Az Embert születése pillanatától megilletik a jogok .

Az előadások a következő témára: "Az Embert születése pillanatától megilletik a jogok ."— Előadás másolata:

1 Az Embert születése pillanatától megilletik a jogok .
Alapvető jogait az ENSZ Egyetemes Nyilatkozata szabályozza

2 A család A család a társadalom legkisebb közösségi egysége. A családban, mint közösségben egyszerre van jelen az emberi jog és a közösségi jog. A gyermeket ez a közösség tanítja meg a nagyobb társadalmi közösségben való részvételre, illetve szabályrendszerével a normakontrollra. Továbbá biztosítja az alapvető szükségleteit.

3 Társadalom Adott földrajzi területen élő, azonos anyanyelvet beszélő családok és állampolgárok legnagyobb közösségi csoportja. Többszázezer család és ember él ezen az adott földrajzi területen. A társadalmakat ország nevekkel és területének nagyságát határvonalakkal látták el. Területének nagyságát a társadalom történelme határozza meg.

4 UNIÓ Adott földrészen élő, különböző anyanyelvű társadalmak legnagyobb közösségi tere.

5 Emberiség A Földön élő Emberek , (fajra, nemre, állampolgárságra, származásra, vallási hovatartozásra, korra, stb) megkülönböztetések nélküli összessége.

6 Szükségletek ENSZ Egyetemes Nyilatkozat 3. cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. Személyi biztonságát akkor tudja biztosítani a társadalom, ha alapvető, fiziológiai szükségleteit az Ember ki tudja elégíteni.

7 Alapvető, fiziológiai szükségletek
Levegő, víz, táplálkozás és folyadékbevitel, alvás, biztonságérzet és a szex. Vagyis az Ember , mint egyén és élőlény és a szűkebb-tágabb környezete és közössége közötti egyensúly, harmónia biztosítása. Ezek nélkül nem tud létezni.

8 Közösségi Norma Szabályrendszer Az Emberiség szabályrendszere az ENSZ Egyetemes Nyilatkozata-ez a legmagasabbrendű szabályrendszer Uniós szabályrendszer- pl. az EU Alapjogi Chartája-a földrészek szabályrendszere, amely minden csatlakozott tagállam számára kötelező elv.-magasabb rendű norma. Társadalmi szabályrendszer-az adott földrajzi területen élő, azonos anyanyelvet beszélő Emberek(nemzetségek) szabályrendszere-Alkotmány, Alaptörvény Vagyis a szabályrendszer mind-mind valamilyen közösségi csoportokra vonatkozó működési rendszer.

9 Társadalmi Norma Társadalmi szabályrendszer - Alkotmány vagy Alaptörvény Ez a társadalomra, mint nemzeti közösségre vonatkozó legmagasabb működési rendszer. Ebben fektetik le az adott társadalom tagjait megillető alapvető jogokat,illetőleg a társadalom működési formáját. A társadalom tagjaira nézve kötelező. .

10 Köztársaság és demokrácia
Magyarország Alaptörvénye B) cikk 1-4 B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

11 Köztársaság és demokrácia
Közösségi társaság. Közösség ebben az esetben a társadalom tagjai együttesen, minden tagja egyenlően megillető jogokkal rendelkezik, illetőleg részesedik a javakból. Demokrácia: nép akarat, köz akarat. Ez azt jelenti, hogy az adott társadalom államformája köztársaság , amely a demokrácia szerint működik. Nincs benne irány(jobb vagy bal) egyenlő mindenki.

12 Társadalmi szervezet Egy adott társadalom területén, illetőleg földrészen működő olyan közösség, amely valamilyen célt vagy ideológiát, eszmét képvisel,( érdekképviselet, jogvédelem, karitativitás, állatvédelem stb.) szervezeti formában Két formája létezik Politikai társadalmi szervezet (párt)-ideológiát képvisel Civil társadalmi szervezet- lévén civil, így az Embert. EU megfogalmazásban, és értelmezésben, nem központi kormányzat

13 Demokrácia (4) A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja A többpárt rendszer nem egyenlő a demokráciával, nincs mérleg, csak irányosult ideológia, holott egy demokráciában NINCSENEK irányok. Vagyis választhatunk népképviselőt a politikai társadalmi szervezetek jelöltjei közül, akik valamely irányosult ideológiát képviselnek majd, azaz pártérdeket. De ahol megjelenik az érdek, ott elfelejtődik az Ember. Hogy is van ez?

