Közigazgatási ismeretek

Az előadások a következő témára: "Közigazgatási ismeretek"— Előadás másolata:

1 Közigazgatási ismeretek
.

2 Főbb témák 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése
2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz való viszonyuk 3. A közigazgatás az állami funkciók rendszerében 4. A közigazgatás szervezetrendszere 5.Az önkormányzati igazgatás 6. A közigazgatás működése

3 Központi állami szervek rendszere

4 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése

5 Részletek Magyarország új Alkotmányából / Alaptörvényéből:
B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

6 Az ország alaptörvénye.
Az Alkotmány Az ország alaptörvénye. Formai szempontból: a jogforrási rendszer csúcsa különös eljárási rendben alkotják. Tartalmi szempontból: gazdasági és társadalmi rendre állam- és kormányformára alapvető jogokra és kötelezettségekre állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja magában.

7 A magyar alkotmányfejlődés
KORSZAK JELLEMZŐK 1946 előtt történeti alkotmány: 1222 Aranybulla Werbőczy Hármaskönyve 1848. évi törvények 1946 1946. évi I. tv. A köztársasági államformáról: alkotmányos alaptörvény 1949 1949. évi XX. tv. 1989 1989. évi XXXI. tv.: jogállamiság

8 Emberi léthez kapcsolódó jogok
Alapjogok fogalma Emberi léthez kapcsolódó jogok Állampolgári jogok minden embert megillető veleszületett elidegeníthetetlen jog csak az adott állam polgáraira értelmezhető

9 Az alapjogok forrásai Alkotmány Törvények Nemzetközi dokumentumok

10 Alapjogok rendszere azok keletkezési idejére vonatkozóan
Első generációs jogok: egyenlőségi szabadságjogok Második generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok Harmadik generációs jogok: a fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jogok, betegjogok, fogyatékosok jogai

11 Az egyes alapjogok Az emberi méltósághoz való jog
Együtt említik az élethez való joggal, az Alkotmánybíróság általános személyiségi jognak, szubszidiárius alapjognak tekinti, az egyenlőségi illetve személyhez fűződő jogokkal összekapcsolva. Nevesített részjogosítvány: önazonosság, önrendelkezés, magánszféra védelme.

12 Az egyes alapjogok A megkülönböztetés tilalma
Általános egyenlőségi tétel: A Magyar Köztársaság biztosítja minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül. A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. (A magzat nem jogalany!) A bíróság előtt mindenki egyenlő.

13 Az egyes alapjogok A megkülönböztetés tilalma
A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút A pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenes

14 Az egyes alapjogok Kisebbségek speciális védelme
A többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció, áttelepítés tilalma Speciális szempontok figyelembe vételének kötelezettsége Kisebbségi ombudsman és kisebbségi önkormányzatok Nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletének megteremtése az országgyűlésben.

15 Az egyes alapjogok Az élethez való jog
Magzati élet védelme - magzati élet védelme ↔ anya önrendelkezési joga - A magzat jogilag nem ember, de megilleti az alkotmányos védelem, de nem abszolút Halálbüntetés eltörlése Eutanázia - Aktív – tilos - Passzív

16 Az egyes alapjogok Környezethez való jog
A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez Alkotmánybíróság – köteles az állam a garanciát biztosító intézmények kialakítására, valamint az elért környezeti szint megóvására külön törvény a környezet védelméről

17 Az egyes alapjogok A tisztességes eljáráshoz való jog
bíróság előtt mindenki egyenlő, független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás ártatlanság vélelme, hallgatás joga nullum crimen et nulla poena sine lege elve,(nincs bűnözés és nincs büntetés törvény nélkül) jogorvoslathoz való jog védelem joga

18 Az egyes alapjogok A közlekedés, a mozgás szabadsága
A személyes szabadság egyik nevesített alakzata, migrációs jogokhoz kapcsolódik ma már a szabályozása. Korlátai: büntetőjog közbiztonság közerkölcs egészségügyi

19 Az egyes alapjogok Az információs önrendelkezési joga
A modern állam funkcióinak növekedése és változása miatt az állampolgárok egyre több adatát gyűjti, Reális veszély az adatokkal való visszaélés, az adatok összekapcsolása Szükséges a személyiségi autonómiát képező adatvédelem és az állam szükségletének az összehangolása.

