Az UML nyelv és fontosabb diagramtípusai

Az előadások a következő témára: "Az UML nyelv és fontosabb diagramtípusai"— Előadás másolata:

1 Az UML nyelv és fontosabb diagramtípusai
Szoftverfejlesztés Az UML nyelv és fontosabb diagramtípusai

2 Röviden az UML-ről Szoftverrendszerek fejlesztésére szolgáló vizuális modellező nyelv Nem programozási nyelv, nem folyamatmodell és nem módszertan Korábbi technikák szintéziseként alakult ki OMT-2 (Object Modeling Technique) OOAD (Object-Oriented Analysis and Design) OOSE (Object-Oriented Software Engineering) Szerzők James Rumbaugh, Grady Booch és Ivar Jacobson Verziók Jelenleg a 2.0 verziót használják, de 2006-ban várható a 2.1 megjelenése

3 Diagramtípusok Struktúradiagramok Viselkedési diagramok
osztály (class) objektum (object) komponens (component) csomag (package) vagy alrendszer összetétel (composite structure) telepítés (deployment) Viselkedési diagramok tevékenység (activity) használati eset (use case) állapotgép (state machine) kölcsönhatás (interaction) diagramok: szekvencia kommunikáció kölcsönhatás-áttekintés (interaction overview) idő (timing).

4 Osztálydiagramok A modellben szereplő osztályok és kölcsönhatásaik (öröklés, aggregáció, társulás) leírására szolgálnak A legfontosabb jellemzője ennek a diagramtípusnak az, hogy a rendszer statikus struktúráját írja le

5 Objektumdiagramok A vizsgált rendszer objektumai és a közöttük egy adott időpillanatban meglévő kapcsolatok ábrázolására használjuk, mint egy pillanatfelvételt Az osztálydiagramok speciális esetének tekinthetjük őket Egy objektumdiagram kevésbé absztrakt, mint a megfelelő osztálydiagram

6 Komponensdiagramok Az újrahasználható, autonóm tervezési egységet jelentő komponenseket ábrázolják interfészeikkel együtt Az implementáció nézőpontjából írják le a rendszert Lehetővé teszik a tervezőnek annak végiggondolását, vajon az alkalmazás valóban rendelkezik-e a szükséges funkcionalitással A rendszer egészének szerkezetét mutatják

7 Alrendszer-diagramok
Másképp csomagdiagramok Azt mutatják meg, hogyan lehet a modell elemeit nagyobb egységekbe, csomagokba rendezni A csomagok fájlmappák, amelyek egy csoportban tartalmaznak logikailag összetartozó dolgokat

8 Összetétel-diagramok
A vizsgált rendszer belső struktúráját, felépítését, „összetételét” mutatják Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a rendszer elemei a kívánt funkcionalitás elérése céljából Koncepcionálisan az osztálydiagramokat és a komponensdiagramokat kötik össze

9 Telepítésdiagramok Megmutatják
hogyan lesz a rendszer fizikailag telepítve a hardver környezetbe hol fognak az egyes komponensek működni hogyan kommunikálnak majd egymással

10 Tevékenységdiagramok
Üzleti folyamatok modellezésére szolgálnak A vizsgált rendszer belső logikájának feltérképezésére Megmutatják milyen elemi tevékenységekből épül fel egy komplex üzleti folyamat mi hajtható végre párhuzamosan léteznek-e alternatív útvonalak az üzleti folyamat gráfjában

11 Használati eset diagramok
A követelményfeltárás egyik leghatékonyabb eszközei Azonosítja az interakcióban részt vevő szereplőket és kölcsönhatásokat Aktorokat pálcikafigurák, az interakció osztályait névvel ellátott ellipszisek jelölik.

12 Állapotgép-diagramok
Egy rendszer lehetséges állapotait írják le, s az állapotok közötti átmeneteket Egy irányított gráfot jelentenek, kezdő és végponttal

13 Szekvenciadiagramok Egy folyamat belső logikáját mutatják be
Különösen alkalmasak interakciósorozatok leírására A dinamikus modellezés eszközei a tevékenységdiagramokkal és a kommunikációdiagramokkal együtt

14 Kommunikációdiagramok
A rendszer különböző elemei között lebonyolított kommunikációt ábrázolják Hasonlóak a szekvencia-diagramokhoz, de az időbeli sorrend nem explicit módon jelenik meg

