Solymosi József, DSc: Kutatásmódszertan

Az előadások a következő témára: "Solymosi József, DSc: Kutatásmódszertan"— Előadás másolata:

1 Solymosi József, DSc: Kutatásmódszertan
A tudományos kutatás és publikálás tárgya, célja és módszertana Az olvasva és írva alkotás kutatói gyakorlata Budapest, december 05. Jegyzet szövege

2 A kutatás tárgya és területe
A (doktori) kutatási téma hierarchiája: Tudományterület Tudományág (diszciplína, szaktudomány) Tudományszak Témakörök (szakterületi reszortokból) Témák (projektek) Újabb problémát vetnek fel, vagy oldanak meg A kutatási témák osztályozása: - Alapkutatás - Alkalmazott kutatás

3 A probléma megoldás általános vázlata
A SAJÁT HIPOTÉZIS kialakítása a probléma feltételezett megoldására (már meglévő, saját vagy mások korábbi eredményei és heurisztikus elemzések alapján) A hipotézis bizonyítása (általában primer kutatással), elfogadása vagy elvetése Empirikus megoldás keresése (általában kísérletes kutatás)

4 A kutatás általános menete, anyaga és forrásai
A forrásadatok előállítása: Szakirodalmi forrásmunkák megállapításai Megfigyelés, kísérlet, adatértékelés, korábbi primer kutatások anyagainak ismételt feldolgozása Saját gondolataink, ötleteink dokumentációja Az analizáló fázis: Összerendezés, logikai csoportosítás Interaktív ismeretelemzés (szinergikus) A szintetizálás: az előző kettő alapján Az eredmények, következtetések kialakítása

5 A kutatások forgatókönyve
A kutatás előkészítése A primer kutatás A saját új kutatási eredmények, megállapítások megfogalmazása Véglegesítés közlemény (cikk), előadás, riport, disszertáció alakban Közzététel (megjelentetés) Védés és hasznosítás

6 A kutatás előkészítése
A célok kitűzése A kutatási terv (vázlat) elkészítése A legfontosabb fogalmak, tárgyszavak összeállítása Szakirodalmi kutatás elvégzése, dokumentálása Hiányzó ismeretek tisztázásához szükséges hipotézis megfogalmazása A dokumentációs egységek (fejezetek) megtervezése

7 A primer kutatás További szakirodalmi kutatás elvégzése
A primer kutatás módjának meghatározása (kísérlet, megfigyelés, interjú, stb.) A primer kutatás metodikája (adatfelvétel módja, hely, idő, minta nagysága, értékelési modellek, kritériumok) A primer kutatás kivitelezése (végrehajtása) A primer kutatás statisztikai és szakmai értékelése, a fő megállapítások összefoglalása

8 A saját új eredmények megfogalmazása
A primer és szekunder kutatások eredményeinek résztémánként történő szintetizálása Az új és saját megoldások adatokkal alátámasztott összegyűjtése A közlemény megszövegezése: előzmények, alkalmazott módszerek, kísérleti adatok, információk, következtetések, megállapítások

9 Véglegesítés közlemény (cikk), előadás, riport, vagy disszertáció formájában
A nyers kézirat csiszolása (tárgymutató, következetes szóhasználat ellenőrzése, új fogalmak definiálása, stílus ellenőrzése) Az eredmények hasznosításának előkészítése (írásmű elkészítése, gyakorlati felhasználás lehetőségeinek kimunkálása, szabadalmi leírás megszerkesztése, bejegyeztetése) A kutatás hasznosítása (publikálás, a dolgozat megvédése, tananyagfejlesztés, ipari gyártás és alkalmazás, elterjesztés, továbbfejlesztés)

10 Tudományos közlemények forrásai lehetnek
Tényfeltáró ismeretbővítés: Kísérleti, vizsgálati megfigyelésből Leíró, tapasztalati megfigyelésből Gondolati, spekulatív ismeretbővítés: Témakörfeltáró kutatásból Problémaelemző kutatásból Kombinált (tényfeltáró és gondolati) ismeretbővítés: A tények és a szakirodalom egybevetéséből A tények és a heurisztikus elemzés egybevetéséből A tényfeltárást meghatározó gondolati elemzésből

11 A tudományos alkotások áttekintő táblázata
Ismerethasznosító Problémamegoldó problémamegoldó Írásmű centrikus Témakutatás (közlemény, értekezés) Témakör kutatás (monográfia, kézikönyv, tankönyv) Alapkutatás Tudományos közlemény Elméletek, találmányok Kutatási eredmény centrikus Kijelölt témakör kutatása Diszciplináris kutatások Tananyagbővítés Alkalmazott kutatás Kutatási zárójelentés Termék és technológia fejlesztés, szabadalom

