Nagy Zita Éva - Prókai Orsolya Revita Alapítvány (2. lot)

Az előadások a következő témára: "Nagy Zita Éva - Prókai Orsolya Revita Alapítvány (2. lot)"— Előadás másolata:

1 Nagy Zita Éva - Prókai Orsolya Revita Alapítvány (2. lot)
A fejlesztéspolitika és az értékelések a fogalmak útvesztőjében Az akadályozott / fogyatékos / megváltozott munkaképességű / egészségkárosodott emberek a fejlesztéspolitikában és az értékelésekben - Nagy Zita Éva - Prókai Orsolya Revita Alapítvány (2. lot)

2 A keretek Nem volt horizontálisan (a) célcsoportra irányuló értékelés Kapcsolódó értékelések: „Problémaközpontúan” (fizikai, illetve komplex akadálymentesítés) Egészségügyi fejlesztések értékelése A turizmusfejlesztés területi kohézió szempontú értékelése A középületek utólagos akadálymentesítését szolgáló NSRK-fejlesztések értékelése „Célcsoport-központúan" A társadalmi befogadást szolgáló fejlesztések értékelése (Látássérült emberek elemi rehabilitációja; fogyatékossággal élő emberek megjelenése a fejlesztésekben) Foglalkoztathatóság javítását szolgáló intézkedések értékelése (megváltozott munkaképességű emberek, nonprofit szervezetek)

3 szakterületenként eltérő fogalomhasználat
A „célcsoport központú” fejlesztéspolitika (és értékelés) fogalmi alapjai (Még mindig) nagyon nagy a „zűrzavar” (a joggyakorlatban, a fejlesztéspolitikai gyakorlatban, a szakpolitikai gyakorlatban … alkalmazott fogalomhasználatokról): szakterületenként eltérő fogalomhasználat eltérések a fogalmak között három síkon: - minősítés iránya (önbesorolás, környezet „nem hivatalos” minősítése, „hivatalos” minősítés) - hátrányok meghatározásának szintje (az állapotra, illetve az abból következő funkcionális és/vagy társadalmi hátrányokra helyezik-e a fő hangsúlyt) - egyén és a környezet felelőssége az állapot létrejöttében, illetve kezelésében

4 - a társadalmi hátrányok kiemelt fontossága
A „célcsoport központú” fejlesztéspolitika (és értékelés) fogalmi alapjai A fogyatékosságról szóló tudományos (fogyatékosságtudományi) és nemzetközi, emberi jogi gondolkodás elmozdulásának iránya az utóbbi években: - önmeghatározás - a társadalmi hátrányok kiemelt fontossága - a társadalom felelősségének hangsúlyozása De vajon hol tart a társadalmi gondolkodás (egyének és intézmények szintjén) és az önmeghatározás?

5 2007. évi XCII. törvény – ENSZ Egyezmény
A „célcsoport központú” fejlesztéspolitika (és értékelés) fogalmi alapjai – példák Fogyatékos ember: 2007. évi XCII. törvény – ENSZ Egyezmény „Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.” Társadalmi gondolkodásban: valami egészen más… Megváltozott munkaképességű ember: KSH, Munkaerő-felmérés 2011 – „önbevallás”: „akiknek a munkaerő-piaci jelenlétét egészségi állapotuk valamilyen mértékben hátrányosan befolyásolja” 2011. évi CXCI. törvény: „legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezik” . törvény

6 Mit láttunk / tanultunk (az értékelések során) a fogalmak használata kapcsán?
A fejlesztéspolitikai gyakorlatban még mindig sok a bizonytalanság (és „összevisszaság”) abban, hogy a fejlesztések során e célcsoportok közül kiket nevesítenek, pedig: az eltérő definíciók eltérő jellemzőkkel bíró társadalmi csoportokat jelölnek és az eltérő célcsoportok eltérő belső és külső erőforrásokkal rendelkeznek

7 Megváltozott munkaképességű emberek
… az eltérő definíciók eltérő jellemzőkkel bíró társadalmi csoportokat jelölnek … Fogyatékos személyek Munkaerő-felmérés 2011 („ENSZ definíció”) fő (a éves népességben) NCSSZI-TÁRKI 2010 (önbevallás „fogyatékos” szóra) Kb fő (a éves népességben) Népszámlálás 2011 (önbevallás „fogyatékos” szóra) fő (a teljes népességben és mellette még tartós beteg!) Megváltozott munkaképességű emberek Munkaerő-felmérés 2011 („önbevallás”: megváltozott munkaképességű emberek) 767 000 fő (a éves népességben) Hivatalos statisztika (ONYF) (egészségkárosodása okán pénzbeli ellátást kap) 451 600 fő (a éves népességben) és fő (nyugdíjkorhatárt betöltött népességben)

8 … az eltérő definíciók eltérő jellemzőkkel bíró társadalmi csoportokat jelölnek …
(Forrás: NCSSZI – TÁRKI 2010)  Fogyatékos személyek (ENSZ definíció) Megváltozott munkaképességű emberek („papírja van róla”) 40 év felettiek aránya (teljes népesség: 50%) 78% 90% Gazdaságilag aktívak (foglalkoztatott + munkanélküli) aránya (teljes népesség: 60,7% + 10,3%) 47,6% (39,6% + 8%) 17,8% (15% + 2,8%) EU2020 szegénységi célja által érintettek aránya (teljes népesség: 42,1%) 58,9% 71,8% Munkavállaló nélküli háztartásban élők aránya (teljes népesség: 20,6%) 37,9% 52,4% Ebből önbevallással az adott csoportba tartozik 20,1% Kétharmad

9 … az eltérő célcsoportok eltérő belső és külső erőforrásokkal rendelkeznek …
Foglalkoztathatóság javítását szolgáló intézkedések értékelése: „A nonprofit szervezetek szerepe a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában – különös tekintettel a TÁMOP 1. és 2. prioritására” Eredmények: a leginkább professzionális nonprofit szervezetekben 75% a gyakorlatilag kizárólag „klasszikus” fogyatékos embereknek szolgáltató szervezetek aránya (a nem e csoportba tartozó megváltozott munkaképességű / egészségkárosodott emberek „ellátatlansága”) szervezetek „monokultúrája”, rugalmatlanság a célcsoportok tekintetében

10 Mi az üzenetünk? NEM MINDEGY, HOGY KIKET NEVESÍTENEK A KIÍRÁSOK! Az akadályozott / fogyatékos / megváltozott munkaképességű / egészségkárosodott emberekkel foglalkozó fejlesztéspolitikai tevékenységekben (dokumentumokban) kiemelten fontos a pontos (átgondolt!) fogalomhasználat: egy rosszul / átgondolatlanul alkalmazott fogalom egészen más „célzást” eredményezhet!

11 Nagy Zita Éva – Prókai Orsolya
Köszönjük a figyelmet! Nagy Zita Éva – Prókai Orsolya Revita Alapítvány