A PIAC ÉS A VÁLLALKOZÁS MIKROKÖRNYEZETE

Az előadások a következő témára: "A PIAC ÉS A VÁLLALKOZÁS MIKROKÖRNYEZETE"— Előadás másolata:

1 A PIAC ÉS A VÁLLALKOZÁS MIKROKÖRNYEZETE
ÜZLETI KÖRNYEZET 5. előadás 2006/2007. tanév

2 Az üzlet komplex rendszere
VEVŐ ELADÓ PIAC KERESLET KÍNÁLAT FOGYASZTÁS TERMELÉS

3 A kereslet A továbbfelhasználók, termelő és szolgáltató szervezetek, a viszonteladók, kereskedők (értékesítési csatornák) – B2B A végső vásárló (még nem vevő, már kipróbálta, rendszeresen vásárolja) – B2C Kormányzati vásárlók (állami intézmények, önkormányzatok, stb.) – B2G

4 A kínálat … mennyisége … minősége A mérlegelt kínálat a termékminőség
az ár a csomagolás a kapcsolt szolgáltatások a hozzáférhetőség a kommunikáció, az imázs, a reklám A mérlegelt kínálat

5 A piac gazdasági, minőségi jellemzői
Keresleti piac (az eladók piaca) Kínálati piac (a vevők piaca) Egyensúlyi piac Versenypiac Oligopol piac Duopol piac Monopol piac

6 A cég környezeti meghatározói
A vállalat marketingkörnyezete azokat a külső és belső tényezőket és erőket tartalmazza, amelyek befolyásolják a vállalat képességét a sikeres tranzakciókban, a megcélzott fogyasztókkal való kapcsolat fejlesztésében és megőrzésében.

7 A vásárlás/üzleti esemény környezeti rendszere
A környezet elemei: a szubmikro környzet a mikrokörnyezet a makrokörnyezet

8 Szubmikro környezet Akik miatt van a vásárlás,
akik szükségleteiket akarják kielégíteni az adás-vételi tranzakció, a csere révén megszerzett javakkal (árukkal, termékekkel, szolgáltatásokkal). Az egyének, a háztartások, akik fogyasztanak. Akik az adás-vételi tranzakcióban, a piacon, mint vásárlók jelennek meg. Akik a kereslet hordozói.

9 A szubmikro környezet jellemzése
A fogyasztással, fogyasztási adatokkal Fogyasztási szokások, fogyasztói magatartás A vásárlásokkal, vásárlási adatokkal Vásárlási szokások, vásárlási magatartás A pénzköltéssel, kiadásokkal => jellemző statisztikai mutatók!

10 Háztartás, a fogyasztás alapegysége
A háztartás – mint fogyasztó(k) – a személyek olyan csoportja, akik közös lakásban laknak, jövedelmüket és vagyonukat részben vagy egészben közösen kezelik, a termékek és szolgáltatások bizonyos típusait együtt fogyasztják Háztartások száma hazánkban: 4002 ezer Családok száma: 2869 ezer

11 Nettó jövedelem alakulása
I. fév Költségvetési szféra 101,0 eFt 116,0 eFt Versenyszféra 90,8 eFt 96,2 eFt

12 A háztartások fogyasztása (2003.)
Egy lakosra jutó fogyasztás: e Ft/év A termékek aránya a fogyasztásban: 53,6 % Szolgáltatások aránya: ,4 % A háztartások ellátottsága (100 háztartásra): Személygépkocsi 49 Színes televízió 135 Mobiltelefon 116

13 Mikrokörnyezet A mikrokörnyezet a kínálati oldalon definiálható. A kínálatot megjelenítő vállalatok képviselik. A mikrokörnyezet a vállalat részéről befolyásolható, a vállalat tud változtatni rajta!