20 Az egyes alapjogok A magánlakás sérthetetlenségéhez, a levéltitok védelméhez való jog
Be. – házkutatás – hatóság határozata alapján (kivéve bűncselekmény megakadályozása) Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok Levéltitok Fogvatartottak levelezése Postai küldemények

21 Az egyes alapjogok A lelkiismereti és vallásszabadság
Az egyház az államtól elválasztva működik. Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem keletkezhet. Állami nyilvántartás tárgya nem lehet. Szabadon gyakorolható. Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről. Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és bv. intézetekben, katonaságnál.

22 Az egyes alapjogok Az egyesülési és gyülekezési jog
Alkotmány: mindenkinek joga van törvényben nem tiltott szervezetet létrehozni, de nem valósíthat meg bűncselekményt, politikai célú fegyveres szervezet nem alapítható, kizárólag gazdasági céllal nem hozható létre. Alkotmány elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

23 Az egyes alapjogok A sajtószabadság
A vélemény terjesztése, a sajtó hozzáférhetősége, tárgyi előfeltételek biztosítása. Nem csak egyéni szabadságjog garanciája, hanem demokratikus biztosíték – a tájékoztatáshoz való jog garanciája. „Médiaalkotmány”

24 Az egyes alapjogok A véleménynyilvánítás szabadsága
Alkotmány 61. §-ból (szabad véleménynyilvánítás, közérdekű adatok megismerése), következik a demokratikus közvélemény biztosításának állami kötelessége. A szabad véleménynyilvánítási jog nem csak alapvető alanyi jog, hanem e jog intézményes oldalának az elismerése, a demokratikus politikai nyilvánosság biztosítása a modern jogfelfogás szerint. Korlátozható, de csak igen kevés joggal szemben kell engednie.

25 Az egyes alapjogok A véleménynyilvánítás szabadsága
A véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül kell védeni, de nem terjed ki valótlan tények közlésére, ha a közlő ezzel tisztában van, vagy kellene, hogy legyen = tények meghamisítása Speciális vonatkozások Gyűlöletre uszítás bűncselekmény, Képviselők mentelmi joga, közszereplőkkel szembeni kritika tágabb határai.

26 Az egyes alapjogok A tulajdonjog
Alkotmány a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú, magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, kizárólagos tulajdonának, gazdasági tevékenységi körének körét törvény határozza meg, az állam tiszteletben tartja az önkormányzat tulajdonát. Alkotmánybíróság alkotmányos alapjog, de abszolút védelem csak a személyiségi jogoknak tulajdonformák megkülönböztetésének tilalma, közösségi tulajdon szigorúbb büntetőjogi védelme alkotmányellenes. Kisajátítás: Csak közérdek esetén, kártalanítás mellett.

27 Sztrájkjog Érdekvédelmi eszköz + egyesülési jog, munkatörvénykönyv.
Hét nappal előtte egyeztetés, egyeztető eljárás sikertelensége feltétel. Jogellenes: nem gazdasági, szociális érdek, alkotmányellenes cél, kollektív szerződést sért, a konfliktus bírósági útra tartozik (jogszerűség megítélése munkaügyi bíróság hatásköre). Korlátozható jog (igazságszolgáltatás), minimális szolgáltatás.

