgáltatói feladatokat ellátó intézmények száma Fenntartói csoportok:  Önkormányzati (RKPSZ is) 112  Gazdálkodó szervezet (kft; kht) 21  Alapítvány és egyesület: 8  Állami szerv 6  Egyházi jogi személy 4  Felsőoktatási intézmény 3  Egyéni vállalkozó 1 „Jelentés a magyar közoktatásról, 2006” 2014. 07. 10.

5 Önkormányzati intézmények (2006)  Főváros: 12; Fővárosi kerületek: 21  Megyei önkormányzatok: 19; városok 12; megyei jogú városok: 9  Önkormányzati társulások: 2 Községi önkormányzatok 2 „Jelentés a magyar közoktatásról, 2006” 2014. 07. 10.

6 Állítások? – Kérdések! 1.A központi és a helyi hatalomnak ma sincs joga semmibe venni az intézmények szakmai önállóságát. Az önállóság egyik alapismérve a szakmai szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférés joga. 2.Az ágazatot érintő szakmai jogszabályok többségét nem tartják be. 3.Az esetleges, koncepciótlan, reaktiv szakmapolitika két évtized után sem találta meg /ha egyáltalán keresi/a decentralizált viszonyok között egyensúlyt biztosító irányítási rendszert. 4.A közoktatás fejlesztésére-főleg pályázati úton-az utóbbi évtizedben milliárdokat fordítottak. Egy 2001-ben végzett ÁSZ vizsgálaton kívül érdemben soha, semmilyen szakmai elszámoltatás nem történt,a befektetések "hozadékát"nem alapján ítélték/ítélik meg. 5.Nem volt és nincs olyan szakmai innováció, amely elegendő felkészülési lehetőséget, időt, idejében kapott anyagi támogatást, türelmet és főleg mindvégig folyamatos szakmai segítő hátteret kapott volna. 2014. 07. 10.

7 Állítások? – Kérdések! 6.Hosszútávú, konszenzusos szakmai érdekek helyett a mindenkori hatalomgyakorlók napi érdekei, sok esetben érdekeltségei határozták/határozzák meg döntéseket. 7.A megyei pedagógiai intézetek felszámolása előre eldöntötten, néha még szófordulatokban is egységes forgatókönyv szerint zajlik. Herpai Imre Mi az állam feladata és felelőssége a szakmai szolgáltatásban Mit lehet és mit nem szabad piacosítani Hol válik el az ellenőrzés a szakmai szolgáltatástól? Pőcze Gábor kérdései 1998-ban: 2014. 07. 10.

8 Megyei Közoktatási Közalapítványok tevékenységéről  A területi tervezéshez kapcsolódóan törvényi szabályozásra  Először 1997. novemberében jutottak jelentős támogatáshoz a központi költségvetésből(1,2 milliárd Ft)  Összesen, mintegy 22 milliárd Ft állami költségvetési forrásból  Egyéb bevételek, forrásbővítés 2014. 07. 10.

9 A pályázataik az alábbi témakörökhöz kapcsolódtak: o a közoktatás modernizációja, minőségbiztosítás:az informatika fejlesztése, az idegen nyelvek oktatása, a tehetséggondozás o a pedagógiai szakszolgálatok térségivé szélesítése : és a szakmai szolgáltatások támogatása o a hátránykompezáció: programokra alapozva a feltételek javítását és a különböző tanulói rétegek tanulási nehézségeinek csökkentését szolgálta 2014. 07. 10.

10 Kérdések? o Hogyan, milyen forrásból tudja támogatni a fejlesztéseket? o Miért volt/van szükség rá? o Ha jó is, hogy van ilyen "köztestület", "civil" "nonprofit" szerveződés, miért volt szükséges törvény erejével létrehozni illetve létrehozhatóvá tenni? o Helye van-e az egyéb pályázati lehetőségek (HEFOP, TÁMOP, TIOP,…)mellett? 2014. 07. 10.

11 Állítások! „ A várható társadalmi hatások – a piacgazdaság fokozatos kiépülése, az oktatás piacosodása és a demográfiai változások – egy sokkal rugalmasabb működési struktúrát igényelnek, mint amire a közoktatási intézményrendszer önmagától, saját forrásaira támaszkodva képes” 2014. 07. 10.

12 „ A pedagógiai innováció, melynek mi valamennyien a szakértői és a munkásai vagyunk,nézetem szerint akkor lesz sikeres és társadalmilag elfogadott, ha képesek leszünk kikövetkeztetni a közoktatás fejlesztésének a fő irányait (országos feladat), illetve, ha képesek vagyunk saját környezetünk (kistérség, régió, megye, főváros stb.) pedagógiai szükségleteit konstatálni és kielégíteni.” 2014. 07. 10.

13 Köszönöm a figyelmet! 2014. 07. 10.