A közvetett költségek felosztása és az Activity-based Management I.

Az előadások a következő témára: "A közvetett költségek felosztása és az Activity-based Management I."— Előadás másolata:

1 A közvetett költségek felosztása és az Activity-based Management I.
Hansen-Mowen (2003): Management Accounting Kaplan-Atkinson (2003): Advanced Management Accounting Összeállította: Dr. Kárpáti Tibor

2 Bevezetés első lépésként költségközpontokhoz rendelik,
A költségrendszerek az erőforrásköltségeket típus szerinti megbontásban (bérek, ÉCS stb.) első lépésként költségközpontokhoz rendelik, második lépésben pedig hozzárendelik a költségviselőkhöz.

3 ... Költségrendszerek Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési
leírás Termelési költségközpont Anyagmozgató részleg Biztonsági szolgálat Termékek Vevők költségek költség- központok objektumok

4 A költségközpontok típusai
A vállalat úgy szervezi erőforrásköltségeinek rögzítését, hogy azokat olyan szervezeti egységekhez –felelősségi központokhoz- rendelik, amelyek közvetlenül felelősek az adott erőforrások felhasználásáért. termelőrészlegek szolgáltatórészlegek

5 A hagyományos költségszámítási rendszer
első lépésben a keletkezett költségek rögzítése a költségközpontokban és a szolgáltatórészlegek költségeinek felosztása a termelőrészlegek között, második lépcsőben a termelőrészlegek költségeit az általuk előállított egyes termékekhez rendeljük hozzá.

6 Az ABC rendszer első lépésben a termelő- és szolgáltatórészlegek költségeit az ezen erőforrásokkal végzett tevékenységekhez rendeli, második lépésben a tevékenységek költségeit az azokat igénybe vevő költségobjektumok között osztja szét.

7 A szolgáltatórészlegek költségei
A szolgáltatórészlegek költségeit két célból kell felosztani a termelőrészlegek között: költségellenőrzés és hatékonyság érdekében, A rövid távú kiadások és ráfordítások megfigyelése és ellenőrzése. A különböző részlegeknél felhasznált erőforrások pontos nyilvántartása. Rövid távon fix (nem befolyásolható erőforrásokkal kapcsolatosak) és változó költségek (befolyásolható erőforrásokkal kapcsolatosak) elkülönítése és vizsgálata.

8 A szolgáltatórészlegek költségei
termelőrészlegek ráfordításait a termékekre (valamennyi költségobjektumra) oszthassák tovább. ABC alkalmazása. A tevékenységekhez kapcsolódó ráfordítások meghatá-rozása, valamint a termékek, a szolgáltatások, a vevőcsoportok és az üzleti egységek költségének és nyereségességének vizsgálata.

9 Költségellenőrzés és hatékonyság

10 A szolgáltatórészlegek költségei
A szolgáltatórészlegek költségeinek a szétosztása kétféle módon segíti a hatékonyság növelését: a szolgáltatórészlegek vezetőit nagyobb teljesít-ményre ösztönzi, a termelőrészlegek vezetőit a szolgáltatórészlegek kibocsátásainak megfontolt felhasználására ösztönzi.

11 A szolgáltatórészlegek költségei
A felosztás hiányából fakadó negatív következmények: a gazdaságilag racionálisnál nagyobb kereslet, nem meghatározható a szolgáltatórészlegek gazdasági hatékonysága és optimális nagysága, nincsenek a szolgáltatórészlegek outputjai beárazva, így nem összehasonlíthatók a külső szolgáltatók áraival. minőségi problémák.

12 A szolgáltatórészlegek költségei
A szolg. részleg költségeinek szétosztása következtében: A felhasználórészleg vezetőség részéről: nagyobb ellenőrzés az igénybe vett szolgáltatások felett, a belső és külső áraknak összehasonlíthatósága, a kívánt szolgáltatási színvonal meghatározása. A szolgáltatórészlegek menedzsmentje: kényszerítve van a divízióvezetők által a költségek alacsonyan tartására, érzékenyebb lesz a felhasználók igényei iránt.