28 Az állampolgári kötelességek
Alkotmány Jogszabályok megtartásának kötelessége Közterhekhez való hozzájárulás kötelessége Honvédelmi kötelezettség Tankötelezettség

29 2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz való viszonyuk

30 Az Országgyűlés Az Országgyűlés meghatározása az Alkotmányban
Az Országgyűlés feladat- és hatáskörei - törvényalkotás - parlamenti ellenőrzés - egyéb hatáskörök Az alakuló ülés

31 Az Országgyűlés szervezete
Elnök, alelnökök, jegyzők Házbizottság, Házszabály Bizottsági rendszer Frakciók Parlamenti apparátus

32 Az országgyűlési képviselők jogállása
Szabad mandátum Mentelmi jog - felelőtlenség - sérthetetlenség Összeférhetetlenség - hivatali - gazdasági - méltatlansági

33 A Kormány Kormányzati tevékenység A Kormány feladat- és hatáskörei
A Kormány létrejötte, megbízatása - miniszterelnök megválasztása, kormányprogram, miniszterek kinevezése - A Kormány megbízatásának megszűnése - Konstruktív bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás

34 A köztársasági elnök A köztársasági elnök alkotmányos helyzete
Az államfő feladat- és hatásköre - ellenjegyzés Az államfő és az Országgyűlés viszonya Az államfő és a Kormány viszonya

35 A köztársasági elnök megbízatása, jogállása
Az államfő megválasztása A megbízatás megszűnése A köztársasági elnök jogállása - mentelmi jog - összeférhetetlenség - jogi felelősség

36 A bíróság Az igazságszolgáltatási tevékenység, az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelv Bírósági szervezet: Kúria – Ítélőtábla – Törvényszék (2012.-től) – Járásbíróságok (2013.-tól) Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok (2013.-tól) A bíróságok igazgatása: Országos Bírói Hivatal – Elnöke Országos Bírói Tanács (14 választott bíró, OBH elnöke)

37 A bírók jogállása Bírói függetlenség A bírók kinevezése
Összeférhetetlenség Mentelmi jog

38 Az ügyészség Az ügyészség feladat- és hatásköre
Nyomozás, felügyelet a nyomozás felett A vád képviselete Felügyelet a büntetés végrehajtása felett Ügyészi törvényességi felügyelet Az ügyészség szervezete, legfőbb ügyész Az ügyészek jogállása

39 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai
A jogintézmény kialakulása Az ombudsmanok megválasztása, jogállása A biztosok feladat- és hatásköre Az ombudsman intézkedései

40 Az Alkotmánybíróság Az alkotmánybíráskodás kialakulása, formái
Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei Előzetes normakontroll Utólagos normakontroll Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata Alkotmányjogi panasz Mulasztásos alkotmányellenesség Hatásköri összeütközés Alkotmányértelmezés Egyéb

41 Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása
Az Alkotmánybíróság szervezete, az AB elnöke Az alkotmánybírók jogállása Az alkotmánybírók megválasztása Függetlenség, mentelmi jog, összeférhetetlenség A tisztség megszűnése

42 Az Állami Számvevőszék
Az ÁSZ hatáskörei Az ÁSZ szervezete, eljárása A számvevőszéki vizsgálat Törvényesség Eredményesség Célszerűség

43 Az önkormányzatok alkotmányos alapjai
Helyi önkormányzás – önkormányzati autonómia Önkormányzati jogok Az önkormányzatok és más közhatalmi szervek kapcsolata

44 3. A közigazgatás az állami funkciók rendszerében

45 A közigazgatás fogalma
A közigazgatás a közérdek érvényesítése céljából, a közhatalom birtokában végzett tevékenység. Magyary Zoltán megfogalmazásában „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”. A közigazgatás, mint minden igazgatási tevékenység, a közösség (a nemzet), illetve az e közösség által létrehozott állam céljainak elérésére irányuló tevékenységek összehangolására hivatott. Az állam által önkormányzati joggal rendelkezőként elismert és szabályozott közösségek maguk, illetve az erre a célra létrehozott szervezetük vagy szervezeteik tekintetében önkormányzati feladatokat határozhatnak meg maguk számára. Az állami elismerés és szabályozott átengedés következtében az önkormányzati feladatok is közfeladatoknak minősülnek, az ezek megvalósítását célzó önkormányzati igazgatás pedig része a közigazgatásnak

46 Részletek Magyarország új Alkotmányából / Alaptörvényébôl:
SZABADSÁG ÉS FELELÔSSÉG XXIV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. XXVI. cikk Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.