12 A tudományos írásművek műfaji követelményei
Műfaja Disszertáció Tud. közlemény (Tan)könyv Célja Olvasója Irányultsága Vitatás szerepe Stílusa Szóhasználata Bibliográfia Hivatkozottak Hivatkozások Definíciók Glosszárium Tárgymutató Fokozatszerzés Bírálók, vitázók Önállóság biz. Alapvető Visszafogott Egységes Maximális Aki foglalkozik Sorszám vagy szerző Eddigi saját Esetleg rövid Lehet Prioritásszerzés Versenytárs Újdonság biz. Szükség szerint Határozott, pontos Nemzetközi Releváns Akit idéz, v. cáfol Sorszám v. szerző Csak új saját Nem kell Oktatás, eladás Hallgató, vásárló Szintetizálás Kivéve ha indokolt Közérthető, érdekes Változatos Tájékoztató Akiről illik tudni Szerző neve A szűkségesek Jó ha van Kívánatos

13 Az írásmű alkotás folyamata
Áttekintő rendszerezés Alkotó olvasás Kivonatolás Dokumentálás Kompilálás Ismeretalkotó ismeretelemzés Integráló ismeretépítés Kiegészítések és kiterjesztés Szövegezés és írásmű-szerkesztés

14 Az ismeretanyag szintetizálási módjai
Kompiláció - kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, önálló tételek és adatok Ismeretelemzés - kiinduló anyaga: az összegyűjtött és a kivonatokból kiemelt megállapítások és adatok Ismeretépítés - kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, az ismeretelemzés anyaga és eredményei, megállapításai, új tételei, a saját és kapott adatok

15 SZINTÉZIS I: Kompiláció
A kompiláció kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, önálló tételek és adatok Feldolgozási formái (kötelező a KORREKT IRODALMI HIVATKOZÁS!): Változatlanul felhasznált tömörítvények és idézetek saját magyarázó összekötő szöveggel Az előbbi értékeléssel és összehasonlítással kiegészítve Az előbbi saját adatokkal kiegészítve

16 SZINTÉZIS II: Ismeretelemzés
Az ismeretelemzés kiinduló anyaga: az összegyűjtött és a kivonatokból kiemelt megállapítások és adatok A feldolgozás formái: Asszociációképzés elemkombinációval Gondolati elemek ütköztetése Célorientált analógiakeresés

17 SZINTÉZIS III: Ismeretépítés
Az ismeretépítés kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, az ismeretelemzés anyaga és eredményei, megállapításai, új tételei, a saját és kapott adatok A feldolgozás formái: Egyszeri kutatás (problémamegoldás, disszertáció) A célnak megfelelő összeállítás véleményezéssel, kommentálással Kiegészítés (heurisztikus, primer, szekunder) Folyamatos kutatás (diszciplináris, reszort) A hasznosítható elemek kiemelése és közreadása Kiegészítő hipotézisek megfogalmazása, új kutatási irányok

18 A tudományos írásmű általános szerkezeti felépítése
Borítófedél + Címoldal (Mottó, ajánlás) Tartalomjegyzék Fő tartalom: Előszó (köszönetnyilvánítás) Bevezetés Tárgyalás Befejezés Hivatkozások jegyzéke Mellékletek, Függelék, Rövidítések jegyzéke, Mutatók (névmutató, tárgymutató)

19 A tudományos közlemény vázlatos felépítése
Bevezetés: Az adott probléma, jelenség felvázolása, a kutatás céljának ismertetése Problématörténeti vázlat, az előzmények ismertetése a szakirodalom alapján Hipotézis megfogalmazása, a feltételezések és problémák kezelése Fő rész: A kutatás körülményeinek, módszereinek ismertetése Bizonyítás az anyagok elemzésével és leírásával Következtetések, igazolt saját új eredmények, megállapítások Befejezés: Várható következmények, hasznosíthatóság, továbbfejlesztés Kötelező tartozékok: Hivatkozott irodalom jegyzéke Abstract (kivonat)

20 A monográfia vázlata Bevezetés: Fő rész: Befejezés:
Az adott intézmény, személy, helység rövid, előzetes bemutatása, jellemzése, a korábbi irodalmi feldolgozások bemutatása Fő rész: A téma kifejtése tematikus egységekben és történelmi korszakok, időszakok szerint Befejezés: Összegzés, kitekintés, jövőkép

21 Az értekezés tartalma Bevezetés: A téma körülhatárolása
A téma eddigi kidolgozottsága a szakirodalom alapján A dolgozat célkitűzésének megfogalmazása Fő rész: Az első témakör (a majdani új tudományos eredmény!) Célkitűzése Helyzet, előzmények, az eddigi eredmények bemutatása a hivatkozott irodalom alapján és azok elemző értékelése, elfogadása, vagy cáfolása A saját célkitűzés konkretizálása: HIPOTÉZIS Az alkalmazott vizsgálati módszerek bemutatása A kísérleti/vizsgálati eredmények ismertetése Következtetések, megállapítások Az új tudományos eredmény összefoglalása A második és a további témakörök kifejtése Befejezés Összegzés Az új tudományos eredmények rögzítése Ajánlások Hivatkozások jegyzéke