14 Nemzetközi kitekintés
Anglia – A világ történelme során legrégebben működő demokratikus állam. Annak ellenére, hogy királyság az államformája, parlamentáris királyságként működik. Ebben a formában a király csupán képviseli a népet, és képviseleti jogán gyakorolja a hatalmat. Kétkamarás parlamentet hozott létre, ahol a Lordok Házában vitatják meg a javaslatokat, készítik elő a döntéseket, amelyet a király, mint legfőbb képviselő elfogad, hitelesít. Ebben az esetben a Lordok Háza-a Civilek Háza. Civilek, akik a népet képviselik, szakmai alapon. Alkotmányukban rögzítették ezt a működési államformát!

15 Nemzetközi kitekintés
Svájc: a legjobban működő demokratikus jogállam. Ott valóban a közakarat nyilvánul meg, szintén a Civil szektor( szövetség) véleménye és javaslata alapján. Szintén Alkotmányukban rögzítették. 1989-et követően. Magyarország 1989-ben Közép-Európa egyik legfejlettebb agrár-ipari állama volt, a Kárpát-medence meghatározó gazdasági és kereskedelmi állama. Mindenki emlékszik talán még rá, Csehszlovákia-ma Csehország és Szlovákia- Lengyelország, Románia a GDP-jét tekintve jóval elvolt maradva hazánktól. Hogy miért ez az orbitális visszaesés, hogy 2014-re mi kullogunk a végén, az többek között azzal magyarázható és indokolható, hogy már 1990-ben úgy alkották meg a társadalmuk alkotmányát, hogy rögzítették benne a kétkamarás parlamentet, vagyis a legnagyobb civil közösségi jogokat.(civil) Azaz létrehozta a fékek és egyensúlyok biztosítására a parlamentáris rendszerét! Vagyis a népük Társadalmi normakontrollt gyakorol a hatalomra!Magyarországon ez hiányzik!

16 Jogkorlátozott Demokrácia
Nem az elmúlt 4 év, nem az elmúlt 8 év, hanem az elmúlt immáron 24 év hibája! Valljuk be, igazságosan, mi civilek is hibáztunk. Hiszen mi magunk sem tudtuk, hol keressük a hibát egyrészt, másrészt ha lehet így fogalmazni, nem igazán találtuk meg a partnerség elvét egymáshoz, ezáltal szigetelődtünk el valamelyest egymástól. Ugyanakkor :ha mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességen alapul e hiba, közösségi joggyakorlásunk le van korlátozva. Mit jelen ez? A Civil szektor nem tud megfelelően működni,hiszen az adott társadalomra vonatkozó legnagyobb közösségi Norma nem tartalmazza a Nép Ellenőrzési normáját, strukturális alapjait! Vagyis társadalmi normakontrollját. Ugyanakkor demokrácia NÉP AKARAT!

17 Közösségi eljárás jog Ma magyarországon a civilek feladatát a minisztériumok látják el. A hatalom ( a szabadon megválasztott népképviselet) 24 éve, 1990-től folyamatosan úgy döntött, hogy abszolút szöges ellentétben már a kifejezéssel is, a nem központi kormányzat feladatait a központi kormányzat ügyintéző szerve látja el. Mint már tudjuk, mit jelent a Társadalmi autonómia, mit jelent a civil önrendelkezési jog, láttuk hogyan működik a demokrácia nemzetközi vonatkozásokban. Tudjuk: hogy országunk csatlakozott tagállamként ENSZ, EU, milyen alapvető emberi és közösségi jogokat, és normákat rögzített, melyek az irányadó és magasabb rendű szabályok, amely minden tagállam számára kötelező elv.

18 Közösségi eljárás jog Mind az ENSZ Egyetemes nyilatkozata, mind a Európai Unió Alapjogi Chartája tartalmazza a közösségi eljárás jogi alapjait, működési feltételeit, parlamentális stuktúra mellett.

