Önkormányzat építésügyi feladatai 1.településfejlesztés 2.Településrendezés (területek felhasználásának meghatározása és módja) 3.Helyi építészeti értékvédelem.

Az előadások a következő témára: "Önkormányzat építésügyi feladatai 1.településfejlesztés 2.Településrendezés (területek felhasználásának meghatározása és módja) 3.Helyi építészeti értékvédelem."— Előadás másolata:

1 Önkormányzat építésügyi feladatai 1.településfejlesztés 2.Településrendezés (területek felhasználásának meghatározása és módja) 3.Helyi építészeti értékvédelem (védelem és módja) 4.Településkép-védelem (reklámok, jókarbantartás, beépítés kötelezettsége) 5.Települési természet- és tájvédelem (beültetési kötelezettség)

2 (anyagi jogi háttérjog alapján) vizsgálja : – Településfejlesztési elképzeléseknek való megfelelést (kell-e Tesco a településen, kell-e az ipari beruházás a településen) – a településrendezési eszközöknek való megfelelést (telepítési, beépítési követelmények) – településrendezési eszközök hiányában (vagy ha nem szabályoznak teljes körűen) az illeszkedés szabályainak való megfelelést – a helyi építészeti értékvédelmi rendelet előírásainak való megfelelést, ösztönzés módját, szükségességét

3 – a településképi követelményeknek való megfelelést – a helyi reklámelőírásoknak való megfelelést – a helyi terület-felhasználási (rendeltetés - rendeltetésmódosítás), környezetvédelmi, kereskedelmi, iparügyi, gazdasági elvárásoknak való megfelelést

4 – a rálátás, kilátás védelmére vonatkozó követelmények teljesülését – Zöldfelületek védelme követelményeinek érvényesülését – Telekalakítási követelmények érvényesülését

5 Eszközök 1.Építési engedélyköteles építési tevékenységek meghatározott körében önálló településképi hatóságként/településképi szakhatóságként/véleményező szervként 2.Nem építésügyi hatósági engedélyköteles építési tevékenységek esetén helyi rendeletben meghatározott esetekben önálló településképi hatóságként/véleményező szervként

6 „A” változat Önálló településképi hatóság Építési engedélyhez kötött új építmény, meglévő építmény bővítése vagy meglévő építmény homlokzatának lényeges átalakítása építési tevékenység esetén településrendezési/településképi engedélykérelem benyújtása az önkormányzathoz. Ez egy elő engedélyként vagy tervezési engedélyként viselkedne, ha itt nem nyer engedélyt, akkor építési engedélykérelmet be sem nyújthatna az építtető.

7 „B” változat Településrendezési/településképi szakhatóság az önkormányzat az építésügyi hatósági eljárásban Kötelezően előre beszerzendő szakhatósági állásfoglalás formájában

8 „C” változat Véleményező szerv az önkormányzat, véleménye az építésügyi hatósági engedélykérelem kötelező melléklete, joghatásként: negatív vélemény kötőerő

9 „D” változat kétütemű engedélyezés („A” változat) összevont eljárással: Első ütemben: Önkormányzati engedély (önálló jogorvoslat nélkül) Második ütemben: Egy éven belül építési engedély kérhető (utólagos jogorvoslat!)

10 „E” változat „uniós módszer” Az építtető értesíti az építésügyi hatóságot, hogy építeni szeretne és ennek érdekében előeljárást kezdeményez az önkormányzatnál (településrendezési hatóság), amely elrendeli, hogy hozza az építtető a környezet tudomására mit és hova épít (tábla+modellezés) kb. 30 napig. Ez idő alatt bárkinek be lehet jelentkezni ügyfélnek az önkormányzatnál, kifogásokkal lehet élni, az önkormányzat a kifogásokat mérlegelve dönt („A”-„D” változatok szerint). Ezt követően lehet építési engedélykérelmet benyújtani az építésügyi hatósághoz=30nap és nincs több ügyfél!

11 „F” változat Összhangban a településrendezési szerződés elveivel hatósági szerződés keretében tisztázandóak a településrendezési és településképi követelmények. Az önkormányzati hatósági szerződés kötöereje érvényesül az építési engedélyezési eljárásban

12 „G” változat • Járási és megyei Engedélyezési hivatal (minden építéshez szükséges engedélyezés egy helyen) • Építésügyi hatóság és az önkormányzat a többi hatósággal együtt szakhatóságként vesz részt az eljárásban