A Magyarországon született, kísérő nélküli kiskorúak

Az előadások a következő témára: "A Magyarországon született, kísérő nélküli kiskorúak"— Előadás másolata:

1 A Magyarországon született, kísérő nélküli kiskorúak
Dr. Haraszti Katalin Főosztályvezető-helyettes

2 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 7. cikk A gyermeket születésekor anyakönyvezik és ettől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen és lehetőség szerint ismerje szüleit, valamint ahhoz, hogy ezek neveljék. 2. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy ezeket a jogokat hazai törvényhozásuknak és a tárgyra vonatkozó nemzetközi okmányokban vállalt kötelezettségeiknek megfelelően érvényre juttassák, különösen akkor, ha ennek hiányában a gyermek hontalanná válna.

3 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 13. § (1) Az anyakönyvi…”eljárásban az állampolgárságot vizsgálni kell”. (2) A magyar állampolgárság érvényes személyazonosító igazolvánnyal, illetőleg magyar útlevéllel vagy állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. (3) A külföldi állampolgárság érvényes külföldi úti okmánnyal, a más állam által kiállított állampolgársági okirattal, a magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal, valamint úti okmánnyal igazolható. (4) Annak a személynek a születési, halotti anyakönyvi bejegyzésében, akinek magyar, illetve külföldi állampolgársága vagy hontalansága nem igazolt, az anyakönyvben - az ellenkező bizonyításáig - az „állampolgársága ismeretlen” bejegyzést kell szerepeltetni. (5) A hontalanság tényét okirattal kell igazolni.

4 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 73. §
(3) A külföldi állampolgárságú gyermek - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Kormány által kijelölt gyámhivatal haladéktalanul a) értesíti az illetékes rendőr-főkapitányságot a gyermek esetleges további magyarországi tartózkodásának rendezése végett, és/vagy b) kezdeményezi a jogsegélykérelem iránti eljárást a gyermek gyámsága, illetve örökbefogadása érdekében, vagy c) értesíti az illetékes külképviseletet a gyermek állampolgársága szerinti országba történő visszajuttatása céljából.

5 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
4. § (1) A törvény hatálya kiterjed a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire; b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

6 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
4. § (1) bekezdés b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

7 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
73. § (4) A Kormány által kijelölt gyámhivatal a külföldi állampolgárságú gyermek - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - ideiglenes hatályú elhelyezését a gyermek származási országának válaszát követően azonnal, illetve hivatalból félévente felülvizsgálja, és ennek eredményeképpen dönt az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartásáról, a gondozási hely megváltoztatásáról vagy - ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály nem zárja ki - az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésével egyidejűleg a gyermek gyámságáról, örökbefogadásáról.

8 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról 11. §
Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. (2) Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog. (3) Akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, illetőleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb. (4) Akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar jog.

9 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi I. törvény végrehajtásáról 2. § A Tv.-ben szabályozott közigazgatási hatósági eljárások során a következő hatóságok járnak el: a) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter; b) a külpolitikáért felelős miniszter; c) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal); d) a Hivatal területi szerve (a továbbiakban: regionális igazgatóság); e) a vízumkiadásra feljogosított magyar konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő); f) a Rendőrség.

10 b) a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi,
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 76. § (1) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha a) megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, és a gyermek fejlődése korábbi környezetében - szükség esetén védelembe vétel mellett - biztosítható, b) a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, c) a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött, d) a gyermeket családba fogadják, e) a gyermeket örökbe fogadják, f) a gyermeket tartós nevelésbe veszi.

11 A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
Honosítás 4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha: b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; d) honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; (3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a (magát magyar nemzetiségűnek valló) nem magyar állampolgár, aki (Magyarországon lakik)nek (és) felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.

12 A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
23. § (1) E törvény alkalmazásában - a lakcímbejelentés napjától - Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár, a) aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású, b) akit menekültként elismertek, valamint c) aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, és bejelentési kötelezettségének eleget tett.

13 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 3. cikk 1. A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban.

14 Köszönöm a figyelmet!