SNI együttnevelés törvényi szabályozása és intézményi gyakorlata 2012

Az előadások a következő témára: "SNI együttnevelés törvényi szabályozása és intézményi gyakorlata 2012"— Előadás másolata:

1 SNI együttnevelés törvényi szabályozása és intézményi gyakorlata 2012
Bori Judit Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat igazgató-helyettese Közoktatási szakértő

2 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról
Törvényi támogatás 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról ÚJ!! 2012 szept. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény Nemzeti Alaptanterv 11/1994. (VI. 8.) MKM rend. 14/1994. (VI.24.) MKM rend. 4/2010. (I. 19.) OKM rend. 2/2005 (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

3 12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: KNT. alapján
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

4 Sajátos nevelési igény szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján Értelmező rendelkezések KT. 121.§ 29. „a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.”

5 28. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása ( KNT) 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

6 A jogosultság megállapításának változásai az új KNT-ben
Óvoda: 45. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

7 (4) A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

8 Nevelési Tanácsadók feladatköre?
4/2010 Szakszolgálatok működéséről szóló rendelet módosítása fogja meghatározni: Diagnosztikai feladatok TKVSZRB SNI, BTMN, Ellátás, tanácsadás Nev. Tan. ??? Ki? Hol? Hogyan?

9 Törvények a gyakorlatban
Befogadás intézményi feltételei: Alapító okirat Működési engedély Pedagógiai program Személyi feltételek Speciális ellátás (rehabilitáció, habilitáció) Eszközök, speciális eszközök Speciális feltételek

10 SNI – különleges bánásmód
Jogosultság megállapítása: szakértői véleményben Megvalósítás dokumentumai Egyéni fejlesztési terv Egyéni fejlődési lap (A. Tü r.sz., A. Tü r.sz.)

11 Kiegészítő normatív finanszírozás 2013 augusztus 31-ig
160% Érzékszervi fogyatékosság, halmozott fogy. , autista, mozgássérült 80% Beszéd fogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos 70% a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. 60% SNI-ből visszahelyezett

12 2013. Szeptember 01-től Megváltozott finanszírozás!!! Hol a gyógypedagógus? SNI létszámok/ szakember- ki alkalmazza, hogyan szervezi az ellátást?

13 Ellátás szervezése( KNT.)
46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,

14 16. A pedagógiai szakszolgálatok ( KNT.)
18. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. (2) Pedagógiai szakszolgálat: a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység, d) a nevelési tanácsadás, e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, g) a konduktív pedagógiai ellátás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. (3) A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. (4/2010 módosítása)

15 Habilitáció-rehabilitáció a nevelési – oktatási folyamatban
Az iskolai habilitációs – rehabilitációs tevékenység a nevelés – oktatás teljes folyamatában jelen van, de a törvény lehetőséget biztosít külön rehabilitációs foglalkozásokra egyéni vagy kiscsoportos formában[Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 52§ (6)] Az oktatás, a képzés a rehabilitációs folyamat meghatározó eleme, és fordítva is igaz, az oktatásnak része a rehabilitációs tevékenység.

16 2/2005. (III. 1.) OM rendelet A többségi pedagógus feladatai az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében „szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;” a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

17 8/A. § (2) „Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot.” 8/B. § (3) „A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is.”

18 A nevelési és oktatási feladatok megszervezésének elvei a NAT szerint ( az új koncepció is tartalmazza) a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Honnan? Hogyan? A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

19 2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1
2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 1. Általános elvek 1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő közoktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak.

20 A gyógypedagógus feladatai az együttnevelés során
Idézetek az Irányelvből: a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

21 A többségi pedagógus feladatai az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében
Idézetek az Irányelvből: a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság- vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

22 Új NAT Az eredményes tanulás segítésének elvei
— a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a hozzájuk viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése.

23 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei ( új NAT)
A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: — a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; — szükség szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat,követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; — az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; a fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

24 Akik az osztályban vannak
Iskolaéretlen? Tehetséges? Sajátos nevelési igényű? Könnyen kezelhető? Nehezen kezelhető?

25 Tel.: 06703195243 E-mail: borijuco@gmail.com
Köszönöm a figyelmet! Tel.: