Az együttnevelés gyakorlata az óvodában (A pedagógusok együttműködésének lehetőségei az egyéni fejlesztés megvalósításában)

Az előadások a következő témára: "Az együttnevelés gyakorlata az óvodában (A pedagógusok együttműködésének lehetőségei az egyéni fejlesztés megvalósításában)"— Előadás másolata:

1 Az együttnevelés gyakorlata az óvodában (A pedagógusok együttműködésének lehetőségei az egyéni fejlesztés megvalósításában)

2 A törvények, mint lehetőség
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 4/2010. OM rendelet

3 A ktv.-ben biztosított hazai különtámogatási formák (áttekintés)
Megemelt normatív támogatás Csökkentett csoportlétszám Utazó tanár, konduktor, logopédus Kötelező hab./rehab. foglalkozások Nem kötelező egyéni (1-3 fős) foglalkozások Egyéni továbbhaladás

4 4/2010. OM rendelet 11. § A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésétől számított tíz munkanapon belül meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját a vizsgálat kezdeményezésétől számított negyven munkanapon belüli időpontra kell kitűzni.

5 Fogalmi bizonytalanságok Felzárkóztató foglalkozás?
Ktv. 114§ (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) az óvodában - az óvodai foglalkozások [24. § (1) bekezdés] szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás, Fogalmi bizonytalanságok Felzárkóztató foglalkozás? Habilitáció? Ki végzi?

6 2/2005. OM rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során sérülésspecifikusan

7 SNI – különleges bánásmód
Jogosultság megállapítása: szakértői véleményben Megvalósítás dokumentumai Egyéni fejlesztési terv Egyéni fejlődési lap (A. Tü r.sz., A. Tü r.sz.)

8 Akik az óvodában vannak…
Bíró Mária diája

9 Az együttnevelés szintjei
Integráció (szűkebb értelemben)                 Inklúzió                Csányi Yvonne diája

10 Ami fontos ezzel kapcsolatban a napi pedagógia gyakorlatban…
Hogyan lehet megvalósítani? Kitől kérhetünk segítséget?

11 Az utazó gyógypedagógus segítségének formái
Nem állandóan, de rendszeresen, állandóan használható segítségeket ad. miben? A képesség, készség, kompetencia fejlesztésében és a mindennapi nevelési feladatok megkönnyítésében hogyan? Egyéni fejlesztési tervekkel, eszközök, segédeszközök biztosításával – konzultációs lehetőségekkel, egyéni fejlesztéssel.

12 A pedagógiai együttműködés elemei
Előzménye: Együttműködési megállapodás megkötése feladatok felosztása speciális feladatkörök felhasználása közös felelősség és tehervállalás individuális tervezés a folyamat teljes koordinációja egymás munkájába való betekintés szülőkkel való kapcsolattartás

13 Óvodapedagógus és gyógypedagógus együttműködése
Megváltozott feladat – megváltozott szerep Különböző személyiségjegyek Képzettségbeli különbségek Pedagógiai alapelvek, filozófia, nézőpont különbözőség, ellentmondás Közös munka

14 Utazótanári modell Közvetlen célcsoport a gyerek, a többi gyerek, a nevelőtestület és a szülők – kiemelve: a PEDAGÓGUS Az együttműködés konkrét, azt igénylő pedagógussal zajlik. Az érintett gyerek fejlesztésére is koncentrál. Befolyása a pedagógusok közötti tudás terjesztésére nagy hatásfokú Rugalmas Az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ, de azt segíti az intézmények közötti kooperáció, az arra vonatkozó megállapodások rögzítése.

15 Együttműködés

16 Hogyan lesz jó mindenkinek?

17 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése
CÉL A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése Hogyan? Terápiával Fejlesztési lehetőségek a foglalkozásokon, játékban, munka jellegű tevékenységek, stb. során

18 Hogyan valósul meg az egyéni fejlesztés?
pedagógiai státusz (pedagógiai diagnózis) célkitűzés a célkitűzés sikerességét biztosító egyéni fejlettségi szintre adaptált fejlesztési terv, tervezet részletes kidolgozása.

19 Egyéni fejlesztési terv
Területei Mit, ki, mikor, hogyan, mivel? Pl. a mozgáskoordináció fejlesztése Művészeti terápia Mozgásterápia Lehetőségek a foglalkozásokon Beszédmozgás koordináció Ritmus, zene Stb.

20 RENDSZER

21 Mi dönti el, hogy ki, hol, mennyit?
A rendszer szereplői Befogadó pedagógus Gyógypedagógus Fejlesztő pedagógus Pszichológus A szereplők kompetenciái, „határai” Mi dönti el, hogy ki, hol, mennyit?

22 Köszönöm a figyelmet! Jenei Andrea