13 A szolgáltatórészlegek költségeinek mérése
Költségellenőrzési és hatékonysági megfontolásokból a szolgáltatórészlegek költségeit lényegi megfeleltetés alapján hozzá kell rendelni a termelőrészlegekhez, egyértelmű oksági kapcsolat eszköz kimenő teljesítménye nem pedig felosztani. a szolgáltatás teljesítményét közvetlenül mérő mutatókat helyettesítő pótlékkulcsok használata

14 Alapvető költségszámviteli egyenlet
A minden költség felosztható mennyiségi és ártényezőre: C=P×Q A felhasznált mennyiség pontos pontos mérése mellett az árnak alapvetően kellene tévesnek lennie, hogy a döntéseket rossz irányba térítse. A fő kérdés, hogy a Q mennyiségét közvetlenül mérjük-e illetve pótlékkulcson alapuló durva becslés. A működési hatékonyság ösztönzésére nem lesz alkalmas a Q mennyiségére egy pótlékkulccsal meghatározott, a tényleges felhasználást nem tükröző költségmutató.

15 Következtetések Sok szolgáltatórészleg kibocsátása nem hozható közvetlen összefüggésbe az egyes operatív részlegek igényével és döntéseivel, ezért a vállalatok kétféle csoportba sorolják be közvetett és támogatórészlegeit: nyomon követhető, és közönséges, általános.

16 Nyomon követhető költségközpontok
A nyomon követhető szolgáltatások részlegeinek kiadásait a termelőrészlegre közvetlenül, vagy egy olyan mért mutató alapján terhelik rá, amely pontosan reprezentálja a termelőrészlegnek a szolgáltató- vagy támogatórészleggel szembeni mennyiségi igényét: standard előkalkulált átlagköltség, tényleges átlagköltség, rugalmas terv a működési költségek rövidtávú ellenőrzésére.

17 Példa Energiaszolgáltató részleg:
normál működés mellett (havi kWh-ás energiafelhasználás) havi dollárba kerül, fix költség: 10200$ teljesítményváltozás esetén a fajlagos változó költség 0,02$/kWh Januárban a részleg tényleges működési kiadása 13152$ volt.

18 Standard előkalkulált átlagköltség
136000$/170000kWh=0,08$/kWh Teljes eltérés = volumeneltérés + költségeltérés = ( )+( ), ahol = (0,08-0,02)*( )

19 Standard előkalkulált átlagköltség
Előny: a szolgáltatás ára előre ismert, ugyanis a ráta független a felhasznált mennyiségtől. Hátrány: nem minden ténylegesen felmerült költséget terhelnek a termelőrészlegre, nem nyilvánvaló, hogy kire terhelhető a volumeneltérés miatti költség, nem tudható a szolgáltatás rövidtávú határköltsége.

20 Tényleges átlagköltség
13152$/137000kWh=0,096$/kWh

21 Tényleges átlagköltség
Előny: minden költség felosztásra került. Hátrány: a szolgáltatás ára függ: más egység tényleges felhasználásától, és a szolgáltatórészleg hatékonyságától, nem tudható a szolgáltatás rövidtávú határköltsége.

22 Rugalmas terv a működési költségek rövidtávú ellenőrzésére
1 2 3 Tényleges kapacitás (kWh) 70000 100000 30000 200000 Százalékos arány 35% 50% 15% 100% Tényleges működés januárban 3570$ 5100$ 1530$ 10200$ Termelőrészleg Összesen

23 Rugalmas terv a működési költségek rövidtávú ellenőrzésére
Előny: A költségeket rövid távú fix és változó költségekre bontjuk: a fix költségeket a részlegek kiépített kapacitása alapján osztják fel, ha a felek sokallják a meglévő kapacitást, akkor azt hosszú távon lehet csökkenteni, a változó költséget a tényleges kapacitás-igénybevétel alapján terhelik a részlegekre. Ennek rátája előre ismert, és ez a szolgáltatás rövidtávú határköltsége. A felmerült költség nem függ más részleg tevékenységétől. Nem befolyásolja a hozzárendelt költségek nagyságát a szolgáltatórészleg hatékonytalansága sem.

24 Közönséges költségközpontok
Sok szolgáltató és támogatórészleg költségét – termelés-szervezés, terméktervezés, pénzügy, információs rendszer stb. – és az üzemi vagy gyári szintű költségeket nem lehet közvetlenül hozzárendelni a részlegekhez. Ezeknek a költségeknek a kezelésére kétféle felfogás létezik. I. Önkényes felosztás Üzemi szintű költséggyűjtő használata Önkényes mérőszámok alkalmazása (közvetlen munkaórák száma, létszám, alapterület)

25 A közönséges szolgáltatórészlegek kibocsátása
II. A közönséges szolgáltatórészlegek elemzése: az elsődleges és a másodlagos tevékenységek azonosítása, a másodlagos tevékenységek haszonélvezőinek megállapítása (más szolgáltató- és termelő részlegek), a költségek folyamatos hozzárendelése. Ezzel a módszerrel a másodlagos tevékenységek ráfordításai megtalálják az útjukat az elsődleges tevékenységekhez.

