Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai

Az előadások a következő témára: "Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai"— Előadás másolata:

1 Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban (A termelőeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése)
Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási közgazdasági súlyának változását.

2 Célja: az élőmunka technikai felszereltségének javítása, a termelékenység fokozása a hozamok növelése a választék bővítése a minőség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiányának problémája

3 Sajátos vonások a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében
A termelés természeti környezetben folyik Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld A felhasznált holtmunka ipari és mezőgazdasági eredete Az összes ráfordításon belül nő a holtmunka tömege A holtmunka nemcsak élőmunkát vált ki

4 Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét
A mezőgazdaság termelőeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű termék jelenik meg Élőszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani

5 Műszaki fejlesztés elemcsoportjai
Gépesítés, energiagazdálkodás, építés Kemizálás - műanyagok Élőszervezeteken végzett genetikai munka - biológiai alapok

6 A gépesítésről A termelésfejlesztés gerince, kimagasló termelékenységjavító szerepe Indokai: korszerű termelési technológiák megvalósítása termékek minőségének javítása időbeni munkavégzés (munkacsúcsok!) veszteségmentes betakarítás nagytömegű szállítások

7 Az egyes időszakok preferált célkitűzései
Gépek - géprendszerek Erőgépek - munkagépek Traktor - tehergépkocsi

8 A gépállományról 1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113
1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113 1 traktorra jutó mg-i terület (ha) 68 55 1 traktorok átlagos motorkapacitása (kw) 47 52 egyéni gazdaságokban 45 társas gazdaságokban 74 Átlagéletkor (év) 15,3 Kombájn (ezer db) 10,4 12,1 1 kombájnra jutó terület (ha) 290 250 13,6 Tehrgépkocsi (ezer db) 41,3 22 20

9 Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban
Tagországok Traktorok az ezred fordulón Kombájnok az ezred fordulón ezer db 100 ha mg-i területre 100 ha gabonaterületre Németország 1072,2 6,3 135,8 1,9 Görögország 241 4,6 6,1 0,5 Spanyolország 841,9 2,9 49,7 0,8 Hollandia 155 8,8 5,6 2,7 Ausztria 325,4 10,3 24 Egyesült Királyság 500 3,2 47 1,4 EU- 15 6835,8 5,1 595,2 1,6 Magyarország 2,1 11,2 0,3

10

11

12

13 Megnövekedett igények
Energiafelhasználás Megnövekedett igények nyersanyagtermelőtől a fogyasztóig Hálózat kiépítés - telephely létesítés Alternatív energiák, a Nap energiája

14 Építés Korábbi kiemelt szerep ( ‘70-es, ‘80-s évek )
és máig tartó hatása, ( állattartás épületei) Megváltozott szerepe a beruházásokban Állami támogatások csökkentése Rekonstrukciók preferálása Építéstechnológiai változások ( könnyű szerkezetes, helyszíni szerelés ) Tárolókapacitások hiánya

15 Kemizálás 1970-től technológiai forradalmat jelentett a mezőgazdaságban A műtrágyázásról a felhasználás idő- és térbeli összevetése

16 Egy hektár szántó-, kert-, gyümölcs- és szőlőterület, kg
Nitrogén Foszfor Kálium Összes 1997 41 8 57 1999 52 9 69 2001 12 13 82

17 Kemizálás 1970-től technológiai forradalmat jelentett a mezőgazdaságban A műtrágyázásról a felhasználás idő- és térbeli összevetése A növényvédőszerek veszteségmérséklés, megelőzés, előrejelzés káros mellékhatások, környezetvédelem Állategészségügyi szerep takarmánykiegészítők, kórmegelőzés biokémiai aktivitású szerek Műanyagok - új technológiák

18 A biológia szerepe a műszaki fejlesztésben
a termőképesség növelése fajtatulajdonságok minőségfejlesztés a GMO konfliktus

19 A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás
( köznapi értelmezés ) mérhető, számszerűsíthető következménye: hatékonyság Gazdasági cselekvés = gazdasági hatékonyság Hatékony az a gazdasági cselekvés amely a kitüzött cél tekintetében eredményes volt !

20 t Mi a cél ? = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem
= hozamok = bruttó termelési érték = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem = nyereség Mi a cél ? t

21 A gazdasági cselekvés alapja, forrásai
m= e = f = élőmunka felhasználás eszközök használata termőföld használat

22 Komplex hatékonysági összefüggés
m + eá+f + f

23 Parciális hatékonyság vizsgálat
m + eá+f + f

24 Parciális hatékonyság 1. Munkatermelékenység
Fogalma: egységnyi munkaidő alatt előállított termékmennyiség, terme- lési érték. Reciproka : m egységnyi termék előállításához szükséges munkamennyiség t m t

25 Mutatói : Naturális számlálóban és nevezőben is naturális mérőszámok Értékbeni számlálóban és nevezőben is értékbeni számadatok Vegyes a fentiek kombinációjával kialakított mutatók

26 A munkatermelékenység alakulását befolyásoló főtényezők
az élőmunka technikai felszereltsége a munkaszervezés az anyagi érdekeltség

27 Parciális hatékonyság 2. Eszközhatékonyság
Fogalma, reciproka: az eszközigényesség Mutatói: - naturális korlátozottsága hiányzik a közös ráfordítási egység, a termékek sem homogének - értékbeli a közös nevezőre hozás módszere - vegyes

28 A hatékonyság összehasonlításban kap értelmet
Σ PoQo Σ poeo Σ PoQ1 Σ poe1 : He = P= termék ára Q= termelt mennyiség p= termelő eszköz ára e= termelő eszköz mennyisége

29 Parciális hatékonyság 3. Területi termelékenység
f Fogalma, Mutatói A rendszerváltás előtti sajátos helyzet

30 A területi termelékenység alakulása
1989 1995 2001 Mezőgazdasági terület (ezter ha) 6484 6180 5854 Bruttó termelési érték 1991 évi összehasonlító árakon (Md Ft) 493,2 343 336,8 Egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelési érték ( Ft/ha) 76064 55502 57527