22 A megírás módszerei Bevezetés, célkitűzés
Forrásművek, szakirodalom feldolgozása, „cédulázás” Saját gondolatok, ötletek, tapasztalatok ütköztetése a szakirodalommal, HIPOTÉZIS kialakítása Koncepció, terv és vázlat kialakítása A „cédulák” szelektálása, rangsorolása, csoportosítása Saját kísérletek, kutatási adatok feldolgozása, összevetése a korábbi adatokkal és a hipotézissel A koncepció bizonyítása, vagy elvetése A megállapítások összegzése, a dolgozat megfogalmazása, leírása, megszerkesztése A saját új tudományos eredmények rögzítése Tapasztalatok és javaslatok megfogalmazása

23 A megírás SAJÁTOS módszerei
Olvass, mielőtt írni kezdenél! (Ez az igazi „olvasva és írva alkotás kutatói gyakorlata”) Klasszikusként hivatkozz az elődökre, hiszen ők a majdani BÍRÁLÓID! Az elődöket nem leszólni, dicsérni kell, annál értékesebb lesz az ő TÚLSZÁRNYLÁSUK TEÁLTALAD! A HIPOTÉZISED kialakítása után azonnal írd meg az ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEIDET első változatban, mintha már bizonyítottad volna! A Bevezetésben a célkitűzést az „új tudományos eredményeid”-hez igazítsad! A SAJÁT ÚJ EREDMÉNYEIDET korrekt irodalmi hivatkozással tedd jól elkülöníthetővé mások korábbi eredményétől! Kísérleti, kutatási adataiddal igazold, vagy cáfold meg a saját hipotézisedet! A bizonyított hipotézised a saját új tudományos eredményed (tézised). A hipotézised cáfolta is eredmény: „más ne menjen be a zsákutcába”. A saját új tudományos eredményeidet a szabadalmi igénypontok mintájára fogalmazd meg, a lehető leggondosabban! Publikálj, konferenciázz, és járjál MŰHELYVITÁRA!

24 A címadás követelményei
A CÍM nem egyenlő a TÉMÁVAL! A cím ne legyen hosszú, a téma körülhatárolása kerüljön a bevezetésbe A címet a végén adjuk, többszöri átolvasás, érlelés és javítás után A jó cím: Találó Figyelemfelkeltő (Blikkfangos!?!)

25 Formai követelmények Formátum: a dolgozatot A/4-es formátumban, szövegszerkesztővel írva kell leadni Betűtípus: Times New Roman vagy Arial Betűnagyság: 13 pontos Terjedelem: 130 oldal a MELLÉKLETEKKEL EGYÜTT! Szerkesztés módja: sorkizárt Margó: bal oldalon 4,5 cm a többi oldalon 3,5 cm. Oldalszámozás arab számokkal, a lap tetején középen Hivatkozások: sorszámozott

26 Bibliográfia A hivatkozott szakirodalom megjelölésére, azonosítására szolgáló adatok Szakkönyv Szakmai folyóirat Gyűjteményes kötet Film, tv, rádióadás Interneten közzétett anyag (a letöltési idő) Szerző, cím, megjelenés helye, ideje, oldalszám –tól, -ig (pp:…)

27 Lábjegyzetek Forrásmegjelölések (hivatkozott irodalom)
Viszonylag kisszámú hivatkozott adat, ha az nem kíván táblázatos formát Magyarázó, kiegészítő szövegek, ha a tartalmi kifejtést zavarnák Rövid példák, anekdoták, viccek, szakmai szempontból periférikus közlések Utalások a dolgozat más részeire, a már kifejtett szakirodalomra

28 Függelékek Teljes anyagok, törvények, jogszabályok
Terjedelmes, nagyszámú táblázatok, ábrák, tervek, organogrammok, stb. Kiragadott terjedelmes, részletező módszertani fejtegetések Terjedelmes bizonyítások, levezetések Esettanulmányok esetpéldák BELESZÁMÍT AZ OLDALSZÁMBA!!!

29 Mutatók Tárgymutató Névmutató Szervezetek mutatója
Rövidítések mutatója Helymutató (földrajzi nevek) Képletek mutatója Módszerek és modellek mutatója

30 A tudományos publikációk (folyóiratok) minőségi mutatói
Lektorált folyóirat Két titkos és független opponens Referált folyóirat (Abstract!) HATÁSTÉNYEZŐ (Impakt faktor) Kumulatív impakt faktor (szerzői) Citációs index (szerzői)

31 Éltesse a tudat,/ hogy jó felé halad!