Az életminőség kutatás jelentősége a globalizálódó társadalomban

Az előadások a következő témára: "Az életminőség kutatás jelentősége a globalizálódó társadalomban"— Előadás másolata:

1 Az életminőség kutatás jelentősége a globalizálódó társadalomban
Kopp Mária 2006. május 24. Budapest XIII. Primér Prevenciós Fórum

2 Az életminőség javítása a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése:
Johnson elnök 1964-es elnöki kampánya: "Céljaink elérését nem mérhetjük bankszámlánk nagyságával, csak az emberek életminőségének javulásával." A fejlődés célja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az emberek jól-létének, életminőségének javítása.

3 Az életminőség kutatás célja:
„Kísérleti állattá" váltunk egy világméretű laboratóriumban, ahol a játékszabályokat a gazdasági, fogyasztói globális érdekek mozgatják és nem az ember alapvető érdekei- ez az emberiség pusztulásához vezethet (Római Klub előrejelzések) a fejlődés központjában a harmonikus, hosszú távú tervezésre, valódi kapcsolatokra képes emberi személyiség, közösségek kibontakozása kellene álljon

4 Kinek az érdeke? a személyeknek, családoknak, emberi kapcsolatoknak
az államnak, egyházaknak, civil szervezeteknek, a jövő szempontjából alapvető Milyen anyagi és társadalmi erőforrások tudják ellensúlyozni a globalizáció erőit? (Nem gonosz erők, csak saját érdekeiket képviselik)

5 Vizsgálataink célja: A magyarság szociológiai, pszichológiai,
egészséggel kapcsolatos életminőségének interdiszciplináris, egységes modellbe foglalt vizsgálata Régiók (megyék, kistérségek) szerint Társadalmi rétegek (gazdasági aktivitás, ágazat, munka jellege) szerint

6

7 Több mint 300 kérdéscsoport
Módszertan A Hungarostudy felmérések a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 16 illetve 18 év felett 1988: személy 1995: személy 2002: személy Több mint 300 kérdéscsoport

8 Az életminőség szociológiai jellemzői:
Szubjektív jól-lét, elégedettség az egyes országok, régiók, társadalmi rétegek életminősége azonos módszerekkel elemzik az egyes országok életminőségét, ennek összefüggéseit az értékekkel, anómiával, a társadalmi tőke jellemzőivel "General Social Survey" az Egyesült Államokban, az „Eurobarométer” az Európai Unióban.

9 A jól-lét átlagértéke a magyar megyékben:
1. ábra

10 A jól-lét átlagértéke a magyar kistérségekben:
1. ábra

11 A jól-lét átlagértékei Budapesten:

12 Az életminőség pszichológiai alapja:
háttere az un. pozitív pszichológiai irányzat, megalapozói Martin Seligman, Csikszentmihályi Mihály Cél: az emberi psziché erősségeinek feltérképezése, Aristoteles szerint a boldogság alapja az emberi lény funkcióinak gyakorlása, Az emberi funkciók az erények, pl. igazságosság, lelki erősség, mértékletesség, okosság, amelyek megkülönböztetik az állattól. (Aristoteles: Nikomachosi etika)

13 Maslow szükséglethierarchiája
Az önmegvalósítás szükséglete Az elismerés iránti szükséglet (önbecsülés, elismerés, status) Szociális szükségletek (valahová tartozás, szeretet) A biztonság iránti szükséglet (biztonság, védelem) Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság)

14 Első szint: hedonikus élmény
Ösztönös késztetések szintje, élvezet fontos motivációs alap a testi-lelki egyensúly fenntartására Fogyasztói társadalom: szélsőséges hajszolása: Huxley:Szép új világ szóma boldogsága „fools paradise”, ostobák paradicsoma, drog, valóságshow „Szóma ha mondom, segít a gondon, már egy köbcenti, helyrebiccenti” – totális „lelki” diktatúra lehetősége

15 Második szint: elkötelezettség
Bevonódás, elkötelezettség, „ihlet”, „flow” Csikszentmihályi Mihály Munka, alkotás – biztonság, kontroll, társas támogatás, pihenés-munka egyensúlya Családi harmónia-bizalom, együttműködés Társadalmi harmónia- társadalmi tőke

16 Harmadik szint: Aristoteles féle boldogság koncepció:
a boldogság nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is élményt, hanem aktivitást, szinte mindenki a boldogságot tartja a legfontosabb értéknek- mit jelent? Az emberi létezés alapvető célja az ember emberi funkcióinak, az erényeknek lehető legteljesebb gyakorlása: értelmes élet, az élet értelmének keresése- önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok- ez a testi-lelki egészség legfontosabb meghatározója

17 A globalizáció által sugallt hedonista életminőség felfogás egészségi következménye:
Az értékek hiányának központi szerepe, A globalizáció üzenete: a cél az anyagi sikeresség másokhoz képest, „status szindróma” Következmény: krónikus stressz, depressziós tünetegyüttes, Önmagunk vagy helyzetünk állandó negatív minősítése- főleg a férfiakat veszélyezteti

18 A középkorú férfi halálozás és a depressziós tünetegyüttes megyei átlagértékei

19 Az egészséggel kapcsolatos életminőség:
Az orvoslás tárgya nem az emberi test, hanem az ember maga, az emberi "egész"-ség A megnövekedett életkor nem jár automatikusan együtt a jobb egészségi állapottal, gyakoribbá vált a többféle krónikus megbetegedés együttes előfordulása a személy hogyan értékeli és mennyire elégedett jelenlegi funkcióival (tevékenységeivel és életvezetésével), ahhoz viszonyítva, hogy mit tart lehetségesnek vagy ideálisnak. azon fizikai és pszichológiai jellemzők összessége, amelyek meghatározzák, hogy a személy mennyire érzi képesnek magát és talál örömöt tevékenységeiben és életvezetésében. Fő dimenziók: munkaképesség, alkotóképesség, fájdalom hiánya, pszichés egyensúly

20 Az egészségi állapot jó vagy kiváló értékeinek aránya az European Social Survey 2002 szerint:
Svájc ,0 % Írország ,1 % Belgium ,2 % Dánia ,8 % Ausztria ,1 % .. Spanyolország ,4 % Franciaország ,1 % Olaszország ,2 % Németország ,2 % Szlovénia ,4 % Lengyelország ,2 % Cseh Köztársaság ,3 % Portugália ,2 % Magyarország ,4 %

21 Összefoglalás: A globalizáció által sugallt értékválság szoros kapcsolatban áll a rosszabb életminőséggel és egészségi állapottal Rendkívül fontos hatékony prevenciós módszereket kidolgozni a globalizáció hatásainak ellensúlyozására, a valódi pozitív életminőség – boldogság- forrásainak bemutatására a jelen konferencia meghatározó jelentősége!