15 Öröklési (generalizációs) kapcsolat

16 <<Extend>> kapcsolat

17 <<Include>> kapcsolat

18 Az italrendelés tevékenységdiagramja

19 Szétválás és egyesítés

20 Kapcsolatok áttekintése

21 Általánosítás / generalizáció

22 Szekvenciadiagram egy könyvrendelésre

23 Kommunikációdiagram egy bankjegykiadó automatára

24 Az alkalmazásfejlesztés folyamata, szoftver-életciklus modellek
Szoftverfejlesztés Az alkalmazásfejlesztés folyamata, szoftver-életciklus modellek

25 Szoftverrendszerek fejlesztési folyamata
Hét alapvető fázis célok meghatározása, projektindítás elemzés, a rendszerrel szemben támasztott követelmények meghatározása tervezés kivitelezés, implementálás, integráció validáció telepítés, átadás üzemeltetés, karbantartás, evolúció

26 Miért más termék a szoftver?
A szoftver nem egy kézzelfogható termék A szoftver egyedülállóan rugalmas termék A szoftverprojektek jelentősen különbözhetnek a korábbiaktól Nehéz megjósolni mikor fog egy szoftverprojekt fejlesztési problémákba botlani

27 Projektmenedzser feladatai
Projektjavaslatok írása Projektek tervezése és ütemezése Projektkockázatok azonosítása, elemzése és figyelése Projektköltségek figyelemmel kísérése Projektek felülvizsgálása Résztvevők kiválasztása és teljesítményük értékelése Beszámolójelentések írása és prezentációk készítése

28 Rendszerfejlesztés folyamatmodelljei
Vízesésmodell, s annak variánsai Szoftverprototípus készítése, evolúciós fejlesztés Újrafelhasználáson alapuló fejlesztés Kész alkalmazási programcsomagok használata Végfelhasználói fejlesztés

29 Megvalósíthatósági tanulmány
Mit szeretnénk megvalósítani, elkészíteni, megoldani az új informatikai rendszerrel? Milyen problémák merültek fel a jelenlegi folyamatokkal kapcsolatban, s hogyan segítene ezeken a tervezett új rendszer? Hogyan járul hozzá a tervezett rendszer az üzleti célok megvalósításához? Mi történne, ha a rendszert nem valósítanák meg? Megvalósítható-e a tervezett rendszer a jelenlegi (elérhető) technológiával az adott költségkereten belül és adott ütemezés szerint? Integrálható-e a tervezett rendszer más, már a vállalatnál használatban lévő működő rendszerekkel?

30 A hagyományos vízesés modellje

31 A rendszerfejlesztés V modellje

32 Szoftverprototípusok alkalmazása
Evolúciós rendszerfejlesztés eszközeként Felhasználói követelmények specifikálásakor Nagyobb befektetést igénylő döntés támogatására

33 Rendszerfejlesztés spirálmodellje

34 Újrafelhasználás előnyei
Kisebb kockázat kisebb a bizonytalansági tényező a fejlesztési költségekben Fokozott megbízhatóság működő rendszerekben már kipróbált és alaposan tesztelt komponensek Gyorsabb fejlesztés és csökkenő költségek szignifikáns javulás érhető el Szabványoknak való megfelelés szabványok implementálása szabványos újrafelhasználható komponensekben Szakemberek hatékonyabb alkalmazása komponensek és nem a szakemberek újrafelhasználása kívánatos

35 Újrafelhasználás problémái
Növekvő karbantartási költségek rendszer változtatatásával az újrafelhasznált elemek inkompatibilissé válhatnak Eszköztámogatás hiánya CASE-eszközkészletek nem támogatják az újrafelhasználáson alapuló szoftverfejlesztést Komponenskönyvtárak karbantartása magas költséggel jár a katalogizálásra és a visszakeresésre szolgáló technikák használata Komponensek megtalálása és adaptálása komoly jártasság kell hozzá

36 Kész alkalmazási programcsomaggal történő fejlesztés előnyei
A fejlesztés időtartama lényegesen lerövidülhet A projekt haszna hamarabb jelentkezik. A fejlesztőprojekt kockázata jelentősen lecsökken A szoftver azonnal hozzáférhető. Mind a dokumentáció, mind a tanácsadás színvonala magasabb A szoftvergyártó cég szakmai felkészültsége általában jobb

37 Kész alkalmazási programcsomaggal történő fejlesztés problémái
A szoftver nem teljesen illeszkedik a vállalat létező üzleti folyamataihoz Körülményes a programcsomagok adaptálása új helyzetekhez Gyakran kell új hardvert, szoftvert vásárolni Az egyes modulok ki­dolgozottsága igen eltérő színvonalú Számos rejtett költség jelentkezik az installálásnál