Az inkluzív ellátórendszer fejlesztési irányai Nemzetközi és hazai tapasztalatok.

Az előadások a következő témára: "Az inkluzív ellátórendszer fejlesztési irányai Nemzetközi és hazai tapasztalatok."— Előadás másolata:

1 Az inkluzív ellátórendszer fejlesztési irányai Nemzetközi és hazai tapasztalatok

2 Oktatásszociológia – társadalmi egyenlőtlenségek, mobilitás (fogyatékossági arány, szegregáció) Oktatáspolitika, irányítás – nemzetközi agenda, aktuális problémák ereje, aktuális nagypolitikai irány (méltányosság, esélyegyenlőség); eltérő szintek Oktatásfejlesztés – fejlesztői „küldetés” (alapelvek, megközelítések változása (adatok hiánya, pilot-ok hiánya, oktatáspolitikához kötöttség) Intézményi gyakorlat – intézményrendszer fejlettsége, tradíciók (a fejlesztésekkel szembeni ellenállás, kapaszkodók hiánya, intézmények abszorpciós képessége) Ki foglalkozik az (inklúzió) integráció kérdésével?

3 Az Európai Közösség támogatja a fogyatékos gyermekek bevonását az általános oktatásba. A stratégia támogatja a fogyatékos személyek „kihelyezését” a számukra fenntartott intézetekből. Az EU fellépéseinek középpontjában az esélyegyenlőség általános érvényesítése áll annak érdekében, hogy a társadalom egésze megismerje és felismerje a fogyatékos emberek szükségleteit, illetve azt, hogy mit nyújtanak a fogyatékosok a társadalom számára. Európa Esélyegyenlőségi Stratégiája

4 Elmozdulás az emberek eltartottnak és munkaképtelennek minősítésétől a képességek hangsúlyozása és aktív támogató intézkedések meghozása felé. Elmozdulás a keveseket szolgáló gazdasági és szociális folyamatok tervezésétől a sokakat befogadó rugalmas világ kialakítása felé. Elmozdulás az oktatásban, a foglalkoztatásban és az élet más területein történő szükségtelen szegregációtól a fogyatékos emberek fő áramlatokba történő integrálása felé. Madridi Nyilatkozat

5 Integrációs „cunami”, avagy mi van a háttérben Az európai országok többségében egyre kritikusabb tömeget ért el a nyugdíjas korcsoportok aránya, Drámai méreteket öltött a „demográfiai deficit”, amely komolyan veszélyeztette a következő évtizedek optimálisnak tartható munkavállalói népességét. Az új típusú (tudásalapú) gazdaság által megkívánt kompetenciák elsajátíttatása kulcskérdéssé vált a különféle típusú, a társadalom perifériáin elhelyezkedő „potenciális munkavállalókként” felfogható csoportok esetében is. Erőteljesebb figyelem az oktatási rendszer teljesítménye felé Komolyabb figyelem a sajátos nevelési igényű tanulókra, valamint az oktatásukra létrehozott intézményekre.

6 HEAG- a felsőoktatáshoz való hozzáférés Early Childhood- korai intervenció Milyen az integráló pedagógus? Mérés-értékelés – a befogadó értékelés Az átmenetek kezelése – munkaerőpiac European Agency for Development of Special Needs Education

7 Valamennyi képzési rendszerben az integrált képzési formák meghonosítása. Az integrált oktatási formák elterjesztése a pedagógusok felsőfokú képzési intézményeiben. Az akkreditált továbbképzési formák között kidolgozni azokat a képzéseket, amelyek révén megfelelő kompetenciákra tesznek szert a képzésben résztvevők. Növelni és fejleszteni a fogyatékos fiatalok eddig kidolgozott képzési programjainak, az interaktív tananyagoknak és tankönyveknek a számát. Javítani kell a fogyatékos személyek hozzáférését, részvételi arányukat a felsőoktatásban (attitűd, tendencia) Bővíteni a fogyatékos fiatalok által tanulható szakmák körét. Feladatok

8 Harminchárom konkrét intézkedés Területei: egészségügyi, foglalkoztatási, szociális, oktatási, közlekedési, településrendezési, településfejlesztési és egyéb állami tervezés, az azokhoz kapcsolódó döntések meghozatala. „Az oktatási és a munkaerő-piaci integráció kiteljesedésével …. törekvés arra, hogy egyre több egészséges gyermek és felnőtt pozitív élményként élje meg a fogyatékos emberekkel való napi kapcsolatait.” Országos Fogyatékosügyi Törvény

9 Fejlesztési tervek az ÚMFT-ben Tanárképzési program (TÁMOP 3.1.5) Tananyagfejlesztés támogatása (3.1.2.) Kompetenciaalapú oktatás bevezetése (3.1.4) EGYMI fejlesztés az együttnevelés érdekében (3.1.6) Az eltérő oktatási igényű tanulók együttnevelésének támogatása (3.4.2.) Az ellátórendszerek fejlesztése (3.4.2) Kiemelt projekt (3.1.1.) Hálózat a régiós oktatásirányítás kiépítésére (3.2.2.)

