Hulladékkezelés, szén monoxid

Az előadások a következő témára: "Hulladékkezelés, szén monoxid"— Előadás másolata:

1 Hulladékkezelés, szén monoxid

2 Új, gázkonvektoros lakásba költözik
Új, gázkonvektoros lakásba költözik. A közelben hulladékgyűjtő sziget is van. Melyek azok az érzékelők (szenzorok), melyek feltétlenül szükségesek a lakásban a biztonsága érdekében? Mi a különbség a hulladékudvar és a hulladéksziget szerepe, működése között? Mit takar az OMMF betűszó?

3 Információtartalom vázlata
Szelektíven gyűjthető hulladékok Füstérzékelő elhelyezése, CO érzékelő elhelyezése Munkavédelmi hatóság (OMMF) A CO élettani hatásai (időtényező, koncentráció) A hulladékudvar és a hulladékgyűjtő sziget szerepe közötti különbség

4 Szelektíven gyűjthető hulladékok
A szelektív hulladékgyűjtés: a háztartási hulladékokat anyag fajtánként külön gyűjtjük Papír, karton Színes üveg Fehér üveg Fém, alumínium Műanyag Textil Fa Társított csomagolások Komposzt

5 Füstérzékelő elhelyezése
Sok felesleges riasztás fordulhat elő, ha nem megfelelő helyre szereljük fel az érzékelőt. Ezek elkerülése érdekében a következő elhelyezések kerülendők: Az égési gázok az égés melléktermékei, ezért olyan területre, ahol ilyen gázok előfordulnak, ne szereljük a készüléket. Ilyen terület lehet például egy kemence vagy vízmelegítő készülék közelében, vagy lehet egy rosszul szellőző, ablaktalan konyha, vagy olyan garázs, ahol kipufogógáz kerül a légtérbe.

6 Ha lakásban a levegőáramlás keresztülmegy a konyhán, akkor az érzékelő a konyhán kívül is érzékelhet égési gázokat. A párás levegő nedvességtartalma az érzékelő kamrába jutva lehűléskor vízcseppeké alakul, és ez megtévesztve a készüléket, téves riasztást okozhat. Ezért a füstérzékelőt legalább 3 méter távol helyezzük el a fürdőszobától. Nagyon piszkos vagy poros területeken a por és piszok felhalmozódhat az érzékelő-kamrában, és ez által túlérzékennyé teheti az érzékelőt. Ezen túlmenően, a por el is zárhatja a kamra nyílásait, és így megakadályozhatja a füst érzékelését.

7 CO érzékelő elhelyezése
Az érzékelő elhelyezésére vonatkozólag a gyártó utasításait kell figyelembe venni. Azokban a helyiségekben, amelyek veszélyeztetettek (tüzelő/fűtő berendezés működik), az érzékelőket a következőképpen kell elhelyezni: Az érzékelő a lehetséges szén-monoxid forrástól 1,5-3 m-re legyen! Ha falra helyezzük az érzékelőket, a felszerelési magasság legyen magasabb, mint az ablakok és ajtók felső éle, de a mennyezet és az érzékelő között legalább 15 cm legyen!

8 Ha az érzékelőt mennyezetre szereljük, távolsága a falaktól minimum 30 cm legyen!
Több részre osztott helyiség esetén, amennyiben mindegyik rész tartalmaz lehetséges kibocsátó forrást, mindegyikbe célszerű CO érzékelőt telepíteni. Ferde mennyezet esetén az érzékelőt a legmagasabb pontba kell telepíteni, de a faltól 30 cm-re. Elhelyezés hálószobákban és olyan helyiségekben, melyek távol vannak a CO kibocsátó forrástól: Az érzékelőt belégzési magasságba telepítsük (hálószoba: cm; más helyiség: cm)

9 Munkavédelmi hatóság (OMMF)
A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkaügyi és munkavédelmi hatóságként az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget (a továbbiakban: OMMF) jelöli ki. Az OMMF központi hivatal, amelynek irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

10 Az OMMF önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.
Az OMMF-et a miniszter által kinevezett elnök vezeti, aki felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. Az OMMF székhelye Budapest. Az OMMF ellátja a munkavédelem állami irányításának egyes feladatait, (jogszabályalkotás előkészítése, munkavédelem országos programjának koordinálása, Munkavédelmi Bizottság) a munkavédelmi és munkaügyi hatósági ellenőrzéseket, a munkaügyi tárgyú jogszabályok szakértői véleményezését. Közreműködik a munkaügyi ellenőrzést támogató tanács munkájában.

11 CO szén-monoxid színtelen, szagtalan, íztelen gáz

12 A szénvegyületek tökéletlen égése során képződik, főleg belsőégésű motorokban.
Üzemanyagnak is használható, levegővel jellegzetes kék lánggal ég. Kiterjedten használják vegyipari alapanyagként. Erősen mérgező.

13 Hemoglobin

14

15 Szén-monoxid-mérgezés esetén szabad levegőn mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni.

16 Élettani hatásai fejfájás szédülés émelygés
látás- és hallásképesség csökkenése szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti

17 Hulladékgyűjtő sziget
a lakosság által odahordott szilárd hulladékféleségek elkülönített, akadálytalan és időben folyamatos gyűjtési lehetőségének biztosítása, az elkülönítetten gyűjtött hulladékféleségek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalan módon történő, rövid idejű, átmeneti tárolása

18 Gyűjthető anyagok Csak az újrahasznosítható anyagok papír,
műanyagpalack, műanyag fólia, színes és fehér üveg, fém italos dobozok

19 Nem gyűjthető anyagok veszélyes hulladékok bomló szerves hulladékok
más egészségre káros, továbbá nagydarabos hulladékok

20 Hulladékudvar gyűjtőszigethez hasonló
döntő különbség, hogy a hulladékudvarnak kerítése és személyzete, így nyitvatartási ideje is van A személyzet feladata, segítse a hulladékok, különösen a veszélyes összetevők helyes válogatását A hulladékudvarok a háztartásban elkülönítve gyűjtött, és beszállított hulladékot díjtalanul átveszik.

21 Nyilvántartják az átadott hulladékok mennyiségi és minőségi adatait
A begyűjtött hulladékok rövid ideig szelektíven tárolják,majd rendszeresen elszállítják a hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyre.

22 Hazánkban jelenleg több, mint 70 hulladékgyűjtő udvar működik (tapasztalatok szerint felkeresésük előtt érdemes odatelefonálni). Több vidéki városunkban ugyancsak üzemelnek hulladékudvarok, hatékonyságuk leginkább a megközelíthetőség függvényében alakul

23 Gyűjthető hulladékok másodnyersanyagként hasznosítható összetevők,
darabos hulladékok, lakossági körből származó veszélyes hulladékok, lakossági körből származó építési, bontási hulladékok