47 A közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerében
Kiindulópont: a hatalommegosztás elve A törvényhozás és a közigazgatás Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás Az államfő és a közigazgatás

48 A közigazgatás fogalma, sajátosságai
legnagyobb szakigazgatási rendszer a közigazgatás igazgatási tevékenysége az egész társadalomra kiterjed egyes tevékenységeit közhatalom birtokában látja el (pl. jogszabályt alkot, hatósági jogalkalmazást végez) a jogállamiság követelményének mindenkori érvényre juttatása

49 A közigazgatás feladatai
A közhatalmi tevékenységek: jogalkotás hatósági jogalkalmazás A közvetlen igazgatás körébe sorolható tevékenységek: szervezetirányítás belső igazgatás gazdálkodás materiális tevékenység nem közigazgatási jogi, hanem más jogág által szabályozott tevékenységeket

50 4. A közigazgatás szervezetrendszere

51 Közigazgatás fogalma, szervezete
A közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának megszervezését hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően látja el. bármely más igazgatási rendszert jóval meghaladó méretű (1). A méretkülönbség oka: a közigazgatás tevékenysége az egész társadalomra kiterjed (2). Éppen ezért a közigazgatás a politikai hatalomnak alárendelt (3), tevékenységében áttételesen politikai célok is megvalósulnak. Döntés előkészítő és végrehajtó tevékenységét állami döntések tekintetében (4) végzi, így feltétlenül szükséges, hogy mindezt közhatalom birtokában (5) tegye. Meg kell felelnie a jogállamiság követelményeinek (6), és a szakemberállomány a feladatellátás viszonylatában a professzionalitás (7) követelményeinek.

52 Részletek Magyarország új Alkotmányából / Alaptörvényéből:
AZ ÁLLAM A kormány 15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit a jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A kormány az Országgyűlésnek felelős. (2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. 17. cikk (3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. (5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza. 18. cikk (1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, illetve ellátja a Kormány vagy miniszterelnök által meghatározott feladatokat.

53 A szervezetrendszer tagolódását meghatározó tényezők
a minőségi és mennyiségi munkamegosztás ország gazdasági viszonyai belpolitikai viszonyok külpolitikai tényezők igazgatási törvényszerűségek: a horizontális (mellérendeltség) és a vertikális (alá- fölérendeltség) tagozódás a centralizáció (központosított) - decentralizáció (nem központosított) aránya és mértéke a földrajzi adottságok, a közlekedési viszonyok, a történelmi hagyományok, tradíciók

54 A közigazgatási szerv fogalma, jogi paraméterei
A közigazgatási szerv jogképességének elemei a közigazgatási szervnek az előírt jogrendben való létrehozása a közigazgatási szervnek végrehajtó-rendelkező tevékenység jogával való felruházása (meghatározzák a közigazgatási szerv feladatát, azaz társadalmi rendeltetését és a feladatok teljesítéséhez szükséges állami közhatalmat részére biztosítják.), a közigazgatási szerv jogszabályban biztosított hatásköre (a közigazgatási szerv részére a feladatai teljesítéséhez szükséges, jogszabály által biztosított jogok és kötelezettségek összessége.), a közigazgatási szerv illetékessége (a közigazgatási szerv hatáskörét csak működési területén gyakorolhatja ) Az önálló és a nem önálló közigazgatási szervek A közjogi szervezetek közül a közigazgatási feladatokat ellátó szerv, mely jogszabályban meghatározott közigazgatási feladatait (hatásköre és illetékessége keretein belül) közhatalommal felruházva látja el. az önálló közigazgatási szervek azok, amelyek önálló, minden más állami szervtől elhatárolt hatáskörrel és önálló, minden más közigazgatási szervtől elhatárolt szervezettel rendelkeznek (gazdasági önállósággal is rendelkezi – polgári jogi személy) a közigazgatási szerv hatásköre keretein belül önálló, és hatásköre nem vonható el  ezzel szemben a közigazgatási szervek belső szervezeti egységeinek hatáskörét a szerv vezetője a szerv hatáskörén belül bármikor szűkítheti, bővítheti vagy teljes egészében elvonhatja a közigazgatási szerv belső szervezeti egysége a közigazgatási jogviszonyokban nem saját, hanem a közigazgatási szerv nevében jár el, annak szerezve jogokat és kötelezettségeket