10 10 Uniós változások és trendek Special Education across Europe in 2003, European Agency Viszonylag nagyszámú speciális iskola mellett párhuzamosan működő többségi, befogadó intézményrendszer (az arányok különbözőek az egyes országokban) A speciális iskolák, intézmények egyre inkább szakmai, metodikai fejlesztő, illetve szolgáltató szerepet játszanak

11 Elnevezéseik: szakértői központ, módszertani központ, segítő központ Feladatok  Pedagógusok képzése  Tanfolyamok tartása  Anyagok, módszerek fejlesztése, terjesztése  Közvetlen segítségnyújtás a többségi iskolának, a szülőnek  Átmeneti vagy tartósabb egyéni, kiscsoportos foglalkozás a gyermekkel  Tanácsadás az iskolaváltásnál Akadályok - a többségi iskolák is megszokták, hogy problémáik megoldását az iskolarendszer másik részétől, a speciális iskoláktól várják el - a gyógypedagógusok is elsősorban magukat tartották a sajátos nevelési igények és az inklúzió szakemberének - nehéz átvenni az együttműködő fél szerepét.

12 Az integráció indokoltsága ma Demokratikus elvek (nyitott társadalom) Európai minták Munkapiaci perspektívák (elhelyezkedési esélyek) Gazdasági perspektívák (a szociális kiadások csökkentése) A korai oktatási beruházások megtérülése Az oktatási integráció hatása a társadalmi együttélésre

13 Alternatívák 13 Integráció A korábbinál nehezebb és több feladat a pedagógusok számára A többségi környezet ellenállása A társadalmi leszakadás megfékezése A társadalmi integráció esélye Szegregáció Könnyebb feladat a pedagógusok számára Alkalmazkodás a többségi környezet igényeihez A társadalmi leszakadás újratermelése A társadalom kettészakadása

14 14 Kihívások Ki felel kormányzati szinten a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásáért? Egyedüli felelős az oktatási minisztérium vagy megosztja a felelősséget más minisztériumokkal? Felelős az oktatási minisztérium, de területileg, fenntartói szinten is megosztja azt, elsősorban a decentralizált rendszerekben. Néhány skandináv országban az önkormányzatot, a fenntartót terheli felelősség. A decentralizált rendszerekben a megosztott (helyi, régiós szintű) felelősség hatékonyabban segíti inkluziót.

15 Minőségkritériumok A sajátos kompetenciák megfogalmazása – szakmai tisztánlátás (SNI pedagógiai konzekvenciái) A sérülés specifikus tudások átadhatóvá tétele A „normál” pedagógia ismerete és az eltérő gyógypedagógiai „jó gyakorlatok” átadása (habilitáció, rehabilitáció gyakorlata, egyéni fejlesztési terv, módszerek) Igényekhez igazodó gyógypedagógiai kompetenciák aktivizálása Egyenrangú szakmai partneri viszonyban valódi együttműködés megvalósítása

16 Hatékony megsegítés – utak, formák Folyamatos helyzet- és igényfelmérés Gyermekek, tanulók egyéni utazótanári megsegítése (fejlesztés, pályaválasztási tanácsadás) Attitűdváltás - szimulációs gyakorlatok Pedagógusok továbbképzése - nyílt napok - akkreditált tanfolyam - inkluzív iskola, mint bemutatóhely Szülősegítő programok, tájékoztató segédanyagok, Felkészítő táborok - tanulóknak - tanítóknak

17 Speciális eszköz ajánlása Helyszíni tanácsadás- megsegítés (az akadálymentesítéstől a módszerváltásig) Tanulói, tanári segédletek Térségi – regionális - alközponti hálózat építése Utazótanárok, integrációt segítő tanárok továbbképzése. Igény a szakmai konzultációra Elszigetelődés veszélye Törvényi egyeztetések – elnevezés, új munkakörök, kritériumok - utánpótlás

18 Köszönöm a figyelmüket!