26 A kölcsönös szolgáltatások
Komplikáció adódik, ha a szolgáltatórészlegek között kölcsönös kapcsolatok léteznek. Ilyen kölcsönhatások mellett az olyan elemzés, amely minden egyes szolgáltatórészleg valamennyi költségével közvetlenül a termelőrészlegeket és az elsődleges tevékenységeket terheli meg, nem ad pontos képet. Három módszer létezik ezzel kapcsolatban:

27 A kölcsönös szolgáltatások
A közvetlen eljárás keretében minden szolgáltatórészleg költségét közvetlenül hozzárendelik a termeléshez vagy az elsődleges tevékenységekhez. A lépcsőzetes eljárás egy kiválasztott logikai úton haladva a másodlagos tevékenységek költségeit más másodlagos tevékenységekhez is hozzárendeli, de figyelmen kívül hagyja az ilyen tevékenységek között fellépő kölcsönös, visszacsatoláson alapuló kapcsolatot. A reciprok eljárás valamennyi viszonossági kapcsolatot pontosan leképez.

28 Példa - A reciprok eljárás
A nyomonkövethető költségek nagysága energiarészlegben , a vízrészlegben A részlegek szolgáltatásainak felhasználása:

29 Példa - A reciprok eljárás
ERRK= (70000/160000)×VRRK+(20000/200000)×ERRK VRRK = (10000/160000)×VRRK+(30000/200000)×ERRK 1. termelőrészleg költsége =80000/200000×ERRK+30000/160000×VRRK 2. termelőrészleg költsége =70000/200000×ERRK+50000/160000×VRRK

30 A nem befolyásolható költségek kezelése
Feloldjuk az eddigi feltételezést, hogy az összes költség rövid távon változó a közönséges szolg.részlegek esetén. Míg a rugalmas erőforrások költségokozója a rövid távú igény, addig a nem befolyásolható erőforrásoké a hosszú távra tervezett kihasználás. Ennek következtében a szolgáltatórészlegek költségeinek hozzárendeléséhez kétféle rátára van szükség.

31 A nem befolyásolható költségek kezelése
Csúcsterheléses árazás: Mivel a változó költségek közvetlenül a szolgáltatás felhasználóinak tulajdoníthatók, ezért a közgazdaságilag helyes, hogy a változó költségeket a fogyasztás tényleges mennyisége alapján osszák fel. A fix költség -nem befolyásolható erőforrások költségei- a kapacitáskihasználás hosszú távon tervezett felhasználásának arányában van felosztva.

32 Áttekintés Számos szolgáltatórészleg költsége nem osztható fel a termelőrészlegek között közvetlen ráterheléssel vagy olyan költségokozó tényezők segítségével, amelyek tükröznék az ok-okozati kapcsolatot a szolgáltató- és a termelőrészleg között. A költségellenőrzési és felelőségi célok miatt ezeket a látszólag egyszerű költségeket nem kell felosztani a termelési központokra.

33 Költségobjektumok költségeinek meghatározása

34 Áttekintés A tevékenység alapú költségszámítási rendszerek olyan mechanizmust kínálnak, amely segítségével oksági kapcsolat hozható létre olyan költségek esetén, amelyeket a hagyományos költségelszámolási rendszerben általános költségként kezeltek.

35 Áttekintés A tevékenység alapú költségszámítást azért fejlesztették ki, hogy a közvetett és támogató tevékenységek erőforrásainak költségeit a korábbinál hatékonyabban oszthassák fel a tevékenységek, az üzleti folyamatok, a termékek, a szolgáltatások és a vevők között. Az ABC rendszer felismeri, hogy számos szervezeti erőforrás nem a termékek fizikai legyártásához szükséges, hanem a támogató-tevékenységek széles skálájához, amelyek lehetővé teszik, hogy a vevők különféle csoportjai számára sokféle terméket és szolgáltatást állítsanak elő.

36 Áttekintés A tevékenység alapú költségszámítási rendszerek kiterjesztik a költségek összegyűjtésére használt „termelési- költségközpontok” fogalmát. Ahelyett, hogy csupán a felelőségi központok elhelyezkedésére vagy a szervezetére koncentrálnánk, az ABC rendszerben a hangsúly a szervezeti erőforrásokkal megvalósított tevékenységeken van. Az ABC célja valamennyi olyan tevékenység mérése és beárazása, amelyet a termelés támogatásához, a termékek kiszállításához és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokhoz használnak fel.