55 Az államigazgatás szervezetrendszere
A közigazgatási rendszer államigazgatási és önkormányzati igazgatási alrendszerekre osztható. Államigazgatási szervek illetékesség szerinti tagozódása: Központi szervek Területi szervek

56 A Kormány feladat - hatáskör - működés
A Kormány munkáját segítő szervek: A kormánybizottságok Kabinetek Egyéb tanácsadó testületek Kormánybiztos Miniszterelnöki biztos Miniszterelnökség

57 A minisztériumok feladatai
államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szervezete

58 A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek
Kormányhivatalok: - a Központi Statisztikai Hivatal, - a Magyar Energia Hivatal, - az Országos Atomenergia Hivatal, - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Központi hivatalok Taxatív felsorolásukat nem tartalmazza jogszabály Központi hivatalok például: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vagy a Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

59 Sajátos jogállású államigazgatási szervek
Autonóm jogállású államigazgatási szervek: - a Közbeszerzések Tanácsa, - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és - a Gazdasági Versenyhivatal.

60 Az államigazgatás helyi/területi szervei
Hatáskörük alapján Illetékességi területük alapján Különös Hatáskörű (pl.: megyei földhivatalok) körzeti Általános Hatáskörű (pl.: közigazgatási hivatalok) megyei regionális

61 A területi és helyi államigazgatási szervek
Általános hatáskörű területi államigazgatási szervek: a fővárosi és megyei kormányhivatalok. .

62 A területi különös hatáskörű államigazgatási szervek általános jellemzői
feladat/hatáskörük egy-egy igazgatási ágazathoz kötődik, irányításukat valamely minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal látja el; döntően hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek (egyes szervek emellett szolgáltató típusú feladatokat is ellátnak); a hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében szakmai, hatósági felügyeletet gyakorolnak, gondoskodnak a feladatkörükbe utalt jogszabályok érvényesítéséről; az irányításukat ellátó minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal a hatósági jogalkalmazó tevékenység tekintetében egyben felettes szerv is; a feladatkörükbe tartozó kérdésekben összegyűjtik, elemzik, értékelik a szükséges információkat, adatokat és különböző nyilvántartásokat vezetnek.

63 5.Az önkormányzati igazgatás

64 Az önkormányzat feladat- és hatásköre
A helyi önkormányzás joga A helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása 1; közhatalom helyi gyakorlása;szervezeti2; pénzügyi, személyi feltételek biztosítása3. A helyi önkormányzatok feladatai: Kötelező: Ötv. szerint:egészséges ivóvíz, óvodai nevelés, egészségügyi, szociális alapellátás, közvilágítás, közutak fenntartása,Köztemető fenntartása,nemzeti, etnikai kisebbségek jogainak biztosítása. Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. könyvtár) Önként vállalt: Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe Hatósági jogkör

65 Társuláshoz való jog Ötv.-ben nevesített társulási formák:
hatósági igazgatási társulás intézményi társulás társult képviselő-testület Külön törvényben szereplő társulási forma: többcélú kistérségi társulás

66 Az önkormányzat szervezete
A helyi képviselő-testület és szervei: polgármester alpolgármester a képviselő-testület bizottságai településrészi önkormányzat jegyző a képviselő-testület hivatalaként polgármesteri hivatal körjegyzőség

67 Települési önkormányzatok: község város megyei jogú város
a főváros és kerületei Területi önkormányzat: megyei önkormányzat

68 Az önkormányzat gazdálkodása
Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik és saját felelősségére vállalkozhat.