14 A mikrokörnyezet értelmezése
A mikrokörnyezet részei a piaci környezet a versenykörnyezet a működési környezet

15 Az adás-vételi tranzakciók gazdaság-földrajzi környezete
A piac elhelyezkedését mutatja meg. Utca, háztömb (Béla király körtér) Kerület, városrész (Újváros) Település, város (Tatabánya) Megye, régió (Komárom-Esztergom megye, KDR) Országrész, ország (Dunántúl, Magyarország) Kontinens rész, földrész (Közép-Európa, Európa) Gazdasági-politikai formáció (Visegrádi társulás, Európai Unió, OECD) Világgazdaság, világkereskedelem

16 Világgazdasági erőterek
Európai Unió (Norvégiával és Svájccal) Észak-Amerika (USA, Kanada) Csendes óceáni térség (Japán, Ausztrália) Oroszország és az utódállamok A kistigrisek (Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea, Thaiföld, stb.) Kína

17 A versenykörnyezet (M. Porter)
ÚJ BELÉPŐK VEVŐK IPARÁGI VERSENY SZÁLLÍTÓK HELYETTESÍTŐK

18 Az iparági versenytársak
A verseny ereje függ A vállalati koncentrációtól A piac növekedésétől A termék különbségektől és hasonlóságoktól Kapacitások méretétől, és a ciklikusságtól Az átállási költségektől Kilépési korlátoktól

19 Helyettesítők versenye
A fenyegetettség mértéke függ: Az alternatív lehetőségek számától A lehetőségek költséghatékonyságától A fogyasztók ár- és minőségérzékenységétől Az átállási költségektől

20 Az új belépők A belépési korlátok: A méretgazdaságosság kérdése
A termék különbségek és azonosságok A piacon lévők védettsége, márkaereje A tőkeszükséglet Hozzáférés az olcsó termelési tényezőkhöz Hozzáférés az elosztási csatornákhoz Piacszabályozás

21 A vevők alkupozíciója Az alkupozíció meghatározói:
Kinek fontos: a vevőnek vagy az eladónak A vevők koncentráltak (kevés vevő van) A vásárlás volumene jelentős a szállítónak Sok szállító kínál hasonló terméket Terméktulajdonságok nem egyediek A saját előállítás képessége A vertikális integráció meghatározója a vevő

22 A szállító alkupozíciója
Az alkupozíció meghatározói: Ha a vevőnek fontos a vásárlás Egyedi vásárló nem fontos a szállítónak A szállítók koncentrációja, kevés az alternatíva A helyettesítő lehetőségek száma csekély Magas a vevő átállási költsége A szállító kezében van a vertikális integráció

23 A verseny jellemzői Horizontális verseny (termékek és márkák versenye)
Vertikális verseny (a szükségletek versenye) Közös érdekek, stratégiai szövetségek a versenytársak között

24 A cég működési környezete
Vevők Beszállítók Szolgáltatók Munkaerő Pénzügyi környezet Hatóságok Szomszédok Közvélemény

25 A beszállítók A nyersanyag szállítók Közszolgáltatók
Kooperációs partnerek Segédanyagok, kellékek Információk Fejlesztési eredmények

26 A szolgáltatók Pénzügyi szolgáltatók Szállítmányozók, fuvarozók
Marketing szolgáltatók Menedzsment szolgáltatók Humán szolgáltatók Az outsourcing piac

27 A munkaerő-piac A munkaerő-piac mérete és jellemzői
A munkanélküliség mértéke és szerkezete A munkaerő felkészültsége A munkaerő hozzáférhetősége Munkaerő-piaci intézmények Képzési piac, life long learning Táv-munkavégzés

28 A pénzpiac Saját tőke kiegészítése (új tőke bevonása, hitelek, támogatások) A tőzsde, ill. a vállalkozás eladása, fúziók Bankrendszer, hitelforrások Egyéb külső források, hazai és európai uniós pályázati lehetőségek Biztosítási piac

29 A hatóságok Állami szervek Önkormányzati szervek
Szakhatóságok: ÁNTSZ, Tűzoltóság, Munkavédelmi Felügyelőség, Fogyasztóvédelmi Felügyelet, stb. Kvázi hatóságok (pl. kamarák) Regionális szervezetek, statisztikai régiók

30 A szomszédok A telephely közelében lakók és a helyi környezet

31 A közvélemény A sajtó A véleményformálók
Oktatási és kutatási intézmények Támogatottak és szponzoráltak A saját munkatársak

32 Köszönöm a figyelmet! Következő óra:
A budapesti tagozaton: november 6. Tatabányán: november 8.