19 Diszkrimináció Az ENSZ Egyetemes Nyilatkozata, az Európai Unió Alapjogi Chartája tartalmazza az Alapvető Emberi jogokat, és azt is mi az amit, abszolúte nem lehet megtenni egyetlen emberrel szemben sem. Röviden: tilos hátrányos helyzetéből még hátrányosabb helyzetbe lökni, taszítani az Embert.Továbbá az egyenlő bánásmód minden állampolgárt megillet.Tilos a kirekesztés, a megtorlás, a megkülönböztetés a megalázás bármilyen formája. Nálunk a diszkriminációs törvényt az Egyelő Bánásmód Követelményének törvénye (EBKTV) szabályozza,hatósága az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH)

20 Szociálpolitikai összefüggések
ENSZ Egyetemes Nyilatkozat 16.cikk.3.pont: A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére. ENSZ Egyetemes Nyilatkozat 22 cikk: Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociálisbiztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.

21 Szociálpolitikai összefüggések
ENSZ Egyetemes Nyilatkozat 23. cikk 3.Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.

22 Szociálpolitikai összefüggések
ENSZ Egyetemes Nyilatkozat 25. cikk 1. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.

23 Közösségi és Alapvető jog
29. cikk 2. Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít 3. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

24 Közösségi és Alapvető jog
30. cikk A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.

25 Szegénység2014

26 Szegénység 2014

27 Társadalmi normakontroll
Szociálpolitikai összefüggésként, a társadalmi normakontroll hiánya, továbbá az ENSZ Egyetemes Nyilatkozatának megszegése a gyakorlatban alakítja és generálja az ember szociális helyzetét. Alaptörvény C) cikk (1) A magyar állam mûködése a hatalom megosztásának elvén alapszik D) cikk Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem elõtt tartva felelõsséget visel a határain kívül élõ magyarok sorsáért, elõsegíti közösségeik fennmaradását és fejlõdését, támogatja magyarságuk megõrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülõföldön való boldogulásukat, valamint elõmozdítja együttmûködésüket egymással és Magyarországgal.

28 Társadalmi normakontroll
A nemzetközi szinten akkreditált környezetvédelmi szervezeteknek is tizenhat évükbe tellett, mire egy ENSZ határozatból eljutottak egy uniós egyezményig. Voltaképpen a zöldek kaparták ki a gesztenyét a többi civil szervezetnek is. Megpróbálom közérthetőn összefoglalni ennek a jogalkotási folyamatnak a lényegét, mert csak így lehet rámutatni a magyar törvényalkotás jogkorlátozó gyakorlatára. Az ENSZ október 28-i 37/7. számú határozata a fenntartható fejlődés chartája. A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a gazdasági szférának a politikai elit döntéseire gyakorolt egyoldalú befolyását egy önkorlátozó magatartás váltsa fel. A demokratikus társadalmak állampolgárai ugyanis a nyilvánosság (civil szervezetek, média) közvetítésével és segítségével szembesülhettek azokkal a lobbiérdekeken alapuló tényekkel, hogy a különböző beruházások nagymértékben terhelik a környezeti és társadalmi erőforrásokat - akár visszafordíthatatlan károkat is okozva. Ebből következően az embereknek, akiknek az életkörülményeit potenciálisan befolyásolhatják ezek a döntések, biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy részt vegyenek ezeknek a döntéseknek az előkészítésében és meghozatalában. A fenntartható fejlődés tehát alapvetően emberi jogi kategória, amelynek két pillére a környezetvédelem és a szociálpolitika. Ha ugyanis kardinálisan beleavatkozunk a természeti, környezeti és épített környezeti értékek sorsának alakításába, akkor az hosszútávon negatívan befolyásolja az érintett térség népességmegtartó erejét, az ott élő emberek életminőségét, életmódjának alakulását, megélhetését, életkörülményeit, életszínvonalát, vagyis a szociálpolitikát.

29 Társadalmi norma kontroll
Központi Kormányzat Nem központi kormányzat Gyakorlati strukturális tere a Parlament