69 Az önkormányzat bevételei
saját bevételek, átengedett központi adók, más gazdálkodó szervektől átvett bevételek, központi költségvetési normatív hozzájárulások és támogatások.

70 A köztestületi önkormányzatok
A köztestület fogalma: A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. A köztestületek fajtái - Szakmai kamarák - Gazdasági kamarák - Gazdasági igazgatási feladatokat ellátó köztestületek - Egyéb köztestületek

71 6. A közigazgatás működése

72 A közigazgatási szervek tevékenységi típusai
Közigazgatási aktusok A közigazgatás tényleges cselekményei: az igazgatási cselekmények egyes nyilvántartási és regisztratív cselekmények reálcselekmények materiális cselekmények A közigazgatás más jogágba tartozó cselekmények

73 Közigazgatási aktusok
A hatósági aktusok: hatósági határozat szakhatósági hozzájárulás hatósági intézkedés eljárást kezdeményező A közigazgatási szervezetrendszer működése során kibocsátott aktusok: hierarchikus irányítási aktusok belső vezetési aktusok hierarchián kívüli irányítási aktusok együttműködési aktusok Közintézeti aktusok (felvétel, elbocsátás, szolgáltatás) az államigazgatási szervezeti rendszer működéséhez tartozó államigazgatási aktusok. Közigazgatási szerződések (speciális típus: hatósági szerződés)

74 speciális formája az engedélyező határozat Kötelező határozat
A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységének alapvető típusai A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma A hatósági határozatok között azok jogi tartalma szerint megkülönböztetünk jogosító és kötelező (kötelezést tartalmazó) határozatokat. Jogosító határozat speciális formája az engedélyező határozat Kötelező határozat sajátos fajtája a szankciót megállapító határozat

75 Az EU csatlakozás hatása az államigazgatásra (A közös európai térre vonatkozó célkitűzések)
Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az emberi jogok érvényesülését biztosító jogrend Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést biztosító kormányzati szervezet Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony eljárások, a hatások értékelésének lehetővé tételével Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában működő közszektor kiépítése Megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök, megfelelő eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelő szabályozása Megfelelően szabályozott professzionalista közszolgálat működése Közintézmények elszámoltathatósága Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelő működése Korrupciómentes belső és külső ellenőrzési mechanizmus Független bírósági rendszer megléte Egyértelmű jogosítványokkal bíró, politikai ellenőrzés mellett működő, de politikamentes rendvédelmi erők működése

76 …az államigazgatás fejlesztésében
Új köz-menedzsment (a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja, hierarchia oldása, egyéni felelősség fokozott érvényesítése, döntési jogkörök decentralizációja) A közszolgálati rendszer nyitottabbá, átláthatóbbá tétele Működési hatékonyságot javító piaci módszerek átvétele (vegyes tapasztalatok, kiszervezés) Nyitottabb szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése Minőségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása Egyéni és szervezeti teljesítményértékelés bevezetése (vezetői minőségbiztosítási rendszerek) Szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv és a szolgáltatást igénybevevők önkéntes megállapodása és ez képezi a szervezeti teljesítményértékelés alapját (angolszász példa) Feladatellátás megállapodásokon, polgári jogi szerződéseken keresztül (ellenőrző hatóságok megállapodása a közös ellenőrzésről)

77 Prof. DR. Kalas Tibor:A közigazgatási szerv
Prof. DR. Kalas Tibor:A közigazgatási szerv Szakács Tamás:A közigazgatási szerv fogalma, jogalanyisága(i), önálló és nem önálló közigazgatási szervek Közigazgatási szakvizsga (Választható vizsgatárgy)ÁLLAMIGAZGATÁS dia/ Dr. Gyergyák Ferenc június